Magyar Ügyvéd Blog

Meg lehet hekkelni a kormányzati kampányt, de aki átírja a plakátokat, annak meg kell térítenie a kárt

2017. április 14. - Magyar Ügyvéd

allitsukmegjo.jpg
Belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, hogy a politikai riválisok vagy az aktív polgárok letépjék, lefessék vagy felülírják a kiragasztott plakátokat. Ez a kormányzati propagandaplakátokra is igaz. Bűncselekmény, szabálysértés nem valósul meg, azonban az okozott kárt meg kell téríteniük. Vigyázat: kampányidőszakban mások a szabályok.

„Már 14 városban javítottuk ki a kormánypropagandát” – tudatja a Momentum Mozgalom. Az új párt „Állítsuk meg Orbánt!”, illetve „Állítsuk meg Moszkvát!” feliratra cserélte az „Állítsuk meg Brüsszelt!” feliratot. Szerintük „Orbán Viktor kormánya az Európai Unió ellen uszít a magyar adófizetők pénzéből miközben eladja nemzeti függetlenségünket Putyin Oroszországának”.

Mivel a Nemzeti Együttműködés Rendszere párbeszéd helyett előszeretettel tol a polgárok képébe óriásplakátokon elhelyezett politikai propagandát, az ezekre adott lakossági válasz is egyre gyakoribb. Először talán két civil aktivista tiltakozott hasonló módon a kormány menekültellenes kampánya ellen még 2015 nyarán. Gondosan leszaggattak egy, az idegenekkel szemben gyűlöletet szító plakátot, összegyűjtötték a szemetet, majd beballagtak a rendőrségre és tulajdon ellen szabálysértés miatt feljelentették magukat.

„Meggyőződésünk, hogy állampolgári kötelességünket teljesítettük” – indokolták a lépést. A plakáttépést mások is követték, és a rendőrség akkori tájékoztatása szerint hasonló okból két hét alatt csaknem hatvan eljárás indult, az esetek egy részében szabálysértés, de több mint felében mindjárt bűncselekmény gyanúja miatt. Igaz, a bíróság Kalocsai Kinga és Szeles András ügyében pár héten belül gyorsan világossá tette, hogy ők csak a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjogával éltek.

A jogerős határozat szerint „szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység (…), amely veszélyes a társadalomra”. Ám ebben esetben a bíró úgy látta, „az eljárás alá vontak cselekménye legkevésbé sem veszélyes a társadalomra”. A végzésből kiderül, a társadalmi igazságosságot sértené, ha korlátoznák az önkifejezés szabadságát, amennyiben az mások emberi méltóságát nem sérti.

„Természetesen a véleménynyilvánítással okozott kár tekintetében az elkövetőnek helyt kell állnia” – mondta ki a bíróság. Utaltak ugyanakkor arra, hogy a kártérítés mértékéről polgári peres eljárásban kell dönteni. Egyébként a két „tettes” önként vállalta, hogy megfizeti a mintegy húszezer forintos kárt.

Nem sokkal később ugyancsak megszüntették az eljárást az Y-GEN aktivistáival szemben is. Az indokolás hasonló: a cselekmény nem volt veszélyes a társadalomra, és senki más alapjogait nem korlátozta, így a szabálysértés tényállása nem valósulhatott meg.

Felháborodott a kormány viszont azon, hogy a DK tavaly októberben „érvénytelen” feliratot ragasztott a kvótanépszavazás eredményét ünneplő plakátokra. A kabinet álláspontját támogató 98 százalék ellenére – miután a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot – a referendum tényleg elbukott. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közleményében azt írta: a véleménynyilvánítás szabadsága a rongálásra nem terjed ki. Az szerinte „akkor is bűncselekmény, ha azt Gyurcsány emberei követik el”. De nincs nyoma annak, hogy valóban eljárást kezdeményeztek volna.

Egy másik esetben azonban idén januárban 78 ezer forintos pénzbüntetést szabott ki a bíróság arra a férfira, aki menekültellenes plakátokat festett le a tavalyi népszavazási kampány idején. Ő a vétkét ráadásul azzal tetézte, hogy amikor aznap éjjel a rendőrök a lakásáról elvitték – az elcsepegtetett festéknyomok alapján találtak rá –, „Orbán kutyáinak” nevezte az egyenruhásokat.

A képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látja el, s a szervezet szerint elképesztő, hogy a bíróság a büntetőeljárás során azzal érvelt: a férfi a plakát átfestése helyett találhatott volna más módot is a véleményének kifejtésére. Miközben fordított a helyzet – állítják –, mert éppen egy elmarasztaló ítélet korlátozná szükségtelenül vagy aránytalanul az érintett szólásszabadságát. De azt sem tartják indokoltnak, hogy az intézkedő rendőrök sértegetése miatt vonják felelősségre. Egyelőre várják a másodfokú ítéletet.

A jogalkalmazó nem igazán segít

A joggyakorlat korántsem egységes, mindazonáltal a helyes jogértelmezés valószínűleg az, hogy egy kampányplakát politikai indíttatású megrongálása, módosítása önmagában véve nem minősíthető szabálysértésnek vagy bűncselekménynek. Az alaptörvény szerint ugyanis mindenkinek „joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”, de annak „gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”, illetve a „magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére”.

Az európai emberi jogi egyezmény 10. cikke szintén garantálja a véleménynyilvánítási szabadságot. E jog gyakorlása csak olyan korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek „a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából” szükségesek.

Eléggé nyilvánvaló, hogy egy kormányzati propagandaplakát olvashatatlanná tétele vagy éppen meghekkelése is politikai véleménynyilvánítás, amelynek büntetőjogi eszközökkel történő szankcionálása egy demokratikus társadalomban indokolhatatlan.

Az alapjogi megközelítésen túl, a büntetőjogi dogmatika oldaláról vizsgálva a kérdést, azt mondhatjuk, hogy hiába tényállásszerű egy cselekmény – vagyis hiába valósít meg formálisan egy, a Btk. szerint büntetni rendelt magatartást –, nem lehet szó bűncselekményről, ha az adott cselekmény társadalomra veszélyessége hiányzik. Márpedig egy demokratikus alapjog gyakorlása – többlet tényállási elem hiányában – nem lehet veszélyes a társadalomra.

Ettől független kérdés, hogy ha valaki a gerillakampánnyal másnak jogellenesen kárt okoz – vagyis ha a propagandaminiszter szomszédjának adott sok közpénzből kihelyezett plakátot megrongálja –, köteles a kárt megtéríteni. Ennek mértéke – ha azonosítható a károkozó – kizárólag polgári per tárgya lehet.

Más a helyzet kampányidőszakban

Ugyanakkor csak a tényszerűség kedvéért: a választási eljárási törvény kampányidőszakban sajátos szabályokat ír elő. Az alapelvek között szerepel például az esélyegyenlőség, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve, s ebbe már nem fér fele, hogy a politikai riválisok egymás plakátjait letépkedjék.

A jogszabály ezzel kapcsolatban ki is mondja, hogy „plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját”. A joggyakorlat alapján hasonlóképpen törvénysértő más plakátjának eltávolítása, de akár összefirkálása, egyes részeinek felülragasztása is.

Amennyiben a választási bizottság – és a nem a rendőrség vagy a bíróság – a jogsértést megállapítja, bírságot szabhat ki, amelynek összege magánszemély esetén meghaladhatja a hatszázezer forintot, de ha párt az „elkövető”, a felső határ megközelíti a kétmillió forintot.

Elég nehéz az összehasonlítás, de tavaly ősszel a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kvótanépszavazás elleni plakátjait is letépkedték. A viccpárt a választási eljárási szabályokra hivatkozva joggal panaszkodhatott volna, de rendőrségi feljelentésnek – amivel fenyegettek – éppen úgy nincs értelme, mint amikor valaki a kormány plakátjait szaggatja le. Mellesleg ugyanez a helyzet a TASZ korábban idézett ügyében is: védencük kampányidőszakban festett le kampányplakátot, így abban az ügyben egyértelműen az NVB lett volna az illetékes.

(Fotó: 444.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2412427357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása