A kutyákat lelövik, ugye?

A vadász a területére tévedő kóbor ebet sem ölheti meg

2017. március 07. - Magyar Ügyvéd

kutyakep1.jpgVadászterületen senki ne engedje szabadon a kutyáját, mert abból baj származhat: nem lehetne ugyan, de az ebeket ilyen területeken gyakran szándékosan lelövik. De hogy mi számít vadászterületnek, azt legfeljebb a vadászok tudják. A Párbeszéd parlamenti képviselője törvénymódosítást nyújtott be annak érdekében, hogy az ilyen területek határait jól látható módon jelöljék ki.

Nem lehet vadászterület Budapest közigazgatási határán belül, ugyanakkor az ilyen területek határait és a magasleseket mindenki számára jól látható módon meg kell jelölni – ezzel egészítené ki Szabó Tímea, a Párbeszéd független parlamenti képviselője a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényt.

A politikus javaslata mindenképpen megalapozottnak tűnik, mert ma csak annyi tudni, hogy – hasznosítási formájától függetlenül – vadászterületnek minősül az a „földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter”. További feltétel, hogy a vad talál táplálékot, valamint adottak a természetes szaporodás feltételei, s az állat kielégítheti természetes mozgásigényét, van búvóhelye, illetve biztosított a nyugalma.

Na, erre varrjon gombot valaki. Egy földmérőnek biztosan nem okoz gondot, hogy meghatározza, mikor jár olyan harminc négyzetkilométernyi egybefüggő földterületen, amelynek egymással szemközti határvonalai legalább három kilométernyi távolságban vannak egymástól. Az egyszerű halandónak azonban ez megoldhatatlan feladat. A többi feltételről már ne is beszéljünk.

Néha az ember legjobb barátját is agyonlövik…

Hogy ez miért érdekes? Például azért, mert pár hete a főváros közigazgatási határán belül, a mátyásföldi repülőtér mellett sétált valaki a kutyájával, s az eb ötven méterre lehetett a gazdájától, amikor egy vadász a közeli magaslesről lelőtte az állatot. Állítólag rókának nézte az esti szürkületben a kutyát, bár az tőle alig több mint harminc méternyire volt, amikor elejtette. Ráadásul egy nagyméretű eb esett áldozatul, a róka pedig köztudottan kistestű ragadozó. Szóval a vadász védekezése legalábbis sántít, de ha tényleg igazat mond, még rosszabb a helyzet: baj van a látásával.

Egyébként sorozatosan fordultak elő hasonló esetek. Emlékezetes ügy volt: egy kerékpárral túrázó francia pár egyik kutyáját lőtte ki egy vadász Szalkszentmártonnál a sátoruktól pár méternyire tavaly ősszel. Addig kétezer kilométert tekertek baj nélkül, de az eb számára végzetesnek bizonyult, hogy Magyarországon a csalitosban hagyták kicsit szaladgálni.

Alig néhány hónapja Siófok közelében szintén lelőttek egy kutyát. A helyi állatvédők szóltak a vadászoknak, hogy kíméljék meg a kidobott kóbor állat életét, mert szeretnék befogni, ám hiába. A jószág nem bántotta a vadakat, s messzi elkerülte az embereket is, valaki mégis úgy gondolta, jobb, ha megöli.

Tavaly januárban Tatabánya környékén sétáltatta a kutyáját egy férfi, amikor egy vadász lelőtte az ebet. Az ember állítólag a jószág közvetlen közelében volt, amikor eldördült a lövés. A vadász mégis önvédelemre hivatkozott, ami látatlanban is megalapozatlannak tűnik.

Sétálni vitt egy házaspár két német dogot Andornaktályán még 2015 szeptemberében. Ezen a területen szoktak máskor is járkálni a kutyákkal, ráadásul általában este mennek, hogy más kutyákat ne zavarjanak. Az ebek szájkosárral és kislámpával voltak felszerelve. Egyiküket a gazdáiktól alig húsz méternyire leterítette egy vadász. A kivilágított kutyát vajon minek nézték?

A sor még folytatható lenne, például Csillebércen a Pilisi Parkerdő Zrt. egyik szerződött vadásza is dicsekedhet nagyszerű trófeával: neki egy border collie-t sikerült elejtenie. Azon a területen egyébként nem ez volt az első ilyen eset.

