Mit jelent ma a bírói függetlenség a bírósági szervezeten belül?

Handó Tünde és a Kúria mondja meg, hogy merre hány méter

2017. december 07. - Magyar Ügyvéd

iustitia.jpgHiába semmisítette meg az Országos Bírósági Hivatal elnöke integritási szabályzatának néhány pontját az Alkotmánybíróság, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége változatlanul csaknem teljhatalommal rendelkezik a bírósági szervezet felett. Bírák kinevezését, felmentését, áthelyezését kezdeményezheti, s vizsgálatot indíthat bírósági vezetők ellen. És ez így is maradt…

Az Alkotmánybíróság kihajította Handó Tünde szabályzatát, az OBH-elnök hatalommániája az alaptörvényt sérti – ezzel a címmel tudósított a 168 óra az Alkotmánybíróság (AB) múlt heti döntéséről, amellyel megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal tavaly kiadott, összesen 52 paragrafusból álló integritási szabályzatának négy fordulatát. Hasonlóan hangzatosan vezette fel erről szóló írását a Hír TV és a Magyar Nemzet is: Megálljt parancsolt Handó Tündének az Alkotmánybíróság, illetve Megálljt parancsolt az Alkotmánybíróság Handó Tünde utasításainak.

A szabályzat célja különben az, hogy „a bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban ( a továbbiakban: OBH) olyan vezetési és irányítási rendszer működjön, amelybe illeszkedő belső kontrollrendszer biztosítja a szervezet integritását az értékek meghatározásával, az azok követésében való útmutatással, a szabályok betartásának ellenőrzésével – szükség esetén – jogkövetkezmények alkalmazásával”. Ez nagyjából azt jelenti, hogy elejét kívánják venni minden olyan befolyásolási lehetőségnek – pl. korrupciónak –, amely veszélyeztetné az igazságszolgáltatás pártatlan és tisztességes működését.

Ezzel önmagában nincs is semmi baj. Handó Tünde a bíróságok szervezetéről is igazgatásáról szóló törvény szerint „igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között – normatív utasításként – a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, továbbá ajánlásokat és határozatokat” hozhat. Az integritási szabályzat kiadása ezért jogilag nemigen kifogásolható.

Így közelebb áll a valósághoz, hogy az AB nem parancsolt – talán nem is parancsolhatott – semmit. A testület nem kifogásolta például azt, hogy a bíróságoknál olyan „feljelentésügyi” előadót – integritásfelelőst – kell alkalmazni, aki nem bíró, hanem inkább a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen integritás-tanácsadói képzettséget szerzett. Handó ezt alaptörvény-sértés nélkül előírhatja. Szóval lehet külön álláshelyet létesíteni arra, hogy valaki feldolgozza a bírák – igazságügyi alkalmazottak – tevékenységével kapcsolatos be- és feljelentéseket.

Az AB ezért csupán néhány észrevételt tett. A szabályzatba szerepel, hogy a „bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíró és igazságügyi alkalmazott” köteles megfelelni „a jogszabályi előírásoknak, valamint az OBH elnökének utasításában és ajánlásában meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek”. Az alkotmánybíráknak ezzel kapcsolatban nem tetszett az „ajánlás” fordulat, amit a dokumentumból töröltek.

Kötelező erővel nem rendelkező ajánlásban a bírói függetlenséget akár csak eshetőlegesen érintő magatartási szabályok nem írhatók elő – szögezték le. Elnöki utasításban viszont van erre lehetőség. E tekintetben az AB tulajdonképpen nem mondott semmi lényeges dolgot.

Ennél fontosabb megállapítás, hogy az alaptörvény értelmében az „alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatozó szabályokat törvény állapítja meg”. De az is szerepel benne, hogy a „bírák jogállásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg”. Így Handó egy belső szabályzatban nem rendelkezhet arról, hogy a bírákkal szemben milyen eljárást folytathatnak le. Ráadásul a jogorvoslat lehetőségét sem biztosították.

Emiatt az AB megsemmisítette azt a négy pontot is, amely az integritássértés esetén követendő szabályokat tartalmazza. Így a bírósági elnökök korrupciógyanús esetekben például feljelentést tehetnek, de maguk az adott ügyben közvetlenül nem léphetnek fel a beosztottaikkal szemben, így felelősségre vonást sem kezdeményezhetnek. Más kérdés, hogy amennyiben a jogalkotó úgy gondolja, ezt törvénybe foglalhatják, ami az alkotmánybírák szerint már nem kifogásolható. 

Az Országos Bírósági Hivatal az AB határozatára reagálva közölte: folyamatban van az integritási kérdések szabályozásának felülvizsgálata, és a módosítás tekintettel lesz az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában foglaltakra is. (MTI) 

Az OBH elnöke azt nevez ki, akit akar. Ez nem baj?

Ugyanakkor a testület utalt egy korábbi határozatára, amely szerint a „bíráknak nemcsak a másik két hatalmi ág képviselőitől, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük. Ez a belső (a bírósági szervezetrendszeren belüli) függetlenség is kétirányú: az ítélkezési tevékenység függetlenségét egyrészt biztosítani kell a többi bíróval szemben, azaz garantálni kell, hogy a bírók saját szakmai meggyőződésük alapján ítélkezhessenek, másrészt ki kell zárni az igazgatási befolyásolás lehetőségét is”.

