Az, hogy a kormány 1,3 milliárddal kisegítette a több mint kétmilliárdos adóssággal küzdő Országos Roma Önkormányzatot, nem érintheti a költségvetési csalás gyanúja miatt folyó nyomozást. Ha van felelős, a bűnösségét meg kell állapítani, s intézkedni kell a kár megtérítése érdekében is.

Speciális támogatásként 1,3 milliárd forintot kap az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) még ebben az évben. A roma szervezet adósságát így konszolidálja a kormány. Az erről szóló döntés a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben. A RomNet szerint ez azt is jelentheti, hogy gyakorlatilag elengedik az ÖRO állítólag kétmilliárdot meghaladó tartozását.

Csak a haveroknak teremtettek munkahelyeket?

Emlékeztetőül: korábban az egykor Farkas Flórián vezetette szervezetnél több eljárás is indult, s az adónyomozók részben az ORÖ gazdálkodását, részben a Híd a munka világába foglalkoztatási projekt pénzköltéseit vizsgálják. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a programra adott 1,6 milliárdot a vélelmezett szabálytalanságok miatt jövő tavaszig visszaköveteli.

A Híd a munka világába az ország első foglalkoztatási szövetkezete, amely az ORÖ közreműködésével alakult 2014 tavaszán – írta korábban a NOL. Ekkor még Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő volt a testület elnöke, akit a szövetkezet vezetőjévé is megválasztottak. Az összeférhetetlenségi szabályok miatt Farkas időközben megvált az ORÖ elnöki posztjától, s Orbán Viktor cserében miniszterelnöki biztosnak nevezte ki.

Az eredetileg ötmilliárd forintosra tervezett program azonban totális kudarcot vallott, mert senkit nem tudtak a munka világába bevezetni. Elsőként az LMP-s Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet arra, hogy – miközben a rászoruló romák közül a projekt révén senki nem jutott álláshoz – a szövetkezet számolatlanul költi a milliókat értelmetlen tanulmányokra és mindenféle beszerzésekre, iroda- és gépkocsibérlésre, a szövetkezet körül tüsténkedő emberek indokolatlanul magas fizetésére. A súlyos korrupciógyanút felvető ügyekben Hadházy feljelentést tett, és ennek nyomán büntetőeljárás is kezdődött.

Tisztázni kell, hová lett az eltűnt 1,6 milliárd

A most biztosított rendkívüli támogatás semmiképpen nem vezethet azonban megítélésünk szerint oda, hogy a Híd munka világába program keretében eltűnt 1,6 milliárd ügyében költségvetési csalás gyanúja miatt folyó nyomozást lezárhatnák (Klubrádió a 16. perctől). A két dolognak ugyanis semmi köze egymáshoz, hiszen ha a büntetőeljárás keretében azt állapítanák meg, hogy a veszteség valakinek a bűnös magatartása nyomán keletkezett, az érintett felelősségét meg kell állapítani, és intézkedni kell az okozott kár megtérítése érdekében is.

Más kérdés ugyanakkor, hogy egy adott intézménynek vagy szervezetnek akkor is biztosítani kell a működőképességét, ha onnan esetleg talicskában tolták ki a pénzt. Így érthető, hogy a kormány az ÖRO segítségére sietett, ám ezzel az adósságot nem lehet letudni. Erre hivatkozással tehát a büntetőeljárást sem lehet megszüntetni – az állam nem állhat helyt a más jogellenes magatartása miatt keletkezett kárért –, hanem tisztázni kell, történt-e bármilyen jogsértés.

Másfelől az újabb 1,3 milliárdot felelősen csak akkor lehet az ORÖ-ra bízni, ha a szervezetet szoros pénzügyi ellenőrzés alatt tartják. Szigorúbban vizsgálja majd a jövőben a kormány az önkormányzat pénzköltéseit a KDNP országgyűlési képviselője szerint. Hollik István a Hír TV-nek azt mondta, a kormány elkötelezett a romák társadalmi felzárkózása iránt, ezért kapta a szervezet a speciális támogatást.

„Én úgy gondolom, hogy az elmúlt évek eseményei után nyilvánvalóan szorosabb vizsgálatot és ellenőrzéseket fogunk tartani, és az garancia lehet arra, hogy ez valóban a romák társadalmi felzárkózásának a célját fogja szolgálni” – mondta Hollik.

A kisebbségi önkormányzat nem vehet át állami feladatokat 

A projekt azonban más okból sincs rendben. A romaintegráció – a cigányság felzárkóztatása – kifejezetten állami feladat, ezért azt nem lett volna szabad kiszervezni az ORÖ-hoz. A kisebbségi önkormányzatoknak más a dolga: alapvetően a nemzetiségek egyéni és közösségi jogainak érvényesítése, érdekeik kifejezésre juttatása a cél. E körbe tartozik például az anyanyelv ápolása, a nemzetiségek kulturális autonómiájának megőrzése, iskolák, kulturális intézmények, közgyűjtemények, a kisebbség nyelvén megszólaló médiumok működtetése.

A romák társadalmi beilleszkedésének, munkához jutásának elősegítése túlmutat mindezeken. Ráadásul ha rossz kezekbe kerül az erre szánt pénz, annak – s ez most egyértelműen kiderült – a kormány számára is kínos következményei lehetnek. Farkas Flórián pedig nem először került összeütközésbe a törvényekkel. Még az előző rendszerben háromszor ítélték el, és 1998-ban is csak azért úszta meg a hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt emelt vádat, mert Göncz Árpád akkori köztársasági elnök eljárási kegyelemben részesítette.

Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő szerint viszont csak arról van szó, hogy a baloldal karaktergyilkosságra készül. A Magyar Időknek nyilatkozva november derekán leszögezte: a Magyarországon működő roma felzárkózási program Európa egyik legerősebb, szakmai alapokra épített és valós eredményeket hozó programja. Ha ő mondja…