Egyértelműen a személyiségi jogokat sérti, s akár kimerítheti a rágalmazás vagy becsületsértés törvényi tényállását is az, ha valaki a „spekuláns embereiről”, tehát a vélelmezett Soros-bérencekről tesz közzé listát. Magyar György álláspontja: ez nem maradhat következmények nélkül.
Új szintre jutott a civilek zaklatása a kormánypárti médiában: név szerint pellengérezték ki azokat, akik a Soros-bérencnek kikiáltott szervezeteknél dolgoznak, de kiderült, nem tudják alátámasztani azt a számot, amivel Orbán Viktor dobálózott. Nem mindennapi „tényfeltáró” cikk jelent meg ugyanis a Figyelőben (a további részletek csak a lap előfizetői által érhetők el). Orbán Viktor különben a kampányban azt állította, hogy kétezer ellenségét már név szerint ismeri.
A Figyelő próbált utánajárni, pontosan kikről van szó, de ez nem lehetett túl nehéz feladat, ugyanis a végeredmény az lett: megnézték az összes olyan szervezetet, amelyet a kormány és a Fidesz pártmédiája ellenségesnek kiáltott ki, s megkeresték a nyilvánosan elérhető információkat arról, hogy kik vállalnak náluk munkát, majd egy kétoldalas cikkben felsorolták az ott dolgozók neveit. A kétezertől messze járnak, de nagyjából kétszáz embert így is felsoroltak, akik egy-egy ellenségnek kikiáltott szervezetnél vállaltak munkát.
Az olvasók tehát már pontosan tudják, hogy kik dolgoznak a legnagyobb magyar civil szervezeteknél. De ehhez elegendő lenne egyebek mellett ide, ide vagy ide kattintani. Szóval a kormányhoz közeli újság sok újdonsággal nemigen szolgált.
„A Figyelőben megjelent cikk és »lista« borzalmas történelmi emlékeket idéz. Éppen a történelmi emlékek és az azóta végbemenő társadalmi és jogfejlődés eredménye az, hogy a jó hírnevet sértő, illetőleg a becsület csorbításra alkalmas állítások, egyéb magatartások jogi eszközökkel szankcionálhatók” – fogalmazott Magyar György ügyvéd a zoom.hu megkeresésére.
Hozzátette: „kiemelendő, hogy nemcsak a természetes, hanem a jogi személy – vagyis például egy társadalmi szervezet – jó hírneve is jogi védelemben részesül. Az is igaz, hogy közszereplővel szemben magasabb az ingerküszöb, tehát többet kell tűrnie, s a becsületét és jó hírnevét csak súlyosabb magatartások sérthetik.”
Magyar kitért arra is, hogy az említett esetben egyrészt büntető-, másrészt polgári jogi jogkövetkezmények is felmerülhetnek. Büntetendő a rágalmazás és a becsületsértés, s ezek a becsület csorbítására alkalmas tény állításával, híresztelésével vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés, valamint becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával, s egyéb ilyen cselekmény elkövetésével valósulhat meg.
Ezek a bűncselekmények csak magánindítványra, s egy, illetve két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetőek, de a bírói gyakorlatban nem jellemző a szabadságvesztés az ilyen cselekményeknél. A magánindítvány különben azt jelenti, hogy a vádat nem az ügyész, hanem magánvádlóként a sértett képviseli.
Magyar aláhúzta: a polgári törvénykönyv kifejezetten rögzíti, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. Más kérdés, hogy ebben az esetben a Figyelő által felsorolt emberek jelentős része nem minősülhet közszereplőnek, arról nem is beszélve, hogy a listán elhunytak is szerepelnek, így még a kegyeletsértés is felvetődhet.
Rágalmazás
Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
Becsületsértés
Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kegyeletsértés
Aki halottat vagy emlékét meggyalázza, vétség miatt egy, illetve két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható attól függően, hogy a bíróság rágalmazás vagy a becsületsértés tényállását állapítja meg, s felmerülnek-e minősítő körülmények.
Akit személyiségi jogában megsértenek, követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot, a sérelmes helyzet megszüntetését, kártérítés megfizetését, ha személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, valamint sérelemdíj megfizetését az őt ért nem vagyoni sérelemért. A kártérítés és sérelemdíj összegét a bíróság a jogsértés összes körülménye alapján, mérlegeléssel állapítja meg.
A civil társadalom tagjai azért dolgoznak, hogy a hazájukat jobbá tegyék. Az Egyesült Államok elítéli a Figyelő ezen polgárok megfélemlítésére tett kísérletét – tudatta az USA budapesti nagykövetsége Twitter-üzenetében. A Corvinus Egyetem Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszéke pedig nyílt levelet tett közzé: a “leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy egyetemi oktatókat és civilszervezetek munkatársait listázzanak, és emberi méltóságukban megsértsenek!”.
Súlyosan sérti a Figyelőben megjelent Soros-lista a cikkben említett személyek emberi méltóságát és jó hírnevét, s ezért akár pert is indíthatnak – mondta Karsai Dániel ügyvéd a Hír TV Reggeli járat című műsorában pénteken. A csütörtökön megjelent névsor szerinte médiahekk, amelynek az volt a lényege, hogy elterelje a figyelmet a csütörtöki nap legfontosabb eseményéről. Arról, hogy a magyar kormány rákapcsol a Brüsszel-ellenes politikára. Karsai Dániel egyébként ingyen segít azoknak, akik jogi lépéseket fontolgatnak.
A Fidesz szerint Soros brüsszeli emberei ismét frontális támadást indítottak Magyarország ellen, s a csütörtökön bemutatott "Soros-jelentés" egyértelműen újabb politika nyomásgyakorlás, amelyben rá akarják kényszeríteni Magyarországot arra, hogy fogadjon be migránsokat – reagált Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában csütörtökön ismertetett különjelentés-tervezetére. A bizottság súlyosan bírálja a magyarországi jogállamisági helyzetet.