Ami az utóbbit illeti, igencsak kétséges, hogy az igazgatási befolyásolás lehetőségét a hatályos törvények tényleg kizárnák. Az OBH elnöke ugyanis meglehetősen széles hatáskörökkel rendelkezik: ő tesz javaslatot egyebek mellett a bírák kinevezésére és felmentésére, áthelyezésére, ő „nevezi ki az ítélőtábla és a törvényszék elnökét, elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetőjét, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és kollégiumvezető-helyettesét”. Mi több, velük szemben bármikor vizsgálatot is kezdeményezhet.

Handó nem mellesleg a véleményezésre jogosult bírósági szervezetek ellenében is kinevezhet bárkit, ha ehhez sikerül megnyernie az Országos Bírói Tanács támogatását. A testület nem egy tagja egyébként éppen az ő kinevezési hatáskörébe tartozik, de ha ennek ellenére mégis ellentmondanának neki, az OBH elnöke a vezetői pályázatot érvénytelennek minősítheti, s legfeljebb egy évre megbízás útján tetszőleges káderrel maga töltheti be a megüresedett vezetői álláshelyet.

Még a Parlamentben is rákérdeztek a képviselők Handó Tünde legutóbbi meghallgatásán, hogy miért nyilvánít eredménytelennek ennyi vezetői pályázatot. Előfordulhat egy szervezetben, hogy egy pozícióra nincs megfelelő jelölt, de hogy ennyiszer, ráadásul olyan embereknél, akik korábban alkalmasak voltak vezetőnek, ez kicsapta a biztosítékot - nyilatkozta nem túl régen Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája a 444.hu-nak. Szerinte meghirdetnek egy vezetői pályázatot, elindulnak rajta többen, van egy véleménynyilvánító szavazás, aztán ezt Handó érvénytelennek nyilvánítja és esetleg megbíz valaki fél-egy évre a feladat ellátásával, akár olyat is, aki el sem indult. Olyan helyzet jöhet létre, hogy egy év múlva, a következő pályázaton már csak az indul el, akit az elnök megbízottként kiemelt.

Ha a Kúria úgy akarja, a bíró saját szakmai meggyőződése az ítélkezés során nem számít

A „bíráknak nemcsak a másik két hatalmi ág képviselőitől, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük” – mondta ki azt még korábban AB. Olyan könnyen ez sem valósulhat meg, mert a Kúria a „bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz”. Így pedig aligha érvényesülhet az a követelmény, hogy „az ítélkezési tevékenység függetlenségét (…) biztosítani kell a többi bíróval szemben, azaz garantálni kell, hogy a bírók saját szakmai meggyőződésük alapján ítélkezhessenek”.

Ha viszont van jogegységi döntés, a bíró saját szakmai meggyőződését sutba vetheti, mert attól a központi iránymutatástól nem térhet el. Itt vannak például a devizahiteles ügyek, amelyek kapcsán a Kúria kimondta, hogy annak a szerződési rendelkezésnek a tisztességtelensége, amely az árfolyamkockázatot kizárólag az adósra hárítja, főszabályként nem vizsgálható.

Csakhogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvből meg az következik, hogy amikor a feltételek nem világosak és érthetők, igenis mérlegelni kell a szerződés érvényességét. Néhány bíró vállalkozott is erre, s érdemben vizsgálták, megfelelő tájékoztatást adta-e a fogyasztóknak.

Születtek is a jogegységi határozattal ellentétes ítéletek, a Kúria pedig később visszakozott, s úgy látták, még sincs akadálya annak, hogy a fogyasztók az árfolyamkockázattal kapcsolatos szerződési feltételek miatt pereljenek. 

(Fotó: mno.hu)

A bejegyzés trackback címe:

http://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5413450149

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tisztességes Bírói Magatartásért mozgalom megalakult 2017.12.08. 18:44:28

Képen lévő személyek balról jobbra haladva: Iván Gábor IGe a Bírói Önkény Ellen mozgalom alapítója, vezetője. Szepesházi Péter reformbíró, Ravasz László volt volt reformbíró. Utóbbiak az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség mozgalom alapítói és ve...

Trackback: Fazekas Sándor vágyakozása Handó Tünde iránt 2017.12.08. 18:44:02

"A választás tétje – ahogy azt belső harcok is mutatják – óriási." .. " Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke, aki szerint nem átlátható az OBH elnökének eljárása, miközben a bírói álláshelyek átcsoportosítása, elvonása, megszüntetése az egyi...

Trackback: Bíróságon videózni 2017.12.08. 18:43:41

Videózni tárgyaláson? A legtöbb esetben szigorúan tilos! Hogyan tudna különben a bíró jegyzőkönyvet hamisítani. Bírói Önkény Ellen mozgalom figyelemfelkeltő anyaga

Trackback: Bírói Etikai Kódex áltudományos 2017.12.08. 18:43:24

A Bírói Etikai Kódex önmagában botrányos. Az áltudományos szervezetek és a szélsőséges vallási szekták színvonala szerint íródott. TEKINTÉLYELVEKET és NEM JOGOT ÉS JOGSZERŰSÉGET VÉD! "kollégái által hozott döntéseket egyéb módon sem bírálja" Pedig a ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.