…pedig nem szabad

De mi a jogi helyzet? A vadászati törvény szerint vadászterületen – amelynek határait persze alig ismerheti valaki – a vadász a vadállomány védelme érdekében elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző vagy a vadat elejtő kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, valamint akár meg is ölheti fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy a macskát. További feltétel: lőni akkor lehet, ha az állat tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.

A szabályozás tehát meglehetősen egyértelmű. Kutyát lelőni csak akkor szabad, ha az vadat űz vagy vadat ejt el. És e tekintetben még az is közömbös, hogy az eb gazdája a közelben van-e. Bejöhet még a járványveszély is, de megnéznénk azt a vadászt, aki a magaslesről ítéleti bizonyossággal megállapítja, hogy a célkeresztbe került kutya vagy macska veszélyes vírushordozó. Ez a lehetőség így kiesik.

Önmagában tehát azért, mert a házi kedvenc póráz nélkül szaladgál valahol – ami egy eléggé homályos megfogalmazás alapján akár vadászterület is lehet –, nemigen ildomos lövöldözni. Mi több, inkább tilos. Más kérdés persze, ha a kutyában rókát, esetleg nyulat, vaddisznót, őzet, mi több, jegesmedvét vél felfedezni valaki. Akkor a vadász már lőhet, feltéve, hogy az adott jószágra éppen akkor nincs vadászati tilalom.

De ha valaki nem képes biztonsággal azonosítani, hogy mi került a célkeresztbe, az sem kizárt, hogy a póráz nélkül szaladgáló eb gazdáját ejtik el. Mert aki egy megtermett zsemleszín kutyában vörös rókát lát, legközelebb embert kerít puskavégre, mert azt hiszi, hogy vaddisznót látott.

Szabálysértés lehet, ha elengedik a kutyát, de azért csak pénzbüntetés járhat és nem „kivégzés”

És megint csak nézzük a jogszabályokat. A szabálysértési törvény szerint, aki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja szabadon, illetve természeti és védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, jogsértést követ el. Ezért legfeljebb 150 ezer forintig terjedő bírság szabható ki.

Egyetlen jogszabály sem teszi azonban lehetővé, hogy az állatot mérlegelés nélkül lelőjék. A vadászati törvényből is csak az következik, hogy a vadat hajtó – esetleg fertőzést terjesztő – eb elejthető. Arra azonban nem találtunk példát, hogy vadász valaha is tényleg egy őzet kergető kutyával végzett volna.

Önmagában a szabálysértési törvény – amely szerint az ebet vadászterületen pórázon kell vezetni – erre biztosan nem ad felhatalmazást. Ekkor pedig belép a büntetőjog: aki „gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Amire viszont kevesen gondolnak: aki „gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi”, a Btk. szerint vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. És tessék figyelni a veszélyes állat fordulatra is. Kutyát kidobni bűncselekmény, miként házi kedvencként tartott krokodilt is. De ugyanígy minősül, ha valaki szabadon engedi egy, a marásával emberéletet veszélyeztető mérges pókját. Itt megnézheti, melyek a veszélyes állatfajok.

Ha tehát a vadász indokolatlanul háziállatot ejt el, állatkínzás miatt elvileg akár börtönbe is kerülhet. A helyzet világos: a vadat hajtó kutya lelőhető, az erdőben kóborló eb viszont önmagában azért, mert nincs pórázra kötve, nem. Tehát a szabálytalanul sétáltatott kutyát szankcióként vagy nevelési célból nem szabad elpusztítani. Akkor sem, ha nincs ott a gazdája. Lehet vitatkozni azon, jó-e a szabályozás, de a kóbor kutya sem lehet automatikusan célpont.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy aki „foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. E szakasz alkalmazásában „foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is”.

A vadászra – legyen szó hivatásos vagy sportvadászról – tehát egyértelműen ez a rendelkezés vonatkozik. Szóval könnyen megvalósulhat a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés is, ha valaki úgy lő le kutyát, hogy annak gazdája az állattól csupán pár méternyi távolságban van. Ebben az esetben mások testi épsége bizony közvetlen veszélynek lehet kitéve.

Emellett alkalmazandó a polgári jog is. Egy kutya jelentős értéket képviselhet, és aki az állatot jogsértő módon elpusztítja, annak vállalnia kell az anyagi felelősséget is ezért. Ebben az esetben nem csak az játszik, hogy mennyiért lehet másik ebet beszerezni, hiszen a jószágnak előszereteti értéke is van.

A bejegyzés trackback címe:

http://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2912318309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.