Ha leégett az autóm, mikor fizet a biztosító?

2017. július 12. - Magyar Ügyvéd

autotuz.jpgMenet közben kigyulladt egy autó, s a jármű vezetője úgy döntött, hogy azonnal letér a főútról és parkolót keres. Talált is két kocsi között egy helyet, ahová beállt, majd kiugrott a vezetőülésből. A saját autójából csak a fémváz maradt, a mellette levők pedig félig leégtek. Vajon állja valaki a vétlen személyek kárát?

Olvasónk jelentette, hogy szokatlan esemény történt a napokban Újpalotán. Egy személyautó egy parkolóban porig égett, s a mellette jobbra és balra álló két gépjármű is olyan súlyosan megrongálódott, hogy talán nem is gazdaságos megjavítani azokat. Az egyik egy vállalkozás tulajdonában álló furgon, és a rakterében található szállítmány is megsemmisült.

Az eset előzménye: a lakótelep egyik főutcáján haladó gépkocsi vezetője azt vette észre, hogy a motorházból füst tör ki, ezért keresett valamilyen megfelelő helyet, ahol a járművét leállíthatja. Talált is alkalmasnak tűnő parkolót, s oda behajtott, majd érthető módon sietve elhagyta az autóját. Ezt követően a kocsi lángolni kezdett, végül teljesen kiégett, és mellette két másik jármű is teljesen használhatatlanná vált.

Ilyenkor vajon mi a jogi helyzet? Ha nincs cascójuk, megtéríti-e valaki az eset vétlen szereplőinek tulajdonában keletkezett kárt? Idézzünk először is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (KGFB) szóló törvényből. A biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”.

Egyszerűbben fogalmazva: ha például valaki elnéz egy táblát, ezért nekimegy a védett úton haladó autónak, s abban kárt okoz, helyette a biztosító állja a javítási költségeket. Ez világos, hiszen a káresemény kétségkívül a jármű üzemeltetése során következett be.

2017-07-07_21_02_37.jpg

De hogyan ítélik meg a biztosítók, fizetnek-e tűzkár esetén? A kérdés megválaszolásához Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója segítségét kértük. Ő úgy látja, a konkrét ügy megítélése nem túl bonyolult, mert a hatályos szabályozás szerint a gépjármű üzemeltetése során okozott károkért a biztosítónak helyt kell állnia.

Ebben az esetben kétségtelen, hogy az autót üzemeltették – tehát használták, mentek vele –, és vitathatatlanul ezzel összefüggésben keletkezett kár mások tulajdonában. Különben ugyanez a helyzet bármilyen műszaki meghibásodás esetében is: ha a baleset oka egy defekt vagy hirtelen fellépő fékhiba, a KGFB alapján a vétlen autós jogosult kára megtérítésére.

Azt különben a szakértő szerint a kigyulladt járművezetőn nemigen kérheti számon senki, hogy a legcélszerűbben cselekedett-e. Sőt, úgy véli, helyesen járt el, amikor lehajtott a főútról, mert ezzel a forgalom többi résztvevőjét óvta meg a bajtól. Azt sem lehet a sofőr szemére vetni, hogy esetleg hibásan mérte fel, mivel okoz kisebb bajt: ha azonnal megáll, ha a parkoló közepén hagyja az égő kocsit, elzárva mások elől az utat, vagy beáll két autó közé, s akkor azok is leégnek.

Németh Péter azt gondolja, efféle mérlegelésre egy átlagos járművezető vészhelyzetben szinte bizonyosan képtelen lenne. Így személyes meggyőződése, hogy a biztosítónak a parkoló kocsikban bekövetkezett valamennyi kárt a KGFB alapján ki kell fizetnie. Felhívta a figyelmet arra is: amennyiben a kigyulladt autóban utasok tartózkodtak, s a holmijuk bennégett, ők is jogosultak kártérítésre, mert a kötelező felelősségbiztosítás erre ugyancsak kiterjed.

