Sorozatban nyerték a közbeszerzési pályázatokat a Simicska Lajoshoz köthető cégek, és az sem számított, ki tett olcsóbb ajánlatot. A G-nap óta Orbán korábbi barátja viszont csak bukhat, de ettől nem lesz jobb  nekünk, mert a piaci verseny helyett változatlanul az a szempont, hogy a kormányfőhöz közeli személy vállalkozása legyen a befutó. Simicska helyébe így a nemzet gázszerelője lépett.

Harmadfokon, a Kúrián is megnyerte azt a pert a Közgép, amelyet a közbeszerzési hatóság ellen indított, mert három évre eltiltották a céget a közbeszerzési eljárásokon való részvételtől. Az ok hamis adatszolgáltatás volt: a győri kikötő fejlesztésére kiírt 2015. januári tenderen a munka elvégzéséhez szükséges eszközökről állítólag pontatlan adatokat adta meg. Így azután az A-Híd–Swietelsky Vasúttechnika–Mészáros és Mészáros Kft. konzorcium lett a befutó.

De mi is volt a baj? Egyebek mellett az, hogy a munkálatokhoz olyan hajókat írtak elő, amelyek zárt fedélzete legalább ötszáz négyzetméter. Ennek a feltételnek egyetlen hazai cég tudott eleget tenni, s az gyorsan össze is állt Mészárossal.

A Közgép szerb alvállalkozója viszont olyan vízi járműveket biztosított volna, amelyekről a pályázat kiírója megállapította, hogy negyven négyzetméternyi hiányzik a zárt fedélzetből. A szerb hatóságok hiába adtak hivatalos igazolást arról, hogy megvan az ötszáz négyzetméter, ezt a bíráló bizottság nem fogadta el, hanem a hajók alaprajza alapján maga végzett a Közgép szerint önkényes kalkulációt, majd a közbeszerzési hatósághoz fordult.

Ez már önmagában elég abszurd, s nyilvánvaló, hogy Simicska pályázatának kizárása volt a cél. Az is meglehetősen fura, hogy a potenciális alvállalkozó akár valóban téves adatszolgáltatása miatt három évre eltiltsanak egy céget a közbeszerzési eljáráson való részvételtől, ami 2015 nyarán meg is történt. Ilyesmire korábban nem volt példa, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság még nyilvánvaló kartellgyanú esetén sem igen alkalmaz ilyen szigorú szankciót, pedig ennél súlyosabb szabályszegés ezen a területen nemigen képzelhető el.

A Kúria most jogerősen kimondta, hogy a Közgép felelőssége a hamis adatszolgáltatás tekintetében nem állapítható meg, tehát megint részt vehet állami tendereken. Erre a tavaly júniusban kihirdetett másodfokú ítélet óta egyébként lehetősége van de a cég így is bukott két évet. (A Kúria eljárása csak rendkívüli perorvoslat, s amennyiben valaki ezt kezdeményezi – a konkrét ügyben ez nyilván a közbeszerzési hatóság volt –, az nincs halasztó hatállyal a jogerős verdikt végrehajtására.) A kikötői pályázat érvényességét különben a döntés érdekes módon nem érinti, mert a vállalkozással a legfőbb bírói fórum szerint sem lehetett volna 2015-ben jogszerűen szerződést kötni.

Simicska perelhet, de nem lesz könnyű dolga

Így most kétségkívül megnyílt az út a Közgép előtt, hogy kártérítést követeljen. A cég szóvivője bejelentette, már vizsgálják, hogy mennyi pénzt kérjenek. A tényleges kárigény meghatározása azonban nem lesz egyszerű feladat.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint „közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható”.

Ez itt megáll, hiszen a Közgép a másodfokú ítélet megszületéséig, tehát két évig valóban nem indulhatott közbeszerzési pályázaton. A Közbeszerzési Döntőbizottság utóbb megalapozatlannak minősített döntése miatt így valóban keletkezhetett kár, amit a jogerős verdikttel sem lehetett utólag elhárítani.

Most ezért lehet próbálkozni kártérítési perrel, de az összegszerűség meghatározása komoly kihívás. Mert ki tudja megmondani, hogy a Közgép a két esztendő alatt hány pályázaton – s kikkel együttműködve – indult volna, hány tendert és mekkora értékben nyert volna? Mellesleg az elmaradt hasznot sem egyszerű kalkulálni, hiszen miként határozható meg, hogy például egy milliárdos megbízáson mennyi a nyereség? Pár százaléknyi különbség is sok tízmilliót jelent.

A módszertan tehát bizonytalan, de hogy a Közgépet a Közbeszerzési Döntőbizottság utóbb megalapozatlannak minősített határozata alapján kár érhette, az igen valószínű, hiszen a pályázaton indulás és így a nyerés esélyét is elvették tőle – jogellenesen. Ám a történetnek más tanulsága is van: kit érdekelnek a tények, ha egy csókos vállalkozásról van szó? 

Hol itt a tisztességes verseny?

A közbeszerzés eddig sem a nyílt versenyről szólt. Simicska tavaly nyár óta megint pályázhat, de más kérdés, hogy túl sokat nem nyert. Hiába tett például a múlt év szeptemberében 25 milliárddal olcsóbb ajánlatot, mint a Mészáros Lőrinchez közeli Duna Aszfalt, az M4-es autópálya újabb szakaszát 83 milliárdért a felcsúti gázszerelő cége építheti. A hivatalos érv: kevesebbért nem lehet elvégezni a munkát. Vagy mégis?

De gyakran korábban sem a piaci verseny döntött, hanem az, ki a hatalomnak kedves vállalkozó. A teljes igénye nélkül álljon itt a Közgép három, tulajdonképpen átlagosnak tekinthető hónapja 2013-ból. Abban az évben csaknem 432 milliárd forintot kaszált közbeszerzéseken a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. – számolta ki az Átlátszó a Közbeszerzési Értesítőben megjelent adatokból kiindulva.

Ez napi 1,18 milliárd forint közpénzbevételt jelentett Simicska Lajos cégének, amin persze gyakran osztoztak konzorciumi partnereikkel és persze az alvállalkozókat is ki kellett fizetni. Ugyanakkor nem egyszer előfordult, hogy a beruházás eredetileg becsült összegéhez képest jóval több pénzhez jutott a Közgép, tehát nem a legolcsóbb ajánlat nyert. Ez persze nem a haszon maga, hiszen a vállalkozás a pénz fejében kétségkívül teljesített. Az viszont további vizsgálódás tárgya lehetne, hogy valóban a legjobb ötlet volt-e szinte mindig Simicskával szerződni.

2013. október 2. A Közgép Zrt. vezette KC-2013 Konzorcium nyerte meg a BKK Zrt. Kerepesi úti, MÁV-vágányok feletti közúti híd felújítására kiírt tenderét a vállalkozási szerződés eredetileg becsült 3,495 milliárd forintos összegénél félmilliárd forinttal drágább, nettó 3,998 milliárd forintos árajánlattal 

2013. október 25. Az eredetileg tervezettnél 11,4 milliárd forinttal többel, összesen 34,9 milliárd forintért nyert közbeszerzést a CSABA-2013 névre hallgató konzorcium, amelyet a Strabag, a Közgép és a Swietelsky hozott létre. Ők újíthatják fel a békéscsabai vasútállomást.

2013. november. 12. Nettó csaknem négymilliárdos megbízást nyert el a fővárosban a KC-2013 konzorcium, amelynek képviselője a Közgép, a tagja pedig a COLAS Hungária Zrt. A szerződés az eredetileg becsült értéknél félmilliárddal többről szólt.

2013. november 18. Konzorciumban nyert útépítésre vonatkozó közbeszerzési pályázatot nettó 2 milliárd 299 millió forintos ajánlattal a Közgép a Strabaggal együtt. A Nagyatád KS 68 Konzorcium a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. nyílt közbeszerzésének becsült nettó 1 milliárd 742 millió forintos értéke helyett nyolcszázmillióval többet kapott.

2013. december 9. Az új hatvani vasúti híd és a hozzá kapcsolódó út építésére a NIF Zrt. által kiírt nyílt közbeszerzést – mint legolcsóbb ajánlattevő – a Közgép és az A-Híd Építő Zrt. alkotta K-H Hatvan Konzorcium nyerte. A munka eredetileg becsült ellenértéke nettó ötmilliárd forint volt. A nyertes konzorcium ajánlatában nettó 6 milliárd 472 millió 223 ezer 992 forint szerepelt.

2013. december 23. A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében, több helyszínen megvalósuló beruházás kivitelezését a Közgép és a West Hungária Bau Kft. alkotta ŐRSÉG-2013 Konzorcium nyerte. A projekt eredetileg becsült ára 1 milliárd 120 millió forint volt, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tett konzorcium 1 milliárd 748 millió forinttal nyert.

2013. december 26. A Közbeszerzési Értesítőből derült ki, hogy négy, egyenként is sokmilliárdos közbeszerzés nyertes ajánlattevői között szerepel a Közgép neve. Például a Pintér Művekkel közösen csaknem hatmilliárdért építhetnek a kiéget paksi fűtőelemeknek átmeneti tárolót, míg a Mecsekérc Zrt.-vel együtt majdnem nyolcmilliárdos tenderen voltak egyedüliként befutók ugyancsak atomerőművi beruházás kapcsán, s az eredetihez képest majdnem tíz százalékkal itt is nőtt az összeg.

2013. december 30. Szilveszterre további ötmilliárdot nyert el a Közgép Hídépítő Speciál Kft. nevű leányvállalata. Ebből biztosítják Almásfüzitő és Komárom árvízvédelmét.

A G-nap után

Azután jött 2015 februárjában a G-nap, és azóta leáldozóban Simicska szerencséje. Az Index összeállítása szerint többfrontos háborút indítottak Orbán egykori barátja ellen, ami igazából már 2014-ben kezdetét vette, bár akkoriban még csak pletykáltak róla, hogy a nagyvállalkozó és a kormányfő viszonya megromlott. (Azóta Simicska verziója ismertté vált: szerinte Orbán orosz pénzből akarta megvenni az RTL Klubot, hogy azután bezárassa. Ezt a vállalkozó gyomra nem vette be.)

De már a színfalak mögött zajló háborúskodásnak is súlyos következményei lettek. A 2013-as 432 milliárddal szemben a Közgép egyedül vagy konzorcium tagjaként egy évvel később csupán százmilliárdos állami megrendelést nyert, 2015-re pedig ez az összeg hat és fél milliárdra apadt.

Simicskának el kellett viselnie azt is, hogy elsőként az általa bérelt állami földeket árverezték el, leállították az M4-es autópálya építését, az orra elől vitték el a TV2-t, ellehetetlenítették az érdekeltségébe tartozó, ingyenesen terjesztett Metropol újságot, s háborút indítottak ellene a közterületi reklámpiacon. Nem mellesleg kitették a közszférából és az állami cégektől a vállalkozóhoz köthető vezetőket, így a NAV-elnök Vida – „tolmácsot szeretnék” – Ildikó is távozni kényszerült.

Azután jöttek az új oligarchák. Közöttük is az első Mészáros – „nem vagyok oligarcha” – Lőrinc, akinek a húszmilliárdos vagyona tavaly százmilliárd forinttal ötszörösére nőtt. A Mészáros és Mészáros Kft. egyedül és konzorciumban 140 milliárd forintnyi munkát nyert el 2016-ban mindössze két tenderen, de a hozzá vagy családjához köthető cégek – nem feltétlenül egyedül – összességében 225 milliárdnyi pályázati pénz elköltésében érdekeltek. Ez már összemérhető Simicska 2013-as „teljesítményével”. 

A politikai látványosan felülírja a gazdasági szempontokat 

Már az is összeegyeztethetetlen a jogállamisággal, hogy az Orbán Viktorral való szembeszegülést követően Simicska cégeit minden eszközzel kiszorították a közbeszerzési eljárásokból, termőföldjeit elárverezték és személyreszabott jogszabályokkal próbálják eltüntetni a közterületi reklámpiacról, hiszen a miniszterelnök nem használhatja fel az állami apparátust arra, hogy hatalomtechnikai és személyes okokból bosszúhadjáratot folytasson egykori haverja ellen.

Az a körülmény azonban, hogy a miniszerelnök kegyeiből kiesett oligarcha helyére Orbán helytartója kerül és a közpénzek varázsütésre az ő érdekeltségeibe kezdenek el vándorolni, nyilvánvalóvá teszi azt, hogy a közbeszerzési pályázatok elbírálása során a jogszabályok csak ürügyet szolgáltatnak a politikailag kívánatos eredmény eléréséhez. Úgy fest, mint ha végül a miniszerelnök maga döntené el, ki kaphat állami megrendelést. A rendszer átprogramozhatósága a kézi irányítás bizonyítéka. Ha ez mind igaz, már csak azt kell megvizsgálni, hogy milyen megfontolások vezetnek az egyes döntésekhez, s kik és milyen áron befolyásolhatják azokat.