Magyar Ügyvéd Blog

Ez maga az elmebaj: ha közfeladatot látna el egy civil szervezet, rendőrt hívnak rá

2018. augusztus 13. - Magyar Ügyvéd

felcsu_t.jpgFelcsúton előzetes bejelentés nélkül kátyúzott, s buszmegállót épített a kutyapárt, de rendőrt hívtak az aktivistákra. Ez azonban nem rendőrségi ügy, mégis kivonultak, bár sem a Btk., sem a szabálysértési törvény alapján nem lehet büntetni az efféle dolgokat. Mindezzel kapcsolatban először a közterület tulajdonosának kellett volna felvennie a kapcsolatot a „gerillákkal”, s legfeljebb utána kérhették volna az intézkedést.

Rendőrt hívtak a napokban Felcsútra a Magyar Kétfarkú Kutya Párt „passzivistái”, mert Felcsúton kátyúzásba, egy buszmegállóban fedett utasváró kialakításába, Budapesten meg a MÁV területén bicikliút építésébe kezdtek. A rendőrség minden esetben kivonult, miközben az egyenruhásoknak semmi köze nem volt ezekhez a dolgokhoz.

Most kénytelenek vagyunk kicsit jogászkodni: „bűncselekmény az a szándékosan vagy (…) gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli”. Ugyanez igaz a szabálysértésekre is: szükséges a társadalomra veszélyesség, s az is, hogy az adott cselekmény kisebb fokban sértse vagy veszélyeztesse „az alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait”.

De akkor tessenek mondani: mekkora társadalmi veszélyessége van annak, ha valaki – legyen az akár magánszemély, civil szervezet vagy párt – saját elhatározása alapján kátyúkat töm be, fedett buszmegállót vagy bicikliutat épít? Nyilván semekkora. Ha pedig ezt elfogadjuk, nem történt a rendőrség hatáskörébe tartozó jogellenes cselekmény sem, tehát az egyenruhásoknak az efféle gerillaakciókkal biztosan nincs semmi dolga.

Ráadásul a büntető törvénykönyv és a szabálysértésekről szóló törvény tételesen meghatározza az egyes szankcionálandó tényállásokat is – például mások javainak rongálása biztosan tilos –, de ezekben az esetekben erről aligha lehet szó. Inkább a meglevő infrastruktúra állapotának javítása volt a cél, ami nemigen tekinthető rendőrségi ügynek.

Amennyiben ezt elfogadjuk – a hatályos szabályozás alapján nemigen tehetünk mást –, felmerül a kérdés, hogy az efféle hívásokra egyáltalán miért vonul ki a rendőrség? Főleg mindjárt öt autóval a kátyúzó kétfarkúakkal szemben. Ennek semmi értelme, és az efféle fellépés legfeljebb felesleges erőfitogtatás lehet.

„A rendőri fellépésnek akkor van értelme, ha a közrend, közbiztonság fenntartása, illetve bűnüldözés, bűnmegelőzés a célja – ha e négy cél egyike sincs meg, akkor a rendőri jelenlét valószínűsíthető oka az erő kimutatása a demonstratív fellépéssel” – szögezte le a Független Hírügynökségnek Magyar György ügyvéd.

Emlékeztetett arra, hogy nincs közvetlenül szabályozva, hány rendőrrel kell intézkedni, azt mindig az adott körülmények határozzák meg. De tudni kell, hogy minden gyülekezésnél szükséges lehet a rendőri jelenlét, mégpedig azért, hogy az ilyen és hasonló demonstrációt, akciót szervezők szabadon, zavar- és provokációmentesen élhessenek demokratikus véleménynyilvánítási jogukkal.

Hangsúlyozta: „nem azért kell tehát rendőrt odaküldeni, hogy az ilyen magatartást meggátolja és vegzálja az embereket, hanem hogy védje a demokratikus tüntetésnek ezt az útját választó állampolgárokat – legalábbis egy jogállamban”. Úgy látja azonban, hogy egy rendőrállamban ez fordítva működik.

Más kérdés persze, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a gyülekezési jog hatálya alá tartoznak-e például az élhetőbb környezet kialakítása érdekében kezdeményezett akciók. Erre nincs kialakult joggyakorlat, de van olyan bírósági döntés, amely szerint a kétfarkúak például a járdafestési akciójukkal nem követtek el jogsértést, tehát a rossz állapotú burkolat lefestésével nem okoztak anyagi kárt a közterület fenntartójának. Különben ebben az esetben is egyértelműen hiányzott a társadalomra való veszélyesség, hiszen a pocsék burkolat az átfestés után sem vált kevésbé használhatóvá (erről a kérdésről korábban – több hasonló akcióra utalva – a blogunkon itt írtunk).

Azért a helyzet ennél bonyolultabb. Például a közutak fenntartásáról, karbantartásáról, a közutak melletti létesítményekről jogszabályok sora rendelkezik. De ezek egyike sem biztosít semmilyen hatáskört a rendőrségnek, miközben a legjobb szándéktól vezérelve sem csinálhat senki közterületen azt, amit akar.

Ha egy közterület tulajdonosa, kezelője azt észleli, hogy valaki partizánakcióba kezdett, erre értelmesen – és jogszerűen – elsőként egyetlen módon reagálhat: fel kellene vennie a kapcsolatot a „gerillákkal”, s fel kell hívnia a figyelmüket a hatályos szabályokra. Például arra, hogy kátyúzni csak a közúton végzett munkák forgalombiztonsági követelményeiről szóló kormányrendelet előírásai szerint lehet.

Ugyanez igaz például egy fedett buszváró létesítése esetén is, amelynek feltételeit akár a helyi önkormányzat szabályozhatja. A MÁV területén végzett munkálatokra ugyancsak van érvényes szabályozás, s az meghatározza a vasúti terület határait, azon belül pedig alapvetően a vasúttársaság dolga az útátjárók karbantartása.

Teljesen érthetetlen azonban, hogy amikor jönnek civil szervezetek, amelyek magukra vállalnak állami vagy önkormányzati feladatokat, azokkal szemben rendőrt hívnak. Ez a létező legrosszabb megoldás, és jobb lenne az aktivisták közreműködését – a jogszabályi előírások figyelembevételével – igénybe venni. Ennek egyébként nincs semmilyen akadálya, hiszen ma is van olyan önkormányzat, amely például az útkarbantartásra részben önerős pályázatot ír ki. Felcsút viszont inkább a rendőri utat választotta, de legfeljebb annyira megy vele, hogy a civilek sem dolgoznak többé a kátyúk megszüntetésén vagy egy buszmegálló befedésén – hadd rázzon az út, s hadd ázzanak az utasok.

(Fotó: 168ora.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr9614179013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása