Magyar Ügyvéd Blog

Ha a miniszter mondja meg, ki lehet bíró, oda az igazságszolgáltatás függetlensége

2018. december 12. - Magyar Ügyvéd

parlament111.jpgSajátságos helyzetet teremt az önálló közigazgatási bíróság felállítása: az állam és a polgárai közötti jogvitákban olyan bíráknak kell majd dönteniük, akik az igazságügy-miniszternek köszönhetik a talárt, s akiknek a vezetőit a miniszter maga nevezi ki. Lehet ebben a helyzetben az igazságszolgáltatás függetlenségéről beszélni?

Egyszer a magyar igazságszolgáltatás történetének fekete szerdájaként emlegethetik majd 2018. december 12-ét: több mint ötven más napirendi pont mellett a parlament ezen a napon – mintegy mellékesen – döntött az önálló Közigazgatási Felsőbíróság, illetve nyolc közigazgatási törvényszék felállításáról szóló törvényről is. S hogy miért kongatjuk a lélekharangot? Azért, mert Magyarországon több mint húsz esztendeje egyetlen politikus sem szólhatott bele közvetlenül a független bíróságok működésébe, bírák, illetve bírósági vezetők kinevezésébe. Most viszont új időszak veszi kezdetét.

Lehet vitatkozni azon, hogy a Horn-kormány a múlt század kilencvenes éveiben helyesen döntött-e, amikor létrehozta a bírák meglehetősen széles hatáskörrel rendelkező önkormányzatát, az Országos Bírósági Tanácsot. Persze akkor szokatlannak tűnt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezette, s többségében választott bírákból álló testület nagyjából valamennyi, az igazságszolgáltatást érintő ügyben – a bíróvá válástól, a bírósági vezetők kinevezésétől a szervezeti kérdésekig szinte mindenről – maga dönthetett.

A végrehajtó hatalomtól viszont a bíróságok így valóban függetlenné váltak, mert a kormánynak attól kezdve nem volt közvetlen beleszólása az igazságszolgáltatás működésébe. Ezt a megoldást később sokan vitatták, de jobb ötlettel senki nem tudott előállni.

Azután jött a Fidesz, és az önigazgatásnak ezt a modelljét felszámolta. Létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek élére a parlament kilenc évre megválasztotta Handó Tündét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, aki még nagyobb hatalmat kapott, mint a korábbi bírósági tanács. Azt látjuk, hogy ebből mi jött ki: Handó a vezetői tisztségre kiírt pályázatok esetében rendre visszaél a hatalmával, s folyamatos harcban áll a választott tagokból álló, a hivatal tevékenységének ellenőrzésére jogosult Országos Bírói Tanáccsal.

Most viszont valami egészen más történik: a hatalom még a látszatra sem ügyel, és az igazságszolgáltatás függetlenségét bizonyítandó nem iktat be valamilyen látszatszervezetet sem. A közigazgatási bíróságok felállítása kapcsán egyértelművé tették ugyanis, hogy ennek a szervezetnek a működése felett közvetlenül a kormány – az igazságügy-miniszter – gyakorol közvetlen felügyeletet.

Nézzük a jogszabályt: létre kell hozni ugyan valamiféle szakmai grémiumokat, amelyek például a bírói posztra kiírt pályázatokat értékelik, de e testületek döntését a miniszter felülírhatja, s annak a nevét terjeszti kinevezésre az államfő elé, aki neki tetszik. Kétségtelen, hogy ehhez írnia kell valamilyen indokolást, de ez nem olyan megoldhatatlan feladat. És eléggé valószínűtlen, hogy a köztársasági elnök visszadobja a miniszter javaslatát.

Ráadásul a pályázatok értékelése során az elérhető pontok nyolcvan százalékában kizárólag a jelentkező képzettségét és szakmai tapasztalatait kell figyelembe venni, és csak a maradék húsz százalékot teszi ki a bírói hivatás gyakorlásához szükséges felkészültség és elhivatottság. Szóval egy – a kormányhoz nyilván feltétlenül lojális – közszolga nagyobb esélyt kap a bíróvá válásra, mint egy bírósági fogalmazó vagy titkár, aki mégiscsak belülről látja, miként működik az igazságszolgáltatás.

A Közigazgatási Felsőbíróság elnökét kétharmados többséggel a parlament választja ugyan, de a miniszter nevezi ki a nyolc közigazgatási törvényszék elnökét, és felettük maga gyakorolja a munkáltatói jogokat is. A tárcavezető határozhatja meg a közigazgatási bíróság létszámát, s maga készítheti el a szervezet költségvetésének tervezetét is.

Mindez igazából azért érdekes, mert ez a bírói fórum nem köztörvényes bűncselekményekben jár el, hanem az állam – és az önkormányzatok –, valamint az állampolgárok közötti jogviták eldöntése a tét. Ilyenek például az adó-, vám-, illeték- és építési ügyek – de még érdekesebbek a gyülekezési joggal, a választásokkal, a népszavazással, a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos perek, mert ezek is a közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek.

Így végképp nem közömbös, hogy a miniszter nevezi ki a bírósági vezetőket, illetve gyakorlatilag arról is maga dönthet, hogy ki válhat közigazgatási bíróvá. A képet legfeljebb az árnyalja, hogy aki a jelenlegi közigazgatási és munkaügyi bíróságokon ítélkezik, azt saját kérésére át kell helyezni az új szervezetbe. Ők pedig igazi bírók, akik nem egy alá-fölérendeltségi viszonyon alapuló államigazgatási szervezetben szocializálódtak, hanem az ítélkezési tevékenységük során a függetlenséget tekintik az egyik legfontosabb értéknek.

Gondoljunk bele: ki képes pártatlan és tárgyilagos – a legjobb szakmai meggyőződésének, saját lelkiismeretének megfelelő – döntést hozni akkor, ha a kvázi munkáltatója az alperes? Ezt a helyzetet nem kívánjuk senkinek. Az ügy persze bonyolultabb – vagy egyszerűbb is lehet – ennél, hiszen amikor egyértelműek a jogszabályi rendelkezések, a bírónak nincs nehéz dolga.

De mi van akkor, ha egy törvény értelmezésre szorul, illetve bizonyos mozgásteret ad a jogalkalmazónak? A hatalomnak kiszolgáltatott bíró – aki vagy már maga is, vagy csak a felettese a miniszter embere – vajon képes lesz-e az elfogulatlan mérlegelésre, amikor az állam és a polgárai közötti jogvitákban kell döntenie? Félő, hogy nem.

Mi számít közérdekű adatnak? Milyen kérdésben lehet elrendelni népszavazást? Mikor lehet betiltani egy demonstrációt? Többek között efféle ügyekben kell majd dönteniük a közigazgatási bíráknak. Akiknek a főnökét az igazságügy-miniszter nevezi ki, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. Hát ennyit a független igazságszolgáltatásról.

De minderre még visszatérünk, ha a jogszabály kihirdetett szövegét is megismerhetjük

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr4414473742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása