Kár, hogy a postázás már lezárult, így hiába függesztette fel a konzultációs kérdőívek terjesztését a bíróság, a Helsinki Bizottság egyelőre csak erkölcsi győzelmet aratott. A Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben indított személyiségi jogi perben ez azonban a jogvédők kezében fontos ütőkártya lehet, mert kiderülhet: hazudott a kormány, amikor a szervezetet azzal vádolta, hogy védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat.
Jogerős bírósági végzés kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát arra, hogy függessze fel a nem létező Soros-tervről szóló nemzeti konzultációs kérdőív postai és internetes terjesztését, legalábbis azt a részét, amely a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó megállapításokat tartalmaz. A kampány ugyan egy hete lezárult, de a civil szervezet indította személyiségi jogi perben még lehet jelentősége a mostani végzésnek, amelyben jövő szerdán lesz az első tárgyalás.
A jogvédő szervezet még október elején kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda által minden háztartáshoz eljuttatni kívánt kérdőívében szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A szervezet keresetében szerepelt az is, hogy a kabinetiroda közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelemdíjat.
Az egyesület ideiglenes intézkedést is kért a Fővárosi Törvényszéktől. A bíróságnak ugyanis már az ítélethozatal előtt lehetősége van arra, hogy az olyan tevékenység felfüggesztésére kötelezze az alperest, amelynél felmerül, hogy a per alatt akár visszafordíthatatlan jogsérelmet okozhat a felperesnek.
A Helsinki Bizottság így azt kívánta elérni, hogy a jogerős ítélet kihirdetéséig a kormány függessze fel a kérdőívek postai és internetes terjesztését. Ezt azonban az első fokú bíróság elutasította, miközben nyilvánvaló volt, hogy a személyiségi jogok esetleges megsértése utóbb már orvosolhatatlan lesz, hiszen a jogvédők szerint valótlan állítást tartalmazó levél nyolcmillió magyar állampolgárhoz jutott el.
Az ideiglenes intézkedés ügyében a Helsinki Bizottság a Fővárosi Ítélőtáblához fordult, amelynek a pénteken kézbesített, november 29-én kelt jogerős végzésében részben megváltoztatta a korábbi döntést, és jogerősen arra kötelezte a kabinetirodát, hogy az elsőfokú bíróság érdemei határozatának meghozataláig függessze fel a nemzeti konzultációs kérdőív 5. pontjában szereplő, a Helsinki Bizottságra vonatkozó állítás internetes és postai terjesztését.
A bizonyos 5. pont szerint „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért”. Magyarázatul még hozzáfűzték: „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a tiltott határátlépés kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«”.
Közben a nemzeti Konzultáció véget ért, a kérdőíveket a miniszterelnök kísérőlevélével együtt már kipostázták, és a kormány internetes oldala is eltűnt. Ezzel együtt az elvi jelentőségen túl gyakorlati jelentősége is lehet a jogerős végzésnek a Helsinki Bizottság és a kormány között folyó jogvitában. A kabinetirodával szemben indított személyiségi pernek jövő szerdán lesz az első tárgyalása, s a bíróságnak azt kell majd eldönteni, hogy az 5. pontban szereplő szöveg sérti-e a jogvédő szervezet jó hírnevét.
A Helsinki Bizottság keresete szerint soha nem szorgalmazták a „migránsok” vagy „bevándorlók” bűntetteinek enyhébb megítélését. A kérdőívben szereplő megcsonkított idézet az úgynevezett határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.
„Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alapján aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása. A büntetőjogi eszközöket, különösen a szabadságvesztést csak akkor lehet »bevetni«, ha egy személyt már kiutasítottak, azonban az új szabályozás szerint a menekülők már a határzár megsértésével bűncselekményt követnek el” – figyelmeztettek korábban a jogvédők.
A kormánykiadványban szereplő mondatcsonk a Kabinetiroda kiegészítésével azt a hamis látszatot kelti, mintha a jogvédők a magyar állampolgárokkal szemben, sőt rovásukra valamiféle előnyhöz, privilégiumhoz akarnák juttatni bármelyik „migránst” vagy „bevándorlót” bármely bűncselekmény törvény előtti megítélésénél. Erről szó sincs. A civil szervezet egy fontos szakmai vitában foglalt állást, amely arról szól, hogy büntethető legyen-e a menedékkérők szabálytalan határátlépése.
Ráadásul korábban hosszú éveken át a magyar állam is a Helsinki Bizottsággal azonos álláspontra helyezkedett, és – összhangban a genfi egyezménnyel, amely kifejezetten tiltja a menekültek, menedékkérők szankcionálását a jogellenes belépés miatt – 2015-ig nem büntette a papírok nélkül szabálytalanul érkezőket, amennyiben menedékjogot kértek. Sőt egy időben még azokat sem, akik hamis papírokkal léptek be, de kiderült róluk, hogy üldözöttek. Az ő esetükben a menedékjogi eljárás alatt felfüggesztették a büntetőeljárást, hiszen egy menekülőtől nem várható el, hogy élete, szabadsága és testi épsége érdekében ne próbáljon meg akár hamis papírokkal biztonságos helyre jutni.
A kérdőív 5. pontja a Helsinki Bizottságnak egy speciális helyzetre vonatkozó szakmai álláspontját hamisan általános álláspontként definiálja. Ez a hamis látszat sérti a 28 éve működő jogvédő egyesület jó hírnevét.