A hatályos szabályozás szerint azonban a biztosító visszkeresettel élhet az üzemben tartóval szemben, „ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta”. Vagyis: ha azért gyulladt ki az autó, mert elmulasztották annak rendszeres karbantartását, a másoknak kártérítés címén kifizetett összeget legfeljebb másfélmillió forintig visszakövetelhetik.

A szakértő szerint ez bizonyítás kérdése, és az kevés, ha a jármű tulajdonosa a kocsit nem szervizeltette rendszeresen. Azt ugyanis semmi nem írja elő – hangsúlyozta –, hogy a jármű forgalomban tartásának feltétele a számlával igazolt karbantartás lenne.

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet szerint a „jármű e rendeletben említett szerkezeteinek, alkatrészeinek és tartozékainak működőképeseknek és olyan állapotban kell lenniök, hogy rendeltetésüknek biztonságosan megfeleljenek”.

Sokkal többet a KRESZ sem mond: a „közlekedésben olyan járművel szabad részt venni (…) amelynek műszaki-, biztonsági- és környezetvédelmi jellemzői megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek”. Emellett a jármű vezetője „mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát – az adott körülmények között indokolt módon – ellenőrizni”.

Ebből nem jön ki – állítja a szakértő –, hogy a jármű tulajdonosának vagy használójának bármikor is fel kellene nyitnia a motorháztetőt, hogy meggyőződjék például arról, nem sérült-e az üzemanyag-vezeték, mert ha igen, a szivárgó benzin a forró motorra jutva tüzet okozhat. Más kérdés, hogy egy úrvezető milyen hibák felismerésére lehetne egyáltalán képes. Arra talán igen, ha járó motor mellett ömlik valahonnan a benzin – amire a félreérthetetlen szag is figyelmeztet –, akkor szakismeret nélkül tudni lehet, hogy baj van. Talán ez történhetett Újpalotán is, de mire kiderült, mi a gond, leégett három autó.

Így – és ezt már mi tesszük hozzá –, csak a gépjárművek időszakos műszaki felülvizsgálatában lehet bízni, mert az valamennyire biztosítékot nyújt arra, hogy életveszélyes autóval senki nem furikázik. A vizsgán persze csak a kocsi pillanatnyi állapotát rögzítik, és semmi garancia arra, hogy holnap nem lyukad ki egy benzinvezeték vagy egy fékcső. Az eset tanulsága különben az is, hogy érdemes lehet rendszeresen szakszervizbe vinni az autót, ami ugyan kidobott pénznek tűnik, de aki ezt gondolja, annak sokba kerülhet a spórolás. Főleg ha cascója sincs.

Egyébként az eset kapcsán felmerülhet: mi történik, ha egy parkoló autó kap lángra, s ezzel okoz kárt mások tulajdonában. Tehát akkor, amikor azt elvileg nem „üzemeltetik”, vagyis éppen nem használják. Németh Péter azt gondolja, a kötelező biztosítás ebben az esetben is szóba jöhet, ha nem gyújtogatás történt.

Szerinte a gépjármű üzemeltetése igen tágan értelmezhető kategória, s ebbe beleférhet a járművel történő várakozás is. Amennyiben egy parkoló autó műszaki hiba – például egy rövidzárlat – miatt gyullad ki, s ezzel okoz kárt mások kocsijában, azt javasolná, hogy a károsult mindenképpen próbálja meg az igényét akár peres úton érvényesíteni. A szakértő szerint azonban ilyen esetekre szerencsére alig van példa.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor Németh Péter arra, hogy ez a gyújtogatásra már nem igaz. Ebben az esetben a „célszemély” és mások esetében is marad a casco, illetve ha van elkövető, kárigénnyel vele szemben is fel lehet lépni. A teljes körű casco esetében a tűzkárt fedezi a biztosító, más kérdés, hogy a hazai gépjárműállomány legfeljebb húsz százalékára kötöttek ilyen biztosítást, miközben Németh szerint a háztartásokban a lakás mellett – amelyeknél a biztosítási arány nyolcvan százalékos – többnyire az autó a második legértékesebb vagyontárgy.

(Fotó: index.hu és olvasónk felvétele)

A bejegyzés trackback címe:

http://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3912659695

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.