Tényleg meg lehet úszni 25 ezer forintos pénzbüntetéssel, ha egy kocavadász lelövi az erdőben szabadon engedett kutyát? A bíróság szerint igen. De a döntés azért igencsak aggályos. Az a vadász ugyanis, ki a tőle ötven-hatvan méterre bóklászó ebet nem képes megkülönböztetni egy rókától, nemigen lehet jogosult lőfegyver viselésére.

Egy kutya élete 25 ezer forintba kerül – legalábbis akkora szabálysértési bírságot kell fizetnie annak a vadásznak, aki februárban egy magaslesről Budapest belterületén lelőtt egy, a gazdájától ötven méternyire póráz nélkül bóklászó ebet. A döntés több szempontból is elgondolkodtató. A probléma kapcsán korábban két blogbejegyzést is írtunk (ezeket itt és itt olvashatják).

A vadászati törvény szerint vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző vagy a vadat elejtő kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, s amennyiben az állat tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. A konkrét ügyben azonban fel sem merült, hogy a vadász tett-e bármilyen kísérletet az eb gazdájának felderítésére.

De az sem derült ki, hogy a kutya tényleg vadat űzött vagy ejtett el, ami a vadászati törvény szerint a kilövésének egyértelmű feltétele lett volna. Mindössze annyi történt, hogy a vadász az ebet rókának nézte – amit a hatóság előtti személyes meghallgatása során is megerősített –, és ez az állat tényleg egész évben korlátozás nélkül kilőhető.

Másfelől a kutya gazdája szabálysértést követett el, hiszen aki a felügyelete alatt álló ebet „természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen (…) póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja”, tényleg akár 150 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Az állat kilövése persze nem része a szankciónak.

Ami ráadásul bűncselekmény lehet, mert ha valaki „gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”, azért akár két év börtön járhat. Az eljárás eredetileg emiatt indult.

De a vadász ragaszkodott a saját verziójához: összetévesztette a kutyát egy rókával. Ennek a bűncselekménynek pedig tényleg nincs gondatlan alakzata, mert az állatkínzáshoz kell az egyenes vagy eshetőleges szándék. Vagyis az elkövetőnek kívánnia kell tette következményét, vagy legalábbis bele kell abba törődnie. Ám ha valaki szimplán hülye, bizonyos esetekben – szerencsére csak ritkán – elkerülheti a büntetőjogi következményeket.

Így az eset pontos körülményeinek ismerete nélkül el kell fogadnunk, hogy a gyengén látó, esetleg a kutya és a róka közötti különbségek felismerésére más okból képtelen vadász esetében a Btk.-t nem lehetett alkalmazni. Hiszen ő nem egy házi kedvencet akart megölni, hanem csak egy szabadon vadászható vadat; a róka e körbe tartozik.

Ebben az esetben pedig tényleg marad a szabálysértési törvény, amely szerint aki „a lőfegyver vagy lőszer gyártására, tartására, kereskedelmére, javítására vagy használatára és szállítására vonatkozó szabályokat megszegi”, szabálysértés miatt 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ebben az esetben pedig kétségtelen, hogy legalább a lőfegyver használatára vonatkozó szabályok sérültek, mert vadász kutyára csak kivételes esetben lőhet.

Hogy a 25 ezer forintos bírság ebben az esetben arányos szankció volt-e, az persze erősen vitatható, mert ennél az is többet kap, aki autójával lakott területen 15 kilométer/órával túllépi a megengedett sebességet. Ami általában nem okoz közvetlen veszélyhelyzetet, de a szabály az szabály. Amit – tetszik, nem tetszik – be kell tartani. 

Aki rosszul lát, nem lehet vadász 

Mellesleg – csak az érdekesség kedvéért – utánanéztünk, milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki vadász szeretne lenni. Először is meg kell állapítani az érintett egészségi alkalmasságát ahhoz, hogy fegyvere lehessen.

