Aki magyar állampolgárként külföldön követ el bűncselekményt, az a tettéért a hazai jog szerint is felel. A bálványosi szabadegyetemen a kormányfő beszédét sípolással zavaró nőt egy magyar fotós a hajánál fogva rántotta a földre, ami első pillantásra bűncselekménynek tűnik. Csak a magyar hatóságokon múlik, hogy indítanak-e ellene büntetőeljárást. A hatályos szabályok szerint ennek nincs akadálya.
Bocsánatot kért a Facebookon az a fotós, aki a romániai Tusványoson a múlt héten földre rántotta az Orbán Viktort kifütyülő fiatal nőt. Az esküvői fotózással is foglalkozó Borbáth Áron – a csíkszeredai magyar főkonzul sajtósának férje – volt az, aki a tömegben odament a kormányfő beszéde közben sípoló lövétei nőhöz, s hátulról a hajánál megragadva földre rántotta. Ezután egy másik férfi elvette a fiatal nő sípját, a napernyőjét eltörték, majd egy TEK-es kinézetű biztonsági a kezét hátracsavarva elvezette.
Borbáth Áron bejegyzése alatt több kommentelő is felvetette, hogy akár bűncselekmény is történhetett. Az ügyben az ex-fideszes Tényi István csúcsfeljelentő az ügyben már a Fővárosi Főügyészséghez fordult. Az esetről megjelent felvételek alapján úgy véli, a garázdaság minősített esetéről is szó lehet.
Kétségtelen, hogy a Btk. szerint aki „olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A felső határ három év, ha ez nyilvános rendezvényen történik. Amennyiben a hatóságnak ilyen a tudomására jut, elvileg hivatalból el kellene járnia.
Szóba jöhet még a becsületsértés is. Ha valaki „nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Az „egyéb ilyen cselekmény” lehet egy pofon, de lehet lökdösődés vagy éppen hajcibálás is. Ez azonban csak magánindítványra üldözendő, tehát a sértettnek feljelentést kell tennie.
Ez így elég egyszerűnek tűnik, hiszen a videóról minden kiderül, ráadásul a fotós a facebookos bocsánatkéréssel gyakorlatilag beismerte, hogy a nőt ő rántotta földre. Ha pedig ezzel kapcsolatban felmerül a bűncselekmény gyanúja, nem is igényel bonyolult nyomozást az elkövető kilétének felderítése.
Melyik államnak van joghatósága?
A dolog legfeljebb azért érdekesebb, mert a cselekmény külföldön – Romániában – történt, s az elkövető magyar, míg a sértett román állampolgár, aki azonban Budapesten él. A Btk. ebben az esetben is nyújt támpontot: a magyar büntető törvényt kell alkalmazni egyebek mellett „a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény”. Ekkor még az sem érdekes, hogy az idegen állam joga szerint történt-e jogsértés.
A magyar büntető törvényt kell alkalmazni fordított felállásnál is, vagyis a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. Amennyiben magyar állampolgár a sértett, elég, ha a cselekmény a magyar jog szerint bűncselekmény. Ezekben az esetekben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt.
Azt, hogy a fotóssal szemben indul-e büntetőeljárás, s hogy a sértett tesz-e Magyarországon feljelentést, egyelőre nem tudni. A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1959-ben kelt, s az 1994. évi XIX. törvénnyel kihirdetett Európa-tanácsi egyezmény szerint – ennek nincs köze az EU-hoz – van lehetőség ennek lefolytatására.
A szerződésben részes tagállamok megkeresésre segítséget nyújtanak a másik fél joghatóság alá tartozó bűncselekmények esetén. Ez csak politikai bűncselekmények esetén tagadható meg, illetve akkor, ha a kérelem teljesítése sértené a megkeresett fél szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más fontos érdekét.
Amennyiben a jogsegélynek nincs akadálya, a felek biztosítják tanúk, szakértők akár videokonferencia keretében történő kihallgatásának lehetőségét, s átadják egymásnak a kért tárgyakat – bizonyítékokat –, ügyiratokat és okmányokat. Tehát ha a konkrét ügyben a magyar hatóságok a nyomozás elrendeléséről döntenének, annak eredményes lefolytatása érdekében a román féltől segítséget kérhetnének, amit nehéz lenne megtagadni.
Más kérdés, hogy erre szükség van-e. Valószínűleg nincs, mert a tényállás máris tisztázottnak tűnik: egy magyar állampolgár Romániában tartott nyilvános rendezvényen a hajánál fogva földre rántott egy nőt. A hazai szabályozás szerint ez pedig elég nagy valószínűséggel bűncselekmény lehet.
Felvetődhet még egy dolog: vajon Romániában nem indul-e eljárás emiatt. Egy 2009-ben született uniós kerethatározat célja, hogy ugyanazon személlyel szemben ugyanazon cselekmények miatt különböző tagállamokban párhuzamosan ne járjanak el.
„Ha egy tagállam illetékes hatósága ésszerű okok alapján feltételezi, hogy egy másik tagállamban párhuzamosan eljárás folyik, kapcsolatba lép e másik tagállam illetékes hatóságával” – mondja ki a kerethatározat. Tehát ha a fotóssal szemben nyomozás indulna, a magyar félnek célszerű lenne hivatalosan is tájékozódnia, hogy a románok nem kezdeményeztek-e ugyanezen ügyben nyomozást, ami azért sem zárható teljesen ki, mert a sértett román állampolgár.
Amennyiben Borbáth Áron valóban a csíkszeredai főkonzulátus munkatársának családtagja, tisztázandó az is, hogy rendelkezik-e Romániában a büntetőeljárás alóli mentességgel a konzuli kapcsolatokról szóló, Bécsben 1963. április 24-én elfogadott egyezmény alapján. Vélhetően nem, ezért lehet, hogy még jól is járna a magyarországi büntetőeljárással, és nem egy román bíróság előtt kellene számot adnia a román állampolgár sérelmére elkövetett cselekményéről.
(Fotó: mno.hu)
