A civilek helyett miért nem a gyanúsan gazdagodó saját holdudvarát vegzálja a Fidesz?

2017. január 15. - Magyar Ügyvéd

 

magyargabor2.jpgVagyonnyilatkozatra kötelezné egyes civil szervezetek vezetőit a kormányoldal, miközben ez a rendszer kudarcot vallott. Így a gyanúsan gazdagodó politikusokról és közvetlen környezetükről – a saját lábon álló gyerekektől a kedvenc gázszerelőn és a nemhivatalos tanácsadón át a Pasa parki szomszédig – nem tudjuk, hogyan szerezték esetenként mesés vagyonukat. Illetve elképzeléseink vannak. A civilek ezt feszegetik is, érthető, ha nem szeretik őket.

Össztüzet zúdított a kormányoldal a civil szervezetekre. „A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani”ezt találta mondani Németh Szilárd Fidesz-alelnök pár napja.

Nem sokkal később nevek is elhangzottak: kiderült, hogy elsősorban a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország áll az orbáni hatalom útjában. Utána Németh kissé visszakozott, és elismerte, hogy az eltakarítás túl erős fordulat volt. Azt viszont fenntartotta, hogy álcivil szervezet az, amely nem a magyar emberek érdekeit képviseli. Vagyis: akit idegen hatalom pénzel, nyilván idegen érdeket szolgál, s azzal szemben fel kell lépni.

Konkrétumokkal az idegen hatalmakat illetően a politikus azonban adós maradt. De annyit elmondott, hogy a civil szervezetek vezetőit vagyonnyilatkozat-tételre köteleznék, amit ugyanolyan komolyan vennének, mint a parlamenti képviselők esetében.

Azután jött Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki érti Németh Szilárd indulatát. Már csak azért is, mert a civil szervezetek szerinte abszurd koalíciót alkotnak az embercsempész-terrorista szervezetekkel a menekültügyben. Ezeket a civileket ráadásul senki nem választotta meg, mégis véleményt formálnak – fogalmazott –, s bizonyos kérdésekben konkrét politikai lépéseket sürgetnek.

Megszólalt a KDNP-s Hollik István is. Ő úgy látja, az „álcivil szervezetek” bár közpénzt nem kaphatnak – de korrumpálhatók, ezért indokolt lehet, hogy e szervezetek vezetőit vagyonnyilatkozat tételére kötelezzék, és ebben ő semmilyen jogállamot megcsúfoló, diktatórikus elemet nem lát.

Hollik szerint vannak olyan civil szervezetek, amelyek semmilyen módon nem járulnak hozzá Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, politikai célokat szolgálnak, külföldről finanszírozzák őket, így létüknek nem sok értelme van. Azt gondolja, természetes reakció, hogy a működésükkel kapcsolatban szigorúbb szabályozásra van szükség.

Csak azért is van véleményünk!

Mi a dologról egészen mást gondolunk, ha szabad egyáltalán gondolnunk bármit, hiszen Kovács Zoltán szerint akit nem választott meg senki, annak önálló véleménye sem lehet. A politikus persze hülyeséget beszél, hiszen a saját alaptörvényüket sem veszi komolyan, amely mindenki számára garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát.

Először is nézzük a vagyonnyilatkozat ügyét. Ez semmiképpen nem ördögtől való, hiszen jogszabályok sora írja elő, kiket terhel efféle kötelezettség. A köztársasági elnöktől egészen az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében önálló döntésre jogosult közalkalmazottig terjed a sor.

Ezzel nincs semmi baj, mert az átláthatóság és a korrupció elleni harc egyik feltétele, hogy aki az ország, az egyes emberek sorsát meghatározó kérdésekben fontos szerepet játszik – illetve közvetlen befolyása lehet a közpénzek felhasználására, valamint egyes hatósági ügyek kimenetelére –, az igenis számoljon el a vagyonával. Beleértve sokak mellett a parlamenti képviselőket, a miniszterelnököt, a kormány tagjait, az államigazgatás más fontos szereplőit, a bírókat és ügyészeket, az ombudsmant, az adatvédelmi hatóság elnökét, a polgármestereket, de akár egy beosztott közszolgát is, ha adott esetben a közhatalom gyakorlásával vagy a közpénzek elköltésével összefüggésben döntési helyzetben van.

A civilek ma is elszámolnak

Nem akarunk korrupt politikusokat, s nem akarunk korrupt hivatalnokokat sem. Legyen tehát nyitott könyv mindazok vagyonosodása, akik a sorsunkat befolyásolhatják. A rendszeres vagyonnyilatkozat-tétel elvileg azt a célt szolgálja, hogy a megmagyarázhatatlan – ki nem mondott módon vesztegetésből vagy sikkasztásból származó – vagyongyarapodás tettenérhető legyen. De hogy jönnek ide a civilek? Annyiban persze jöhetnek, hogy amennyiben közpénzt használnak, mutassák meg a zsebüket. Erre ma is van szabályozás.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011-es törvény szerint ha egy szervezett a központi költségvetésből ötvenmilliót elérő támogatást kap, a képviseletre jogosult vezetőnek vagyonnyilatkozatot kell tennie. Azt a Civil Információs Portálon nyilvánosságra is kell hozni, ilyen nyilatkozatot ott viszont nem sikerült találnunk.

Amúgy pedig a társadalmi szervezetek működésének átláthatósága ma is biztosított. Legyen elég egyetlen példa: az alapítványi formában működő Transparency International élén kuratórium áll, s a szervezet működését felügyelő-bizottság ellenőrzi, a munkáját pedig független tanácsadó testület segíti.

A szervezet független a berlini központtól, és a működéséhez szükséges pénzt maga teremti elő, s minden fillérrel elszámol. De ugyanez igaz a másik két „ellenségnek” minősített szervezetre is. Mennyivel árulna el többet, ha a vezetőket vagyonnyilatkozatra köteleznék? Bár ha a fideszes összeesküvés-elmélet igaz lenne, akár kiderülne, hogy Soros vagy éppen az orosz titkosszolgálat kinek mennyi pénzt töm a zsebébe közvetlenül.

Németh Szilárd miért nem a politikusokon kezdi?

Csak az a baj, hogy ez az egész rendszer működésképtelen. Mit tudunk ugyanis a gyanúsan gazdagodó fideszes politikusok, rokonaik, barátaik és üzletfeleik pénzügyeiről? Legfeljebb annyit, hogy valakinek mind nagyobb a lakása, más egyre újabb ingatlanokat szerez itthon és külföldön, esetleg felvásárolja a fél magyar médiát. De hogy miből telik már a kiskorú gyereknek is luxusingatlanra, arra nemigen vagy magyarázat. Illetve a vagyonnyilatozat szintjén annyi, hogy baráti kölcsönből vagy családi segítséggel.

Miért gondolja a hatalom, hogy ugyanezzel az eszközzel a civileket – akiknél ráadásul nem látunk milliárdos vagyonokat – sarokba lehet szorítani? Mellesleg éppen a civil szerveződések azok, amelyek hosszú ideje szeretnék, ha rendet tennének végre a vagyonnyilatkozatok ügyében. Talán ezért is nem szeretik őket a politikusok.

Mit szeretne például az Átlátszó, a K-Monitor és a Trancparency? Valódi nyilvánosságot, a kézzel írt zavaros és esetenként szinte olvashatatlan fecnik helyett elektronikus formában kitöltött, kereshető és összehasonlítható vagyonnyilatkozatot. Meg bárki számára hozzáférhető, egységes központi állami adatbázist.

A vagyonnyilatkozat tartalmazzon arra vonatkozó magyarázatot, hogy a tisztségviselő milyen forrásból tett szert az abban szereplő vagyontárgyakra – ezt is akarnák a civilek. Továbbá azt, hogy a nyilatkozatotokat az adóhatóság ellenőrizze, azok tartalmát hivatalból vesse össze az adóbevallásokkal, s legyen automatikus vagyonosodási vizsgálat, ha a számok nem stimmelnek. Mi több, a Btk. rendelje büntetni, ha egy politikus elmulasztja beadni a nyilatkozatot, illetve ha abban hamis adatokat közöl. Érthető, hogy a zsírosbödönből részesülők mindezt nem szeretnék.

Nem most kezdték

Több mint félszáz törvényesen működő hazai civil szervezetet hurcolt meg a kormányzat még 2014-ben. Két év alatt összesen 62 szerveződést vont be vizsgálatába a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal négy alapítvány adószámát próbálta meg felfüggeszteni, s a rendőrség majdnem másfél éven át nyomozott. Hét szervezetet vizsgált kiemelten egy éven keresztül a NAV, és ugyanennyi szervezetet ellenőrzött az ügyészség.

A Norvég Civil Alap pénzeit kezelő Ökotárs Alapítvány és partnerei székhelyén, illetve az alapítvány egyes munkatársainak lakásán 2014 szeptemberében a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai igen nagy erőkkel házkutatást is tartottak. Az eljárások nyomán egyetlen civil szervezetet sem marasztaltak el, és az Ökotárs panasza alapján a bíróság is kimondta, hogy a házkutatás törvénysértő volt.

Az egyik jogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért pedig jogerősen megnyerte azt a közérdekű adat megismerése érdekében indított per, amelynek során azt szerették volna kideríteni, honnan érkezett az utasítás a KEHI-hez. Kiderült, személyesen Orbán Viktor küldte rá a hivatalt a civilekre: a „soron kívüli kormányzati ellenőrzésnek” a megrendelője maga a kormányfő volt.

Van honnan tanulni, hiszen Oroszországban 2012-ben lépett életbe az a törvény, amely külföldi ügynökké nyilvánítja a külföldi pénzügyi forrásokat is felhasználó civil szervezeteket. A tavaly tovább szigorított szabályozás lassan megfojtja a Kremlnek nem tetsző szervezeteket. Hatályba lépett közben az a törvény is, melynek értelmében kiutasíthatják Oroszországból azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek Moszkva megítélése szerint ellenségesen viselkednek Oroszországgal szemben.

Valami hasonló folyik Izraelben is. Az ottani jobboldali kormány arra bátorítja a vele összejátszó és általa irányított valóban álcivil szervezeteket, hogy támadják az emberjogi és civil csoportokat. Ugyanakkor a kormányzat a hatalmi pozícióját kihasználva próbálja elnyomni a legitim politikai vagy társadalmi kezdeményezéseket.

Miért gond a civil szervezetek folyamatos kormányzati molesztálása?

„A formális politikai szervezetek és technikák szabályozta társadalmi-politikai tevékenység önmagában nem elégséges a demokrácia működéséhez. A politikai intézmények folytonosan rászorulnak a társadalom kezdeményező és alakító befolyásolására, és ez sokszor konfliktusok forrása a politikai élet és a társadalom különféle csoportjai között. Aktív társadalmi visszacsatolás nélkül a politikai döntések értékelése lehetetlen” – írta 1998-ban Szabó Máté korábbi ombudsman.

A civil szervezetek egyik legelismertebb hazai kutatója szerint „a civil szervezetek hiánya vagy nagymértékű visszaszorulásuk a politikai elnyomás (...) jellemzője.” A civil szféra fenyegetése, kivéreztetése, illetve gyarmatosítása a hazai demokrácia leépülésének tünete – tesszük hozzá mi.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr8212126057

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.