Magyar Ügyvéd Blog

Aki fideszes ajánlóíveken szereplő személyes adatokat adott ki, bűncselekményt követett el

2018. március 16. - Magyar Ügyvéd

magyarta_rgyal.jpgAz ajánlóív közokirat, s ha valaki hamis adatokat tartalmazó íveket ad le, az választási csalás és közokirat-hamisítás, s ezért akár négy és fél évet is lehet kapni. De az sem úszhatja meg büntetlenül, aki a saját pártja ajánlóívet – vagy azok másolatát – átadja másnak, hogy neki is meglegyen a képviselőjelöltté váláshoz szükséges ötszáz aláírás.

A Jobbik szerint hamisított ajánlóíveket adott le a Lendülettel Magyarországért párt elnöke, Lévai Katalin Zuglóban – a jelöltre adott aláírások egy része sorrendben is megegyezett azokkal, amelyeket a fideszes jelölt kapott –, ezért Szávay István jobbikos képviselőjelölt az ügyészséghez fordult. Álláspontja szerint az eset felveti a választás rendje elleni bűncselekmény és a személyes adattal való visszaélés gyanúját. A két érintett párt ajánlóíveit a BRFK a napokban lefoglalta.

Feljelentést tesz a DK-s Oláh Lajos, Terézváros és Erzsébetváros parlamenti képviselője is választási csalás gyanúja miatt. A zuglói történések után összevetették a Fidesz és a Lévai Katalin-féle Lendülettel jelöltjének ajánlásait, és azt találták: ebben a választókerületben legalább 341 esetben egyeznek az ajánlások, csak éppen más az aláírás. Oláh szerint a rendőrség a tudomása szerint le is foglalta az érintett jelöltek ajánlásait.
A konkrét ügyekben nem kívánunk állást foglalni, mert az eset tisztázása a rendőrség dolga. Így inkább csak elviekben szögezzük le: ha valaki az ajánlóíveken szereplő adatokat tényleg átmásolja egy másik ívre, mindjárt két bűncselekményt követ el. Az ajánlással kapcsolatos szabályok megszegése miatt – az ívet a választópolgárnak személyesen alá kell írnia – ez egyértelműen választási csalás.

De ennél azért többről is szó van: miután az ajánlóív közokirat, így ha abba bárki belebabrál, mindjárt elköveti a közokirat-hamisítást is. Amúgy egy ilyen esetet nem nehéz tisztázni, mert az íveken szerepelnie kell az ajánlást gyűjtő személy nevének, akinek csak tudnia kell róla, hogy miként kerültek az ajánlók adatai az egyébként a Nemzeti Választási Iroda által kiadott és sorszámozott papírokra. A bizonyítás sem tűnik túl bonyolultnak, mert elég csak néhány olyan személyt tanúként nyilatkoztatni, akinek az adatai aláírásgyűjtőként fellelhetők.

Itt azonban még nincs vége a dolognak. Ahhoz, hogy valaki egy párt ajánlóíveiről adatokat másoljon, a forrásként használt dokumentumokat valamiképpen meg is kellett szereznie. Az nehezen hihető, hogy ezeket egyszerűen el lehetett volna lopni vagy titokban fénymásolni. Sokkal valószínűbb, hogy a másolatokat az aláírásgyűjtő párt emberei adhatták át – feltéve persze, hogy tényleg történt ilyesmi.

Ha pedig ez így lenne, ők sem ússzák meg a dolgot, mert a Btk. szerint az is bűncselekményt követ el, aki közreműködik például egy jogot keletkeztető hamis közokirat létrehozásában. Egyszerűbben fogalmazva: aki segítséget nyújtott ahhoz, hogy bárki másolt személyes adatokat tartalmazó ajánlóíveket nyújtson be, bűnsegédként részese a választási csalásnak és a közokirat-hamisításnak.

S hogy mit is lehet ezért kapni? A választási csalásért és a közokirat-hamisításért egyaránt legfeljebb három évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, de ha valaki mindkettőt elkövette, azért halmazati büntetésként akár négy és fél év is járhat. Mellesleg a büntetés mértékének tekintetben teljesen mindegy, hogy a vádlott elkövetőként vagy bűnsegédként részese az eljárásnak – már ha lesz eljárás.

A potenciális vádlottaknak legfeljebb az a jó hír, hogy a személyes adattal visszaélés valószínűleg nem jön szóba. Ezt a bűncselekményt ugyanis csak akkor állapítják meg, ha a személyes adatok védelméről szóló szabályokat kifejezetten haszonszerzési célból, illetve az érintettnek jelentős érdeksérelmet okozva követik el, de ez utóbbi nemigen állapítható meg. Más kérdés persze, ha az ajánlóíveken szereplő személyes adatokat nem szívességből, hanem pénzért adták át. A maximális büntetés ettől nem lenne nagyobb, de ezt a bíróság nyilván jelentős súlyosító körülményként értékelné.

(Fotó: nol.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr8213743658

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása