Nálunk a terrorista is csak egy szerencsétlen lúzer?

A kerítést rázó szír menekült azért mégsem maga a Sakál

2016. december 14. - Magyar Ügyvéd

roszkei.jpg

Tíz évet kapott a szír Ahmed, mert rázta a határon a kerítést, megafonba kiabált, ráadásul megdobálta a magyar rendőröket. Ettől ő a bíróság szemében is igazi terrorista lett. Nagy baj van a Btk.-val, ha ezért ő annyit kapott, mint amennyi alapesetben egy gyilkosnak néz ki.

 A terrorcselekmény bűntettének három alapesete van, s ezek különböző módon valósíthatók meg. Az elkövetési magatartás lehet személy elleni erőszak (például emberölés, testi sértés, hivatalos személy elleni erőszak), közveszély okozása (egyebek mellett a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, jármű hatalomba kerítése), esetleg valamilyen fegyverrel kapcsolatos cselekmény (többek között nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaélés), de elég lehet akár egy információs rendszer működésének megzavarása vagy valamilyen adat megszerzése is.

Ezek a bűncselekmények akkor válnak súlyosabban minősülő esetté, ha tetten érhető a terrorista célzat. Tehát a tettest kifejezetten az vezérli, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a lakosságot megfélemlítse, más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja (Btk. 314. § (1) bekezdés).

A terrorcselekmény alapesetben is tíz évtől húsz évig terjedő, sőt életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Miközben például a hivatalos személy elleni erőszakért alapesetben legfeljebb öt, az emberrablásért nyolc, repülőgép eltérítéséért maximum tíz év szabható ki.

Mit szól majd a másodfok?

Idén két ügyben is született nem jogerős ítélet. Ahmed H. tíz év fegyházat kapott, mert a lezárt röszkei határátkelőnél erőszakkal próbálta a rendőrséget – tehát egy állami szervet – kényszeríteni arra, hogy engedje be Magyarországra a szerb oldalon feltorlódott tömeget. A vád szerint megafonba beszélt, rázta a kordont, megdobálta a rendőröket, és az elsők között lépett illegálisan Magyarország területére, amikor áttört a tömeg.

A Magyarok Nyilai nevű szervezet létrehozásáért és vezetéséért B. Györgyöt 13 év fegyházra ítélték. A vád a 2007-2009-es időszakról szólt, amikor sorozatban Molotov-koktélos vagy robbantásos támadások érték az akkori kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ pártirodáit és politikusaik otthonát. A csoport akciói során nem sérült meg senki, kivéve egy esetet, Csintalan Sándor megverését, emiatt a súlyos testi sértés is a vádpontok közé került.

Mindkét ítélet indulatokat váltott ki, és többen kifogásolták – bár más-más okból – a kiszabott büntetések súlyosságát. Terrorcselekmény miatt egyébként mind ez ideig nem született jogerős verdikt, így kialakult ítélkezési gyakorlatról sem beszélhetünk. Mindkét ügyben a másodfokra vár, hogy – már amennyire azt a hatályos szabályozás lehetővé tesz – tegye rendbe ezt a dolgot.

Az unió hatásos, de arányos büntetést vár

A hazai szabályozás uniós jogi alapokon nyugszik. Az Európai Unió Tanácsának a terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározata és annak módosítása a tagállamok számára – a terrorista bűncselekmények tekintetében – a belső jog harmonizációját írja elő.

A dokumentumok szerint biztosítani kell, hogy a terroristák a nemzeti jog alapján súlyosabb szabadságvesztéssel legyenek büntetendők, mint azok, akik hasonló bűncselekményt követnek el ugyan, de hiányzik a terrorista célzat. Ennek a követelménynek a hazai Btk. maradéktalanul megfelel.

Nézzük például az információs rendszerek működésének megzavarása tényállását, ami magánvállalkozásokra is érvényes. A hacker, aki feltöri egy cég belső számítógépes hálózatát, alapesetben maximum három évet kaphat, de ha rásütik, hogy terrorista, akkor neki már legalább tíz év néz ki, sőt a tettes akár élete végéig rács mögé kerülhet. Nincs ezzel a szabályozással valami baj?

A szerencsétlen Ahmed rázta a kerítést, megafonba kiabált, megdobálta a magyar rendőröket, s utána illegálisan magyar területre lépett. Ezek csúnya dolgok. Ha elfogadjuk, hogy a menekült volt a határra támadó csoport vezetője, hivatalos személy elleni erőszak minősített esete miatt azért is bezárhatták volna öttől tíz évig. Felesleges volt tehát kínkeservesen terroristának minősíteni, mert a kötelező középmérték figyelembevételével így is kinézett volna neki hét és fél év. Ami – cselekménye társadalomra veszélyességét tekintve – még mindig aránytalan szankció.

Amúgy a kerethatározat a terrorcselekmények kapcsán nemcsak a hatásos és visszatartó erejű, hanem az arányos büntetésekről is szól. Kötelező minimumot ráadásul az uniós jog nem ír elő. Tehát nem várja el tőlünk senki, hogy egy elkeseredett migránst tíz évre rács mögé dugjanak.

A Btk. előírja különben, hogy határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a középmérték az irányadó. Ez azt jelenti, hogy a büntetési tétel alsó és felső határa összegének feléből kell kiindulni. Ez terrorcselekmény alapeseténél 15 év, ami máris indokolatlanul súlyos büntetéshez vezethet.

Ágyúval verébre

A bírónak lehetősége van arra, hogy az adott tényállásra megállapított alsó határnál is enyhébb szankciót alkalmazzon, ha úgy ítéli meg, hogy – a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel – a törvényben meghatározott legkisebb szankció is túl szigorú lenne. Ez a „leszállás” azt jelenti, hogy amikor az alsó határ tíz év, ehelyett öt is lehet a verdikt.

Tehát a terrorcselekmény alapeseténél öt és húsz év között mozoghat a bíróság. Az irányadó középmérték azonban így is 12 és fél év. Úgy fest, Ahmed esetében nem akartak azonban a „leszállás” lehetőségévelélni, inkább „statuáltak”. Igaz, életfogytot is kiszabhattak volna.

Pedig legalább a büntetéskiszabásnál különbséget kellene tenni terrorcselekmény és terrorcselekmény között. Ugyanis ha a bíró csak a bűncselekmény elvi tárgyi súlyából indul ki, könnyen hozhat a valóságtól elrugaszkodott ítéletet – különösen olyan esetben, amikor csak a törvény betűje van, de irányadó ítélkezési gyakorlat nincs.

Így jön ki a dologból, hogy egy – szerencsére áldozatokat nem követelő – támadássorozatért 13 év, a határkerítés rázásáért, megafonba kiabálásért és kődobálásért meg tíz év jár. Még egyszer emlékeztetünk rá: ennyivel akár egy hirtelen felindulásból elkövetett emberölést is meg lehet úszni.

A merev jogalkalmazás következménye tehát könnyen az lehet, hogy ágyúval lövünk verébre. Át kellene gondolni ezt a szabályozást.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3712046489

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.