Hogyan szabaduljunk békés eszközökkel a narancsuralomtól?

2017. január 12. - Magyar Ügyvéd

magyargabor.jpgA Fidesz a saját hatalmának konzerválása érdekében átírta a demokratikus játékszabályokat. Először ezeket kellene visszaírni, hogy tisztességes versenyben választhassuk ki azokat a politikai szereplőket, akik a 2010 óta tartó ámokfutás után helyreállítják a Magyar Köztársaságot. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének a történelemkönyvekben a helye, Horthy, Kádár és Putyin autokratikus rezsimje mellett. 

A demokrácia nem csupán a többség uralmát jelenti. A mindenkori kormány leválthatósága, a független ellenőrző szervek – bíróság, ügyészség, Alkotmánybíróság, számvevőszék, szabad média stb. – hatékony működése, a jog uralma és az alapvető jogok tiszteletben tartása szintén része egy demokratikus rendszernek.

Ezek hiányában a többségi elv érvényre juttatása könnyen a választáson kisebbségbe szorulók feletti diktatúrát jelentheti. Ha pedig a hatalmon lévők úgy érzik, nem lehet őket leváltani, akkor végképp elszemtelenednek, és még gátlástalanabbul élnek vissza a helyzetükkel. Ha meg mindig csak azon sopánkodunk, hogy úgy sem lehet leváltani őket, csak a pökhendi hatalom malmára haltjuk a vizet..

Két lépés

Ahhoz, hogy hazánkban a demokrácia visszaállításának a feltételeit valaki megteremthesse, a jelenlegi szabályok alapján kell erre felhatalmazást szereznie. Vagyis a lejtős pályán focizva kell megnyernie a meccset, akkor is, ha ez többszörös erőfeszítést igényel. Ezen kívül még két – nem túl szerencsés – forgatókönyv létezik. Egyrészt már most feltehetjük a kezünket, és duzzogva bojkottálhatjuk a következő választást. Amivel annyit lehet elérni, hogy – korábbi terminológiával élve – az állampárt és csatlósai még négy esztendeig a nyakunkon maradnak. Másrészt kaszát egyenesítve meg lehet próbálkozni jogrendszeren kívüli megoldással, aminek azonban vélhetően polgárháború lenne a vége. Egyik sem tűnik üdvözítő megoldásnak.

Ha viszont az ellenzék hajlandó érdemben gondolkodni a változásról, akkor az első szakaszban egy minimálprogram alapján össznemzeti egységfrontot – hangozzék ez bármilyen rosszul – kell kialakítani a kétharmados parlamenti többség megszerzése érdekében. A teljes ellenzéki összefogás érdekében a legszükségesebbekre kell szorítkozni, hiszen minél több kérdés kerül napirendre, annál nehezebb konszenzust teremteni. Ennek sikere esetén rövid úton módosítani kell a választási szabályokat, át kell írni az alkotmányt, valamint be kell vezetni egy átfogó korrupcióellenes és pártfinanszírozási csomagot.

Ha ez megvan, a parlament feloszlathatja önmagát. A második szakaszban – immár az új játékszabályok alapján – a politikai szereplők tisztességes versenyben küzdhetnek a választók bizalmáért. Az új választások eredményeként alakulhat meg az új Országgyűlés, amely kidolgozhatja a demokrácia újjáépítésének és a lenyúlt közpénzek visszaszerzésének folyamatát.

Az első szakaszban tehát három kérdéskörre kell összpontosítani:

  • választási szabályok,
  • alkotmány,
  • antikorrupciós csomag.

Választási szabályok

A vegyes választási rendszert – amelyben mandátumot egyéni körzetekben és országos listáról egyaránt lehet szerezni – fenn kell tartani. Az egyéni körzetben ötven százalék plusz egy szavazattal lehetne képviselői helyhez jutni. Ha nincs abszolút győztes, a három legeredményesebb jelölt részvételével jöhet a második forduló, s a mandátumhoz ekkor már elég a relatív többség.

Az első fordulóban a vesztesekre leadott szavazatokat összesíteni kell, s az országos listás képviselői helyeket ennek alapján kell szétosztani a pártlisták között. Vagyis az országos listára közvetlenül nem lehetne voksolni, az csupán a kompenzációt szolgálja. Az esetleges második fordulóban leadott szavazatokat pedig nem kellene figyelembe venni az országos listás mandátumok kiosztásakor.

A listáról megszerezhető helyek száma legyen eggyel kevesebb, mint az egyéni körzetek száma. Ha tehát egy párt tarol és viszi az összes egyéni mandátumot, az országos listáról nem kap egyetlen helyet sem, ugyanakkor bizonyosan eggyel több parlamenti képviselője lesz, mint a többi pártnak összesen. Vagyis senki nem szerezhet egyedül kétharmados többséget, ugyanakkor a legerősebb pártnak esélye van arra, hogy önmagában is kormányt tudjon alakítani.

Ha viszont a legnépszerűbb politikai szerveződés néhány egyéni körzetben nem nyer, koalíciós kényszer áll elő. Az egyéni körzetek többségében győzedelmeskedő nagy pártnak így az esetleg sok kis létszámú ellenzéki frakció közül kellene koalíciós partnert találnia.

Az egyéni választókörzetek határainak kijelölésekor szakítani kell a jelenlegi önkényes gyakorlattal, tehát a választási térképet konszenzussal újra kell rajzolni. Ugyanakkor az aktív választójog gyakorlását magyarországi lakóhelyhez kell kötni. Aki nem itt lakik, ne szóljon bele a közügyekbe.

Alkotmány

A hatályos alaptörvényt sokan érvénytelennek tekintik. Álláspontunk szerint azonban az közjogi értelemben mindenképpen érvényes, amit az Alkotmánybíróság is megállapított. Más kérdés, hogy illegitim, mivel a kidolgozását nem előzte meg társadalmi vita, elfogadására a parlamentnek nem volt demokratikus felhatalmazása, azt népszavazás sem hagyta jóvá, vagyis a polgárok jelentős része az alaptörvényt nem tekinti a sajátjának.

Ráadásul az „alkotmány” számos, a jelenlegi hatalom bebetonozását, pillanatnyi politikai érdeket szolgáló rendelkezést tartalmaz. Vannak benne továbbá a nemzetközi jogot is sértő megoldások. Ezért a legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnik, hogy a hatályos alaptörvényből egyszerűen ki kell húzni a nem odavaló részeket. Csak olyan rendelkezések maradhatnak, amelyekkel Hegedüs Lóránttól Sólyom Lászlón keresztül Tamás Gáspár Miklósig valamennyien egyet tudnak érteni. Abban nem lehet helye nemzeti hitvallásnak, ideológiai maszlagnak.

A jó alkotmány unalmas: ott csak a mindenki által evidenciának tartott – politikai hovatartozástól függetlenül vállalható – szabályok szerepelhetnek. A lecsupaszított alaptörvény későbbi barkácsolását megelőzendő be kell vezetni azt a szabályt, hogy az alkotmány módosítása után az Országgyűlést haladéktalanul oszlassák fel. Ezzel a pillanatnyi érdekek alapján történő változtatásoktól akkor is el lehet venni a mindenkori kormány kedvét, ha a koalíciónak éppen van kétharmados többsége.

Antikorrupciós csomag

A jelenlegi nevetséges és cinikus vagyonnyilatkozati rendszer helyett átfogó és rendszeres vagyonosodási vizsgálatra lenne szükség valamennyi politikai döntéshozó és közeli hozzátartozója esetében. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát pedig automatikussá kell tenni. Az átláthatóság feltétele az is, hogy a közbeszerzések pályázati anyagait és a szerződéseket az interneten közzétegyék. A közpénz elköltésében akár közvetetten résztvevő vállalkozások e körben üzleti titokra nem hivatkozhatnának.

A pártok és alapítványaik bankszámláit az államkincstárnál kell vezetni. A pártok és alapítványaik gazdálkodása megítélésünk szerint közérdekű adatnak minősül. Ugyanakkor a pártok működésére és politikai tevékenységük finanszírozására megfelelő költségvetési támogatást kell biztosítani. A kampánykiadásokat pedig csak bankkártyával vagy banki átutalással lehetne teljesíteni.

A korrupciós cselekmény feljelentőjét jutalomként megillethetné a lefoglalt vesztegetési összeg fele. A korrupciós jellegű és a közvagyon felelőtlen kezelésével kapcsolatos bűncselekmények elévülési idejét meg kell hosszabbítani és az ilyen ügyekben meg kell könnyíteni a vagyonvisszaszerzési eljárás lefolytatását. Minden korrupt vagy a közpénzekkel sajátjaként bánó politikusnak, közbeszerzésekkel kitömött vőnek és szomszédnak tudnia kell, hogy nem úszhatja meg: a törvény akkor is utoléri őket, ha már nem haver lesz a legfőbb ügyész.

Hogyan tovább?

A fentieket csak gondolatébresztőnek szánjuk. A részleteket természetesen minden összefogni hajlandó ellenzéki erővel meg kell vitatni. Álláspontunk szerint azonban az általunk leírt megoldásnak nincs racionális és reális alternatívája. Azok a politikai erők, amelyek mindezt zsigerből elutasítják, nem moshatják le magukról a kollaboráció gyanúját, függetlenül attól, hogy elvi alapon teszik ezt – vagy csak a székükbe kapaszkodnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr9412119275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.