Igencsak megsértődött a főpolgármester, mert a DK kiplakátozta a hivatali telefonszámát és e-mail-címét a 3-as metrón. A matricán egy égő metrókocsi piktogramja is látható, ám mindez aligha jogellenes: sem rémhírterjesztés, sem közveszéllyel fenyegetés nem valósult meg.

A Demokratikus Koalíció gerillakampányt indított a 3-as metró felújításának mielőbbi megkezdése érdekében. Ennek keretében a főpolgármester hivatali elérhetőségével ellátott, vészhelyzeti utasításnak tűnő matricákat ragasztottak a vészjelző berendezések mellé, rajtuk lángoló metrókocsi piktogramjával.

Tarlós István december 9-i – megdöbbentő stílusú és hangnemű – sajtótájékoztatóján (a videón a 18. perctől kezdve) lényegében azt pedzegette, hogy a politikai akcióval kapcsolatosan felmerül a bűncselekmény gyanúja. Igaz, azt is hozzátette, hogy nincs szándékában feljelentést tenni. De egyáltalán milyen jogsértésre gondolhatott a politikus? 

A hivatali elérhetőségek – telefonszám, e-mail-cím – közzététele nyilván nem vet fel adatvédelmi aggályokat, mint ahogy a zaklatásra való felbujtás sem merülhet fel, hiszen a hatáskörébe tartozó ügyekben bármelyik polgár kapcsolatba léphet a főpolgármesterrel, illetve legalább kísérletet tehet rá. A politikai vitákat nem a bíróság fogja eldönteni, így a rágalmazás és a becsületsértés is kiesik.

A rémhírterjesztés bűntettének elkövetéséhez pedig az kellene, hogy közveszély színhelyén emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére alkalmas valótlan tényt állítson vagy híreszteljen valaki. Közveszélyen pedig olyan helyzetet kell érteni, amikor meg nem határozható vagy nagyobb számú meghatározott embert személyi sérülés, illetve jelentős értékű javakat anyagi kár bekövetkezésének reális lehetősége fenyeget.

E bűncselekmény tehát csak tényleges veszélyhelyzetben, annak helyszínén és a veszély fennállása idején követhető el. Vagyis: rémhírterjesztésnek minősülhetne az utasok megalapozatlan riogatása, ha a 3-as metró állapota valóban közveszélyes lenne, amit nyilván Tarlós sem állít, különben nem kifogásolná a DK politikai akcióját.

De akkor pontosan mi a gondja? Nem elhanyagolható szempont ugyanis, hogy a tárgyszerű tájékoztatás még akkor sem lehet bűncselekmény, ha az emberek nagyobb csoportjában az zavart vagy nyugtalanságot kelt.

A törvény viszont büntetni rendeli, ha bárki a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, híresztel, esetleg azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. A védett jogi tárgy ezúttal a tényszerű tájékoztatáson alapuló köznyugalom. Ebből következően valós információ közlése akkor sem szankcionálhatók, ha az a köznyugalmat valóban megzavarja.

Érdemes azonban megvizsgálni, nem kelti-e a DK akciója azt a látszatot – ami akár elég is lehetne a büntetőeljárás megindításához –, hogy a metró közveszélyes. Nem tettek ugyan a közveszélyre vonatkozó valótlan tényállítást, de az utasok esetleg azt a következtetést is levonhatnák, hogy ilyen esemény közvetlen bekövetkezése fenyeget.

Csakhogy: ha valakinek esetleg nem esett volna le, egy politikai akcióról van szó. A kiragasztott matricákon egy párt álláspontja olvasható, amely szerint Tarlóst nem érdekli az utasok biztonsága, ezért felszólítanak mindenkit, követeljék a metró azonnali felújítását. Ez egyértelműen véleménynyilvánítás és nem tényközlés, és ezen a lángoló metrókocsit ábrázoló piktogram sem változtat.

Egy ilyen jelzés különben is alkalmatlan a közveszéllyel járó esemény bekövetkezése látszatának keltésére. Ha így lenne, akkor tényleg semmilyen vészhelyzeti utasítást nem lehetne elhelyezni a vonatokon, le kellene szerelni a mentőcsónakokat a hajókról, s a mentőmellény használatával vagy a vészkijáratok helyével kapcsolatos tájékoztatást – ami egyértelműen arról szól, hogy esetleg beleset is bekövetkezhet – ugyancsak meg kellene tiltani a repülőgépeken.