Akinek nem tetszik a paksi bővítés, jövőre ne szavazzon a Fideszre!

Ha nem lehet népszavazás, másként nem fejezhetik ki a véleményüket az emberek

2017. március 04. - Magyar Ügyvéd

 

orban_putyin3.jpg

Fotó: greenfo

A jelenlegi jogszabályi környezetben nagyjából kizárt, hogy Paksról népszavazás döntsön. Egyelőre legalábbis egyetlen olyan kérdés sem merült fel, amelynek reális esélye lenne, hogy átmegy a Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és az Alkotmánybíróság szigorú szűrőjén. Lázár János azonban adott egy jó ötletet: aki nem akarja Paksot, ne szavazzon a Fideszre.


Népszavazást szeretne Paksról a Párbeszéd is – derült ki pénteken. Jávor Benedek, a párt EP-képviselője jelentette be: a párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát.

  • „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?”

– kérdezné a Párbeszéd, de a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) honlapján ez még nem található meg.

  1. Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet – olvasható az alaptörvényben. A parlament országgyűlési határozattal döntött 2011 októberében a nemzeti energiastratégiáról, tehát a képviselők korábbi álláspontjukat egy napszavazás hatására akár felül is vizsgálhatnák.
  2. A dokumentum szerint az „energiatakarékosságot és az energiahatékonyság javítását prioritásként kell kezelni”. Az is kiderül az anyagból, hogy a „fenntartható energiaellátás érdekében a megújuló energia aránya a primerenergia-felhasználásban várhatóan a mai 7 százalékról 20 százalék közelébe emelkedik”. Viszont kétségtelen, hogy az energiamixben az atomenergia hosszú távú felhasználásával is számolnak.
  3. Ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, egy esetleg eredményes referendum után miként kellene módosítani a stratégiát, hogy az megfeleljen a kérdésben foglaltaknak.
  4. Az NVB így könnyen kibúvót találhat: miután a kérdés nem egyértelmű, mert nem tudni pontosan, milyen jogalkotási kötelezettség hárulna a parlamentre, az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését valószínűleg meg fogják tagadni.

Az LMP öt kérdése sem igazán nyerő

Az LMP a múlt héten jelentette be, hogy egyik legfontosabb témáját, az atomenergia elleni fellépést igyekszik népszavazással sikerre vinni, és az első öt kérdést csütörtökön be is nyújtották hitelesítésre az NVB-hez. Ezek a következők:

  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?
  1. Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani, és az Alkotmánybíróság ezt eléggé kiterjesztően értelmezte: referendum nyomán nemzetközi szerződéseket felmondani vagy tartamukat megváltoztatni nem lehet. A kapacitás pedig a szerződés része.
  2. Korábban megírtuk, hogy a kérdés eleve rossz, mert pontosan annyi új kapacitást helyeznének üzembe, mint amennyi ma is létezik. Viszont a két új blokk a várhatóan 2030-as átadása után a mostani néggyel együtt néhány esztendeig párhuzamosan üzemel, s ezen időszak alatt a jelenlegi kétezer helyett tényleg négyezer megawattnyi – tehát sokkal nagyobb – teljesítmény áll rendelkezésre.
  3. Ha a kérdés úgy szólna, hogy az üzemelő reaktorok összteljesítménye ne haladhassa meg a jelenlegit, azzal lehetne mit kezdeni.
  4. Amennyiben a kérdés esetleg nem ütközne nemzetközi egyezménybe, az NVB megint felhozhatja az egyértelműség hiányát.
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?”
  1. Ez látszólag rendben is lehetne, hiszen senki nem mondja, hogy ne épüljön meg Pakson a két új blokk. Csak nagyjából 2035-ben be kellene zárni őket.
  2. Így megint bejön az alkotmánybírósági jogértelmezés: nemzetközi szerződés felmondását vagy tartalmának módosítását referendum útján nem lehet kikényszeríteni. Ha pedig az új energiatermelő egységek üzemideje öt-hat év lehetne, az egész projekt értelmét veszti.
  3. A referendum mehet, ha a feltett kérdés és a nemzetközi szerződés közötti kapcsolat távoli és közvetett – szögezték le korábban az alkotmánybírák. Csakhogy ebben az esetben ez nem igaz, mert öt évre épeszű kormány nem épít atomerőművet, ez a kapcsolat elég közvetlen.
  4. Az egyezményt ezért fel kellene mondani, emiatt ez a kérdés biztosan nem fog átmenni.
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?”
  1. Erre nem is érdemes sok szót vesztegetni, mert a referendum következménye pontosan ugyanaz lenne, mint az előző kérdésnek: a paksi beruházásról szóló szerződés értelmét veszítené.
  2. Ott tartunk, mint fentebb, s az NVB várható döntése borítékolható.
  3. Ugyanez a helyzet a következő kérdéssel is.
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?”

 És íme, az ötödik:

  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?”
  1. Ez a létező legrosszabb megközelítés.
  2. Az alaptörvény – egyébként a korábbi alkotmánnyal szó szerint egyezően – világossá teszi: nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani.
  3. Ez akkor is igaz, ha tiszteletköröket fut valaki, s nem a szerződés felmondásáról kezdeményezne népszavazást, hanem csak arról, kezdeményezze azt a parlament.
  4. A Jobbik 2014 februárjában próbálkozott valami hasonlóval: népszavazás útján parlamenti határozatot kényszerített volna ki arról, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt az uniós csatlakozási szerződés módosításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy termőföld ne kerülhessen külföldi tulajdonba. A kísérlet nem járt eredménnyel. 

Tényleg lesz másik?

Elutasítják a népszavazási kérdésüket? Lesz másik – ígéri az ökopárt. Csakhogy érdemes ezzel is csínján bánni. A választási eljárás során érvényre kell ugyanis juttatni bizonyos alapelveket, s ilyen a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve is.

Az alkotmánybírák ezt bontották ki, amikor egy határozatban kifejtették: aki népszavazást szeretne, annak „felelősségteljesen, annak tudatában kell benyújtania kezdeményezését, hogy az általa »útjára indított« népszavazási eljárás állásfoglalásra készteti az ország valamennyi választópolgárát, és annak eredményeként az Országgyűlésre kötelező döntés születik, amely országgyűlési döntéssé, törvénnyé válva hosszabb távon meghatározza a polgárok jogait, kötelezettségeit, befolyásolja a társadalom életét”.

Az Országos Választási Bizottság erre alapozva érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza egy magánszemély kezdeményezéseit 2011 őszén, aki egyszerre száznál több üggyel állt elő. Úgy látták, a beadványozó fellépése az azonos, illetve hasonló témában megfogalmazott kérdések száma miatt „sem felelősségteljesnek, sem pedig jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak nem tekinthető”. Egy más esetben viszont már hét kérdést is komolytalannak minősítettek. Nem tudni persze, hogy az NVB most mikor sokallna be.

Lázár adott egy jó ötletet

A nép már szavazott a paksi atomerőmű bővítéséről Lázár János miniszterelnökség-miniszter szerint: a 2014-es választásokon. Emlékeztetett, hogy a kormány tiszta lapokkal játszott mindvégig – kár, hogy ez nem igaz, mert a dokumentumokat titkosították –, s több törvény is született, a parlamentben pedig mindenki elmondhatta a véleményét. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi megállapodást az oroszokkal a választások után fogadták el, így a szavazók tudták, milyen döntés várható Paks 2 ügyében, ha a Fideszt támogatják.

Referendum Paks ügyében szinte bizonyosan nem lesz, de Lázár azért adott egy jó ötletet. Aki nem szeretné, hogy Magyarország évtizedekig nyögje a bővítést finanszírozó orosz hitelt, aki nem akarja, hogy a kormányhoz közeli oligarchák milliárdokat tegyenek zsebre egy óriási korrupciós kockázattal fenyegető beruházáson, s akinek nem teszik, hogy még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerüljünk Moszkvával szemben, az jövő ne szavazzon a Fideszre.

A bejegyzés trackback címe:

http://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5912311473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.