Nem jogos a bilincs használata, ha az intézkedés alá vont személy együttműködő, és semmi jelét nem mutatja annak, hogy szökni vagy ellenszegülni akarna – mondta ki a Kúria. De a rendőrség nem ért a szóból, hiszen korábban is születtek hasonló bírósági ítéletek.

A Kúria hatályon kívül helyezte a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét, és kimondta: nem jogos a bilincs használata, ha az előállított együttműködő, és semmi jelét nem mutatja annak, hogy szökni akarna vagy ellenszegülne. A bilincselés a Kúria szerint akkor sem jogszerű, ha csak egyetlen rendőr intézkedik. Jelezték: a kényszerítő eszköz alaptalan, mindössze megelőző jellegű használata a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatával is szembemegy.

Az Utcajogász azt követően fordult bírósághoz, hogy egy hajléktalan ügyfelét önkényes beköltözés miatt 2015-ben az intézkedő rendőr annak ellenére megbilincselte, hogy a férfi semmilyen ellenszegülést, szökési hajlandóságot nem tanúsított, sőt még a rendőrség is elismerte, hogy végig együttműködő maradt. A férfit ennek ellenére bilincsben vitték be a fogdába, ahol 72 óráig őrizetben tartották. A bíróság végül az önkényes beköltözés miatt figyelmeztetésben részesítette.

Az Utcajogász közleménye szerint a Kúria döntése iránymutató lehet a rendőri gyakorlat számára, és visszaszoríthatja a rendőrségi kényszerítő eszközök aránytalan és szükségtelen használatát. Egy korábbi blogbejegyzésünkben már mi is figyelmeztettünk arra: a „rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával”. Ha pedig valaki nem áll ellen, azt minek megbilincselni? Az indokolatlan bilincselés ugyanis kétségkívül aránytalan, esetleg a sérülés veszélyével fenyegető kényszerintézkedés.

De azt is írtuk, hogy a rendőr az intézkedése során „az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert)” valóban alkalmazhat. Ugyanígy bilincselhet is például a támadás megelőzése, a szökés megakadályozása, illetve az ellenszegülés megtörése érdekében. A jogszabály szerint a „kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzetesen figyelmeztetni kell”. Ez persze vagy megtörténik, vagy nem, hiszen az eset körülményeit szabadon lehet mérlegelni.

A lehetséges és alkalmas intézkedések, illetőleg kényszerítő eszközök közül pedig azt kell választani, „amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár” – derül ki a rendőrségi törvényből. Érthetetlen, hogy a jogszabálynak ezt a fordulatát miért nem sikerül jó ideje a gyakorlatba is átültetni.

Miközben nem ez az első ítélet, amelyben az indokolatlan bilincselés miatt marasztalták el a rendőrséget. Már évekkel ezelőtt volt olyan ügy, amelyben kártérítést is kellett fizetni az intézkedés alá vont személynek. Igaz, csak kétszázezer forintot, ami jelképes összeg, de a bíróság üzenete egyértelmű volt: nem kellene az együttműködést mutató polgárral szemben Rambóként fellépni.

Mellesleg az érintett egyetlen bűne az volt, hogy 2012. május 1-jén vörös csillagot viselt, amiről akkor már tudni lehetett, hogy az emberi jogi bíróság ítélete szerint ez önmagában nem bűncselekmény. Más kérdés, hogy a rendőr kijelentette: őt nem érdeklik az ilyen „európai dolgok”. Ha saját zsebből kellett volna fizetnie, nyilván más álláspontot foglal el.

Ez az egész azért is meglepő, mert a Független Rendészeti Panasztestület már korábban számos alkalommal foglalkozott a bilincseléssel. Például volt olyan ügy, amikor valaki a tiltott helyen parkoló rendőrautót fényképezte, s emiatt intézkedtek vele szemben, aminek a végén bilincs kattant az okoskodó polgár kezén. A testület szerint kifejezetten büntető jelleggel.

Még a 2000-es évek végén mondták ki, hogy az efféle fellépés az arányosság és szükségesség követelményének nem minden esetben felel meg. Más kérdés, hogy azóta ennek a testületnek a függetlensége és objektivitása erősen kétséges, hiszen az elnöke 2014 óta a Fidesz-KDNP egykori parlamenti képviselője.

Mellesleg a Kúriának van egy 2017-es közigazgatási elvi határozata is, amely szerint az sem feltétlenül jogszerű, ha egy előzetesben levő gyanúsítottat a kihallgatás idején bilincsben tartanak. A rendőrség érvelése szerint miután a vizsgálótiszt nő két férfival állt szemben, jogos a kényszerítő eszköz alkalmazása.

Csakhogy az egyik férfi a gyanúsított ügyvédje volt… De nem is ez a legérdekesebb, mert a szigorúan őrzött rendőrségi objektumban a panaszost még az étkezés idejére is bilincsbe verve tartották, miközben egy zárt helyiségből esélye sem lett volna a szökésre.

A Legfőbb Ügyészség 2014-ben megvizsgálta a rendőrség bilincselési gyakorlatát. Az ügyészek 46 esetben állapítottak meg törvénysértést vagy mulasztást a szúrópróbaszerűen kiválasztott négyszáz ügyben. Jellemzően azt, hogy nem derült ki, konkrétan miért alkalmaztak kényszerítő eszközt. Volt, hogy valakinek azért kattant a csuklóján a bilincs, mert ittasan biciklizett. A rendőrök a szondáztatás után bilincsben állították elő a kapitányságra, ám nem derült ki, miből gondolták azt, hogy a szabálysértéssel gyanúsított ember – mert kerékpáros esetében legfeljebb erről lehet szó, ha nem okoz balesetet – el akar szökni.

A probléma oka, hogy a hatályos jogszabályokkal szemben parancsnoki utasítás írja elő, hogy a rendőr kötelezően bilincselje meg az előállított személyt. Remélhetőleg a legutóbbi kúriai ítélet kellő iránymutatással szolgál a rendőri vezetés számára, és a törvénybe ütköző gyakorlaton változtatnak. Ha nem, az érintett akár Strasbourgig is elmehet, s benne van a pakliban, hogy nyerni fog. (Erre egy korábbi blogbejegyzésünkben már utaltunk.)

(Fotó: helsinkifigyelo.blog.hu)