Mi történik az elhunyt házastárs különvagyonával? – tette fel a kérdést blogunk egy olvasója. Ebből az özvegy végrendelet híján egy gyermekrésznyit örököl, a közös lakásból pedig akkor sem lehet kitenni, ha az volt társának magánvagyona volt, miközben annak tulajdonjoga kizárólag a gyermekekre száll.
Érdekes kérdést vetett fel egy olvasónk: mi történik a házastárs különvagyonával annak halála esetén? Ez messze nem csak elméleti felvetés, hiszen ha valaki a házasságkötés előtt rendelkezett például nagy értékű ingatlannal, s a korábbi kapcsolatából volt már gyermeke, majd az újabb házassága idején is született gyerek, tényleg felvetődhet, ki és milyen mértékben részesülhet a hagyatékból.
„Én úgy gondoltam, hogy a különvagyont a túlélő házastárs nem örökli, csak a saját gyermek. Számomra az lenne logikus, hogy a különvagyon megtartja különvagyon jellegét halál esetén is. Az ügyvédek azt mondják, a házastárs is kap egy gyerekrésznyi részt a különvagyonból. Ez esetben, ha első házasságból is van egy gyerek, a második házasságból egy közös gyerek, akkor a túlélő házastárs kap a különvagyonból, amit aztán majd a második házasságból született gyerek örököl. Ez esetben nem biztosítaná a törvény az öröklési jogegyenlőséget az első és második házasságból született gyereknek egyformán” – vetette fel egy olvasónk.
Érdemes tisztázni, hogy a házasság megkötése után a házassági életközösség fennállásának idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően – néhány kivételtől eltekintve – a felek osztatlan közös tulajdona lesz minden, amit az életközösség ideje alatt szereztek, s e tekintetben közömbös például az, hogy ki mennyit keresett.
Különvagyonnak minősülnek viszont a házasságkötés előtt a felek tulajdonában álló javak, így különösen az ingatlanok, s a kapcsolat fennállása idején örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyak, esetleg más ingyenes juttatások. Hasonló a helyzet a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető jogdíjjal is, bár az a pénz, ami az életközösség fennállása alatt folyt be, a közös vagyon része.
A konkrét felvetés kapcsán kevésbé érdekes, de különvagyonnak számítanak a személyes használatra szolgáló szokásos dolgok, például a ruházat, a mobiltelefon, de akár egy laptop is. S ami még fontos: a korábban esetleg a különvagyon részét képező, de a mindennapi közös életvitelt szolgáló szokásos mértékű berendezési és felszerelés tárgyak – mint például a lakás bútorzata, a konyhafelszerelés – öt évnyi házasság után közös tulajdonná válnak, de ugyanez már nem igaz például egy értékes műgyűjteményre.
Házassági vagyonjogi szerződés hiányában ez a jogi helyzet. A felek köthetnek persze más megállapodást is, s meghatározhatják a különvagyon körét az általánostól eltérő szabályok szerint. Tehát lefektethetik például, hogy a feleség házasságba hozott lakása és a férj nyaralója egyaránt a közös vagyon része, viszont a festmények, illetve a porcelánok, meg az ékszerek, esetleg az értékpapírok változatlanul a különvagyon részét képezik.
Mi lesz a hagyatékkal?
Egy ember halálával a hagyatéka – tehát javainak összessége – az örökösökre száll. Ennek része a különvagyon, de az elhunytat az özvegyével közös vagyonból megillető tulajdoni hányada is. Egyszerűbben fogalmazva: ha az egyik házastárs meghalt, s nem volt különvagyona, a közös javak felét a túlélő párjáé eleve, tehát a hagyaték – a személyes használatra szolgáló javak kivételével – a vagyon másik fele.
Végintézkedés hiányában a törvényes örökös elsősorban a gyermek. Ha többen vannak, fejenként egyenlő részben örökölnek, s az természetesen közömbös, hogy ők az elhunyt melyik házasságában születtek, esetleg házasságon kívüli kapcsolatból származnak. A törvény azonban a társát elvesztő özvegy érdekeit is védeni igyekszik.
Tehát a helyzet a következő: ha nincs végrendelet, a teljes hagyatékból – beleértve az örökhagyó különvagyonát is – azonos arányban részesülnek a gyermekek, és a túlélő házastársat is megilleti egy gyermekrész. Amennyiben például az elhunyt rendelkezett jelentős értéket képviselő, de a különvagyona részét képező ingatlanokkal, abból a túlélő házastárs is kap valamennyit. Két gyermek esetén a hagyatékot háromfelé osztják, s ebből egy-egyharmad a gyerekeké, egyharmad az özvegyé.
Olvasónk szerint ez igazságtalan, amiben annyiban igaza lehet, hogy a korábbi házasságból született gyermeknek be kell érnie ezzel az egyharmaddal, miközben az aktuális kapcsolatban fogant gyerek valóban örökölhet majd a másik szülőjétől is, aki az elhunyt hitvese különvagyonának harmadával valóban gazdagodott. Mi ezt azért annyira nem gondolnánk igazságtalannak, mert a kérdező gondoljon csak bele, mekkora veszteséget jelent egy ember életében, ha el kell temetnie a párját.
S persze azt is fel lehetne vetni, nem igazságtalan-e, hogy a törvény kiemelten kezeli a házastárs által az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó szokásos berendezési és felszerelési tárgyakat (csak ismételni tudjuk, nem műkincsekről beszélünk). Ezekre ugyanis a polgári törvénykönyv holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosít az özvegynek.
Jogi hungarikum: az ági öröklés
Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös – tehát amikor az elhunytnak nincs gyermeke –, a hagyatékból valamelyik felmenőjétől öröklés vagy ajándékozás útján rá hárult vagyontárgy, ami különvagyonnak minősül, ági öröklés alá esik. Ez így nagyon bonyolultan hangzik, de próbáljuk meg értelmezni.
Amennyiben az örökség ilyen különvagyon, a hagyatékból az özvegy az általános szabályok szerint nem részesül. Egészen egyszerűen fogalmazva: ha valaki adott a fiának egy szőlőbirtokot – akinek a házasságából nem született utód –, s a gyermek meghalt, de a nagyvonalú szülő még él, az ingatlan az ajándékozó szülőre, s nem a házastársra száll.
Hasonló a helyzet akkor is, ha például az elhunyt nagyapa hagyatékából származik a birtok. Amennyiben a házasságból nem született gyermek, az özvegynek ehhez sincs sok köze, szóval ebből sem remélhet egy fillért sem. Tehát az eredeti örökhagyó nagyapa gyermekei és más hozzátartozói lesznek az örökösök: ha van a papának fia, esetleg még elő testvére, akkor ők azonos arányban osztozkodnak az ági vagyonon.
(Illusztráció: csalad.hu)