A lőfegyver „megszerzéséhez és tartásához szükséges hatósági engedély feltételeként előírt egészségi alkalmasság vizsgálatának a célja annak a megállapítása, hogy a lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága, amely őt lőfegyver biztonságos használatára egészségi szempontból alkalmatlanná teszi” – derül ki a jogszabályból.

A rendelet szerint az eszméletvesztéssel járó kórkép, a mentális károsodás, a személyiségzavar, az alkoholizmus, az elmebetegség bármely formája kizáró ok. A hatályos szabályozás szerint kizárt az is, hogy fegyvertartási engedélyt kapjon a sportvadász, „ha a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen szemüveg, kontaktlencse vagy intraokuláris műlencse alkalmazásával sem érhető el 1,0 vízus”.

Magyarra fordítva: puskát csak az vehet kézbe, akinek a látása akár valamilyen korrekciós eszköz alkalmazásával szinte tökéletes. Szóval valami nem stimmel, ha a vadász ötven-hatvan méternyi távolságból nem tudja eldönteni, hogy kutya vagy róka került-e a célkeresztbe. Ebben az esetben vagy a látása rossz, vagy a vadászati ismeretei hiányosak.

Nem akarunk végigmenni a vadászati vizsga teljes anyagán sem, csak jelezzük: egy sportvadásznak ismernie kell a róka szaporodási, utódnevelési szokásait, de még a társas életét is. Tudnia kell, hogy az állat poligám, s a párzási időszakon kívül magányosan él.

De megbukhat a vizsgán az is, aki nem képes válaszolni arra a kérdésre, hogy miben rejlik a róka vadgazdálkodási jelentősége. Abban, hogy a beteg állatok elejtése révén megakadályozhatja a fertőzések – például a veszettség – terjedését. Nem vagyunk ilyen okosok, hanem puskáztunk.

A rókáról egy kocavadásznak még ennél is többet kell tudnia. Azt is, mi a különbség a róka és a borz által hátrahagyott nyomok között. Ez szintén lehet ugyanis a vadászvizsga egyik tételének tárgya. Aki nem boldogul vele, kieshet a rostán. És reményeink szerint az is, aki biztonsággal fel sem képes ismerni egy rókát.

Kész szerencse, hogy nem a mi dolgunk eldönteni: átmehetett-e a vadászvizsgán az, aki nem túl nagy távolságból képtelen eldönteni, hogy kutyát vagy rókát látott. És ha a rendszer így működik, mikor téveszt össze egy vadász az erdőben gombát kereső, s ezért négykézlábra ereszkedő embert egy vaddisznóval?

Akkor is marad a szabálysértés? Mert ha a vadász azt mondja, hogy nem embert, hanem disznót vélt látni, azt tényleg el is hiszik majd neki? Miközben – mint tudjuk – nincs vadászengedély látásvizsgálat és vadismereti vizsga nélkül. Kész szerencse, hogy a súlyos testi sértés vagy emberölés gondatlan alakzata is büntetendő. Aki tehát pusztán „tévedésből” gyilkol, azért is kaphat egytől öt évet.

A kutya gazdájának nem vigasz, de beléphet a polgári jog

A polgári törvénykönyv (Ptk.) tiltja a jogellenes károkozást. A vadász az okozott kárért felelősséggel tartozik. Az eb gazdája ezért jó eséllyel kártérítési pert indíthat a vadász ellen. A szabálysértési hatóság döntése ugyan a bíróságot egy ilyen eljárásban nem köti, de tényállás feltárása után valószínűleg szintén arra a következtetésre jutnának, hogy az eb megölése jogellenes volt.

A kár összegének megítélése ebben az esetben a bíróság feladata lesz, s figyelembe vehetik, mennyibe kerül egy hasonló jószág beszerzése, illetve kiképzése. A szabálysértési eljárásban kiszabott 25 ezer forintos bírságnál egy fajtatiszta kutya esetében ennél biztosan nagyobb összegről lehet szó.

(Fotó: youtube.com. A kép csak illusztráció.)