A drónokat lelövik, ugye?

Ma még azt sem tudni, melyik csak játékszer, s melyik igazi légi jármű

2016. december 15. - Magyar Ügyvéd

dron1.jpg
Virtuálisan ma már bárki levegőbe emelkedhet, és ehhez csak egy néhány tízezer forintos szerkezetre van szükség. Ha a drónon kamera is van, bekukucskálhatunk a szomszédhoz, aki tehetetlenül nézegetheti a feje felett zümmögő kütyüt, mert ha lelövi, rongálás miatt még neki kell felelnie. Kihívhatja persze a rendőrséget, kérhet birtokvédelmet a jegyzőtől, s akár személyiségi jogi pert is kezdeményezhet, csak kérdés, ki ellen, mert a repülő izé gazdája nagyjából azonosíthatatlan.

Nem tudni, hogy ki és miért, de valaki „felderítő repülést” hajtott végre egy tápiószelei méhésznél. Ő a TV2 Tények című hírműsorában mesélte el kedd este (lásd a videón 9 perc 50 másodperctől), hogy a kertje felett látott egy kamerával felszerelt drónt, amely a kaptárairól készített felvételeket. A férfi a rendőrségen feljelentést tett, és ennek alapján szabálysértési eljárás folyik.

Mást a hatályos jogszabályok alapján nem is igen tehetett. Miközben természetesen személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon tiszteletben tartásához való jogát mindenki szabadon érvényesíthesse. Aki drónnal kukucskál, ezt nyilvánvalóan megsérti, mert semmi keresnivalója mások telkén, ami jogilag a magánlakás része. Felvetődik más is: amennyiben a méhész is szerepel a nyilván engedélye nélkül készült felvételeken, az meg a képmáshoz való jogot sérti.

Ugyanakkor birtokvédelem is megillet mindenkit, ha a saját területén jogalap nélkül háborgatják. Ilyen esetben a sérelmet szenvedett személy a birtok megvédéshez szükséges mértékben önhatalommal is élhet, tehát erőszakot alkalmazhat. Csakhogy ebben az esetben a szükséges mértékbe nem fér bele, hogy csúzlival, pláne igazi fegyverrel – amelynek használata más okból is aggályos lenne – lelőjenek egy, akár milliós értéket képviselő drónt.

Ebben az esetben a felháborodott tulajdonosnak rongálás szabálysértése, ötvenezer feletti kár esetén pedig már bűncselekmény miatt kell felelnie. Amennyiben az eszközt sikerül épségben földre kényszeríteni, más a helyzet. Azt azonban ekkor sem tarthatja meg, hanem a drónt – mint tárgyi bizonyítékot – át kell adni a rendőrségnek.

Igaz, egy repülő eszközt egészben leszállítani elég nehéz. Lehet próbálkozni lepkehálóval, vadászsólyommal, a felkészültebbek pedig kísérletet tehetnek arra, hogy maguk vegyék át az irányítást a kütyü felett. Ez műszakilag nem reménytelen dolog, ám igazából ezt sem javasoljuk.

A helyzet különben nem annyira rendezetlen, mint első pillantásra tűnik. Ezeket az eszközöket – a közvélekedéssel szemben – ma sem lehet tetszés szerint használni. Pilóta nélküli repülőt sem szabad reptetni eseti légtérhasználati engedély nélkül, amit harminc nappal korábban meg kell kérni, majd a repülés megkezdésének tényleges időpontját jelezni kell a légi irányításnak. És ez elvileg független a szerkezet által ténylegesen elérhető repülési magasságtól.

De szükség van a repüléshez azok hozzájárulására is, akiknek a területe felett akarják használni a drónt. Kell emellett felelősségbiztosítás is. Ennek magyarázata roppant egyszerű: kockázatos játékról van szó, mert a szerkezetek veszélyeztethetik mások biztonságát, hiszen irányíthatatlanná válásuk esetén súlyos sérüléseket okozhatnak a földön tartózkodóknak.

Más kérdés, hogy egyelőre azt sem tudni biztosan, mi a játékszer, és mikor számít a drón igazi légi járműnek. Valószínű, hogy azok az eszközök, amelyek a távirányító egységtől pár tíz méternél messzebb nem távolodhatnak el, tényleg csak játéknak jók, bár kamerát ezekre is lehet szerelni – kíváncsiskodásra tehát alkalmasak –, és ha valakit fejbe csapnak, azok sérülést szenvedhetnek. Eléggé életszerűtlen lenne viszont, ha egy tíz-húszezer forintos, a saját telken, esetleg kihalt mezőn reptetett készülék útnak indításához is légtérhasználati engedélyt kérnének.

A profikkal viszont alapvetően nem lehet baj. Aki kereskedelmi célból üzemeltet drónt, annak tevékenységi engedélyre van szüksége, és a vállalkozók nyilván az összes szükséges adminisztratív kötelezettségüknek eleget tesznek, különben a megélhetésüket kockáztatják.

Jövőre egyébként módosul a légiközlekedési törvény, ám a részleteket miniszteri rendelet tartalmazza majd. Így egyelőre azt sem tudni, miként alakulnak a nyilvántartásba vétel szabályai, mert talán az egyik legkényesebb kérdés, mikor kellene regisztrálni, s mikor nem a drónokat. Talán nem kevésbé érdekes: mely szerkezetek irányításához kell majd „jogosítvány”, s melyeket kell „műszaki vizsgára” vinni.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr9812049063

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Eseti légtérhasználati engedély: így igényeld drónozáshoz 2018.07.24. 12:08:11

Ha egy drónozó szabályosan akar eljárni, és a drónozást legálisan akarja végezni, akkor minden esetben eseti légtérhasználati engedélyt kell igényelni, amit sokan nem tudnak. A magyar légtérhasználatról a 4/1998. kormányrendelet rendelkezik, és ebben a…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.