Az embereknek semmi köze hozzá, mire akar költeni a kormány ezermilliárdokat – legalábbis ez derül ki a Kúria legutóbbi döntéséből. Nem lehet népszavazást tartani például a paksi bővítéséről, de most már az olimpiáról sem. De ez utóbbi ügy még nincs veszve, csak találni kellene egy jó kérdést. Pályázati felhívás.

Nem lehet a 2024-es olimpia ügyében népszavazást rendezni – mondta ki pár napja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) után a Kúria is. De akkor vajon mire jó a közvetlen hatalomgyakorlás e kivételes eszköze, ha egy akár kétezer milliárdot felemésztő rendezvényről sem dönthetnek maguk a választók? Ez ugyanis elképesztően sok pénz, különösen annak fényében, hogy a 3-as metró egyre húzódó felújítása kapcsán ennek az összegnek alig két-három százaléka miatt folyik a vég nélküli huzavona.

Nemzeti Választási Bizottság: a népszavazás elvonná az Országgyűlés hatáskörét

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?” – ezt kérdezte volna Erdélyi Katalin újságíró. Az NVB szerint azonban ez tiltott tárgyba ütközik, mert az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási hatásköröket vonna el.

Kétségtelen, hogy a törvény számos rendelkezése szól szervezetalakítási kérdésekről: így a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Sportolói Bizottságáról, az Olimpiai Védnökök Testületéről, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-ről, Kimondja azt is, hogy az olimpiai játékok rendezési jogának elnyerése esetén olimpiai megvalósítási hatóságot kell létrehozni. Ez utóbbi kivételével egyébként már működő szervezetekről van szó.

A testület ugyanakkor rámutatott arra, hogy a kérdés nem egyértelmű. A választók ugyanis joggal gondolhatnák, hogy a törvény hatályon kívül helyezése esetén Budapesten nem lesz olimpia, az NVB viszont úgy látja, a játékokat a jogszabály megsemmisítése esetén is megrendezhetnék.

Kúria: félrevezető a kérdés

A Kúria viszont megállapította, hogy a választási bizottság részben téves döntést hozott. A legfőbb bírói fórum álláspontja szerint a kérdés nem irányul közvetlenül az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási hatáskörök elvonására, miközben egy eredményes népszavazásnak kétségkívül lehetnének az olimpiai szervezeteket érintő következményei, amelyeket azonban még a támadott törvény hatályba lépése előtt hoztak létre. Ez tehát kevés lenne a tiltáshoz.

Sokkal nagyobb gond – erősítette meg a Kúria is –, hogy a kérdés félrevezető. Azt állítják, hogy a törvény „hatályon kívül helyezése esetén is akadály nélkül lebonyolítható a rendezvény, megrendezhetőek az olimpiai játékok, mely okból az érvényes és eredményes népszavazásnak nem szükségszerű következménye a pályázat visszavonása vagy az elnyert rendezés lemondása”.

Ezzel összefüggésben a legfőbb bírói fórum jelezte azt is, hogy a játékok megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról országgyűlési határozat döntött, azaz a pályázati szándék és lépések nem a törvényen, hanem az országgyűlési határozaton alapulnak. A törvény esetleges hatályon kívül helyezése után az országgyűlési határozat szerinti felkérés változatlanul érvényben és hatályban maradna. Szóval a nagyrészt a pályázattal, illetve a játékok technikai lebonyolításával kapcsolatos szabályokat tartalmazó olimpiai törvény hatályon kívül helyezése után is minden mehetne tovább az eredeti kerékvágásban.

A Kúria tehát úgy látja, a törvényben egyetlen olyan lényeges rendelkezés sincs, amelynek hiányában a kormány, a főváros vagy a MOB ne dönthetne a játékok megrendezésével kapcsolatos valamennyi lényeges ügyben. A bírák szerint ezt a választók nemigen tudnák átlátni.

Megállapítható azt is – érvelt a Kúria –, hogy a pályázati kiírásban szereplő, s a törvényben is felsorolt „garanciák egyike sem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó vállalás, ezeket a jelen szakaszban ezen törvény hiányában is vállalhatja az illetékes szerv”. Ebben viszont vélhetően téved a nagytiszteletű grémium.

Mindannyiunk zsebére megy

A pályázati garanciák között szerepel egyebek mellett, hogy az olimpia megrendezéséhez szükséges létesítmények és az olimpiai falu felépítéséhez, illetve a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges forrásokat biztosítani kell. Efféle, egyenként is akár százmilliárdos nagyságrendű projekt finanszírozására pedig a főváros, a kormány vagy a MOB parlamenti felhatalmazás nélkül aligha vállalhatna garanciát.

Nem véletlenül tartalmazza az olimpiai törvény, hogy „az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges forrásokat (…) a központi költségvetés biztosítja”. Ha tehát nincs ez a törvény, nincs olimpia sem, mert ennek hiányában garanciát sem adhat senki arra, hogy a szükséges fejlesztések tényleg megvalósulhatnak.

Más kérdés, hogy a parlament egy esetleg eredményes népszavazás után – már ha azt engedték volna – bármelyik salátatörvénybe feles többséggel belevehetné ugyanezt a rendelkezést. Ezért valószínűleg érdemes a dologba másként belevágni.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapesten 2024-ben olimpiát rendezzenek?” – szólhatna igen egyszerűen a kérdés, amire a választási bizottság és a Kúria is gyorsan kijelenthetné, hogy ez nem parlamenti hatáskörbe tartozik. De ha ezt megállapítanák, mindjárt azt is leszögeznék, hogy az Országgyűlés béna kacsa, és nincs köze ezermilliárdos közügyekhez.

Másfelől meg akár igazuk is lenne, mert az olimpia rendezési jogának elnyerésére városok pályáznak. Ám legyen, jelentkezzék Budapest, de üzleti alapon. Keressenek olyan befektetőket, akik úgy vélik, a játékokat óriási veszteség nélkül – mi több, nyereségesen – is meg lehet szervezni. Ebben az esetben a parlamentnek tényleg nem lenne dolga ezzel, hiszen nincs szükség törvényt alkotni a közpénzből történő finanszírozásról.

Amúgy az olimpia eddig mindenütt többe került, mint amennyit eredetileg szántak rá. Ráadásul a létesítmények utólagos hasznosítása is sokszor megoldhatatlannak tűnik.

Nekünk állítólag elég lesz a játékok megrendezésére 774 milliárd – ami különben trükk, mert számos járulékos kiadást egyszerűen nem számoltak bele –, de az előzetes kalkuláció még sehol sem stimmelt. Ezért a rendezőknek az olimpia eddig komoly pénzügyi bukást jelentett. Ezzel kapcsolatban elég csak a budapesti vizes világbajnokságra utalni: az eredeti összegnek már ott is csaknem a két és félszeresénél tartanak, s a számla közelít a százmilliárdhoz.

Mi lehet a kérdés?

Végezetül: valószínűleg lehetne találni az olimpiával kapcsolatban olyan kérdést, amely megállhatna a kényes ízlésű választási bizottság és a Kúria előtt. Ha van erre tippjük, írják meg nekünk kommentben.