Letette az állampolgársági esküt a napokban az egymilliomodik határon túli új honfitársunk. Amennyiben a Fidesznek sikerülne rávenni őket, hogy mindannyian vegyenek részt a 2018-as parlamenti választáson, az legalább féltucatnyi mandátumot hozna a kormányoldalnak. Ha valamilyen csoda folytán szoros eredmény születne, ők akár el is dönthetnék, ki kormányozzon.
Politikai nemzetünk egységét ünnepeljük – hangoztatta Áder János köztársasági elnök szombaton a Sándor-palotában, az egymilliomodikként honosított külhoni magyar és családja ünnepélyes állampolgársági eskütételén. Az ünnepségen az MTI tudósítása szerint jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.
Az államfő úgy fogalmazott: ma egy gunarasi gazdálkodó, Lajkó Miklós és felesége mutatták meg, mi a magyarság. Magyar állampolgárok szeretnének lenni, mert magyarnak tartják magukat, magyar az anyanyelvük, magyar iskolát végeztek, és mert őseik is magyarok voltak. Nekünk, anyaországiaknak nincs más feladatunk, mint megköszönni ezt nekik, megköszönni, hogy nemzedékről nemzedékre őrzik és továbbadják őseink hitét és hazaszeretetét, hogy magyarul szeretnek, magyarul dolgoznak, magyarul szólnak a gyermekeikhez és magyarul álmodnak – mondta Áder János.
A 135 évvel ezelőtt született Kodály Zoltánt többször is idéző köztársasági elnök szavai szerint „nagyobb veszteség aligha érhet minket, mintha közömbösség, igazodási kényszer, külső elvárások vagy múló divat okán elhagynánk létünk fundamentumát: a szüleinktől kapott tanítást, hitünket, nemzeti összetartozásunkat”.
Ezért akarta minden magyarhoz elvinni Kodály Zoltán a népzenét és a népdalt – emelte ki az államfő, aki az eskütételről szólva úgy fogalmazott: „együtt ünnepelhetjük – ahogy Kodály írta – a magyar lelket, amely egy-ugyanaz a vajdasági Gunarastól Budapestig”.
Az egymilliomodikként honosított külhoni magyar, Lajkó Miklós 1981-ben született Topolyán. Gunarasban, egy kis vajdasági magyar faluban él a családjával, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik.
„A magyar állampolgárság megszerzése számomra érzelmi dolog. Igazán szeretnék Magyarország teljes jogú állampolgára lenni, hiszen elődeim is azok voltak” – idézett az esküt tevő önéletrajzából Áder János.
Ez a hír nyilván mindenkinek megmelengette a lelkét, hiszen mégsem fogy a magyar nemzet (a határokon belül már régen tízmilliónyian sem vagyunk). Arról nem is beszélve, hogy a jövő évi parlamenti választáson – miként 2014-ben – a külhoniak is részt vehetnek, s tovább erősíthetik a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
Legutóbb helyesen döntöttek, mert 2014-ben majdnem 194 ezren kérték a felvételüket a levélben szavazók névjegyzékébe, s majdnem 129 ezren éltek is a választójogukkal, az érvényes szavazatok 95 százaléka pedig a Fidesz listájára érkezett. Ez akkor egy mandátumot hozott a kormányoldalnak, éppen annyit, amennyire a kétharmadhoz szükség volt.
Most viszont beláthatatlan perspektíva nyílt meg előttük, hiszen eddig 377 ezren jelezték, hogy szavazni kívánnak, s 313 ezren már hivatalosan szerepelnek is a választói névjegyzékben. De még rengeteg idő van arra, hogy a többiek szintén regisztráljanak. Ha pedig sikerülne rávenni mind az egymillió határon túli magyart a szavazásra, akár hat-nyolc mandátum sorsát is befolyásolhatják.
Csak az összehasonlítás kedvéért: 2014-ben az LMP a listás szavazatok 5,34 százalékát kapta – ez akkor összesen 269 ezer voksot jelentett –, s ezzel öt képviselői helyhez jutott. A párt így – az aránytalan választási rendszer miatt – a parlamenti helyek 2,51 százalékát szerezte meg.
A külhoni magyarok, ha elég sokan részt vesznek a 2018-as parlamenti választáson, akár ennél több képviselői helyet is biztosíthatnak a Fidesznek. Nyilván nem véletlen, hogy a Publicus Intézet felmérése során a válaszolók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem ért egyet a külhoni magyarok választójogával.
A Demokratikus Koalíció nem egészen két hónapja aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy ne szavazhasson az, aki soha nem élt Magyarországon. Az akció nyitányán beszédet mondott Gyurcsány Ferenc pártelnök is. A Fidesz szerint „Gyurcsány a migránsokat befogadná, de a magyarok ellen gyűlöletkampányt indít”. A szélsőséges pártok véleményétől eltekintve ma már nemzeti egység van a kettős állampolgárság tekintetében, a honosítással a határon túli magyarság közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé válhatott – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője vasárnap budapesti sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a 2014-es országgyűlési választások egy évszázad után először ismét lehetővé tették azt, hogy a Kárpát-medencében és a világon máshol élő magyarok közösen döntsenek arról, hogy milyen Országgyűlés álljon fel.
(Fotó: MTI – itt az egymilliomodik honosított magyar)
