A szervilizmus rossz tanácsadó

Elhamarkodottan rúgtak ki embereket a meghamisított Orbán-interjú miatt

2016. december 29. - Magyar Ügyvéd

pannon.jpg

Valószínű, hogy elhamarkodottan rúgtak ki azonnali hatállyal az Orbán-interjú meghamisítása miatt több újságírót is a Pannon Lapok Társaságtól. Ha perre viszik a dolgot, jó eséllyel nyerhetnek

A lap hitelének rontása és hanyagság miatt azonnali hatállyal öt embert rúgtak ki a közelmúltban a „Mészáros Lőrinchez” köthető Opimus Zrt által felvásárolt Pannon Lapok Társaságtól (PLT) a december 24-én megjelent Orbán-interjú meghamisítása miatt. A Fejér Megyei Hírlapban az írás olyan változata jelent meg, amelynek szövegébe néhány ponton valaki belenyúlt.

Amikor Orbán például azt magyarázza, hogy „Magyarország azért stabil ország a forrongó nyugati világban, mert mi kikértük az emberek véleményét”, az ismeretlen hacker hozzátette: „bár nem érdekelt minket”. Az interjút még másik három ponton is manipulálták.

A részletes belső vizsgálat során nem sikerült kideríteni, hogy ki lehetett az „elkövető” – csupán annyi derült ki, hogy egy szabadságon levő korrektor jelszavával lépett be valaki a rendszerbe –, de azért jó pár embertől sietve megváltak. A kiadó ugyanakkor rendőrségi feljelentést is tett.

A Btk. szerint erre van is jogalap, mert aki „információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz”, akár három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Itt pedig kétségkívül információs rendszerről van szó, amelynek egyik adatát – az Orbán-interjút – valaki megváltoztatta.

Nagy valószínűséggel lesz is ebből büntetőeljárás, és a rendőrség vélhetően minden lehetséges eszközzel megpróbálja feltárni az ügyet. Emlékezzünk csak rá: egy, ugyancsak a miniszterelnökhöz köthető, de sokkal kisebb botrányt kavaró ügyben – amikor Orbán Ráhel esküvőjén elloptak két mobiltelefont – a Nemzeti Nyomozóiroda életvédelmi osztályát vetették be. Akkor a személyzet valamennyi tagjától DNS-mintát vettek, ami sok milliós bűnügyi költséget jelentett, miközben a kár talán a kétszázezer forintot sem érte el.

Nyilván most is mindent megtesznek a felségsértéssel felérő bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítése érdekében. A PLT viszont fordítva ül a lovon: ha már feljelentést tettek, célszerűbb lett volna, ha megvárják a büntetőeljárás befejezését, vagy legalább az alapos gyanú közlését mielőtt embereket rugdosnak ki.

A munka törvénykönyve (Mt.) szerint azonnali hatályú felmondásra két esetben kerülhet sor. Az egyik, ha a munkavállaló

  • a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét
  • szándékosan vagy súlyos gondatlansággal
  • jelentős mértékben megszegi.

A másik eset az, ha a munkavállaló egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A felmondást, beleértve az azonnali hatályú felmondást is, a munkáltató indokolni köteles. A menesztés okát világosan meg kell határozni, az elbocsátás indokoltságának valóságát és okszerűségét pedig a munkaadónak bizonyítania kell – írja elő az Mt. Ebben az esetben pedig a PLT ennek a követelménynek aligha tett eleget, hiszen – legalábbis a sajtóhírek szerint – egyelőre nem tudni, ki nyúlt bele az interjú szövegébe.

Amennyiben tehát a tényleges „elkövető” személye nem ismert, abban a kérdésben is elég nehéz – vagy inkább lehetetlen – állást foglalni, hogy az érintett alkalmazottak a munkaviszonyukból származó milyen lényeges kötelezettségüket szegték meg jelentős mértékben szándékosan vagy súlyosan gondatlanul. Ennek hiányában viszont a felmondás nem jogszerű.

A kirúgott emberek így jó eséllyel kezdeményezhetnek munkaügyi pert, hiszen a felmondásra okot adó körülmények egyelőre tisztázatlannak tűnnek. Csak annyi valószínű, hogy egy, a munkahelyétől távol levő újságíró gépén, egy szabadságát töltő korrektor jelszavával lépett be egy ismeretlen személy a rendszerbe, aki jól ismerte annak működését.

Ez az azonnali hatályú felmondáshoz bizonyosan kevés. Kivéve talán azt, aki megszeghette az informatikai biztonsági előírásokat, amikor illetéktelen személlyel közölte a belépési kódját.

Más lehet a helyzet, ha valóban megindul a nyomozás, és lesz gyanúsított is. Ebben az esetben a munkaadó akkor is léphetne, ha az ügy bizonyítottság hiányában zárul le, mert a gyanú az elmarasztaláshoz ugyan kevés volt, ám azt egyértelműen cáfolni sem lehetett. Ez okot adhat a menesztésre.

Ha viszont az derülne ki, hogy a kirúgott embereknek semmi köze az interjú meghamisításához, az érintettek a jogellenes felmondás mellett személyiségi jogaik megsértése mellett is perelhetnek. A jó hírnév megsértését jelenti ugyanis, hogy kirúgásukkal azt a látszatot keltik, mintha szerepük lett volna a cikk manipulálásában.

 

 

Persze a drasztikus lépések érthetőek. Nyilván nagy blamázs, hogy a nem kevés privatizált közpénzért megszerzett megyei lapban éppen a nagy emberrel tiszteletlenkedik egy firkász. És végül is örüljenek a kirúgottak. Néhány országgal keletebbre ennyivel biztosan nem ússzák meg. Azt is bevallották volna, hogy az anyjuk egy malomtulajdonos kulák szeretője volt.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5412080153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.