Nem nyomozóhatóság és nem is büntethet, ennek ellenére eléggé nagyhatalmú szervezet az OLAF. Az uniós pénzek felhasználása kapcsán helyszíni ellenőrzést végezhet, betekinthet dokumentumokba, s meghallgathatja az érintett személyeket is. A vizsgálat lezárultát követően csak ajánlásokat tesz, de azokat illik komolyan venni.
Teljes körű nyomozást folytat a Központi Nyomozó Főügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF – Office de lutte anti-fraude) büntetőjogi ajánlása nyomán az Alstom-ügyben – jelentették be csütörtökön. A büntetőeljárást valamivel több mint két hete vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indították.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a Legfőbb Ügyészségen tett feljelentést ugyancsak az OLAF-ra hivatkozva. Az uniós szervezet a budapesti 4-es metró építésével kapcsolatban folytatott vizsgálatot és tett észrevételeket. A projekt során megvalósított szabálytalanságok becsült pénzügyi összhatása mintegy 167 milliárd forint, és az Európai Bizottság 76,6 milliárd visszafizetésére kötelezheti Magyarországot.
AZ EU-s pénzek őre
Ilyen nagyhatalmú szervezet lenne ez az OLAF? Igen is, meg nem is. A hivatal az EU költségvetését károsító csalásokat, illetve szabálytalanságokat, valamint az unió saját intézményeiben előforduló korrupciós cselekményeket és súlyos kötelezettségszegéseket vizsgálja, de nem nyomozóhatóság, s maga semmilyen szankciót nem szabhat ki.
A valamivel több mint négyszáz fős apparátus - amely az Európai Bizottság egyik főigazgatósága, de vizsgálatait függetlenül végzi - ennek ellenére meglehetős hatékonysággal dolgozik. Például 2010 és 2015 között több mint hárommilliárd eurónyi szabálytalanul elköltött uniós közpénz visszakövetelését kezdeményezték, miközben a saját működésükre nagyjából tizedennyit költöttek. Ugyanezen időszak alatt 1600 különféle intézkedésre tettek javaslatot.
Az uniós pénzek felhasználásának szabályszerűségéért alapvetően a tagállamok illetékes hatóságai felelnek, de saját döntése alapján az OLAF is bármikor saját vizsgálatot indíthat. Ha pedig ilyen döntés születik, akkor elég sok mindent megtehetnek. Hogy a két konkrét ügyben mit léptek, nem tudni, de például az eljárási irányelvek segítenek a tájékozódásban.
A hivatal emberei bárkit meghallgathatnak, akitől az adott ügyben információt remélnek. Emellett hozzáférhetnek dokumentumokhoz – a bank- és adótitok sem lehet akadály –, beleértve az uniós pénzekből folyó projektekhez kapcsolódó valamennyi szerződést, azokat is, amelyeket piaci szereplők, például a fő- és alvállalkozók kötöttek egymással. Ugyancsak jogosultak adatokat letölteni informatikai rendszerekből, és ehhez rendelkeznek is megfelelő eszközökkel. Ha pedig szükségesnek látják, helyszíni ellenőrzést végezhetnek, hogy így győződjenek meg arról, a támogatás révén miféle beruházás valósult meg.
A támogatásban részesülő tagállamok az ilyen eljárást nem akadályozhatják meg, de az illetékes nemzeti hatóságok képviselői mindenütt jelen lehetnek, s maguk is közreműködhetnek az ellenőrzések lefolytatásában. A vizsgálódást egyébként mindazoknak tűrniük kell, akik valamilyen módon érintettek uniós pénzek elköltésében. Tehát azok a vállalkozások is kötelesek együttműködni, s valamennyi releváns iratot átadni, illetve az ellenőröket bebocsátani, amelyek valamilyen módon részt vesznek a projektek megvalósításában. Vallomásra persze senkit nem lehet kényszeríteni, de aki hallgat, megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy tisztázza a saját szerepét.
A hatályos magyar szabályozás szerint a vizsgált személy és szervezet köteles
- az ellenőrzés során az OLAF-fal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzések alkalmával biztosítani,
- az OLAF tisztviselőjét az ellenőrzési munkájában a helyszínen a megfelelő dokumentumok, számlák, a pénzügyi program megvalósítását igazoló költségvetési és számviteli anyagok, számítógépes adatok, a támogatott projektek pénzügyi és műszaki megvalósítására, a beruházások előmenetelére vonatkozó dokumentációk rendelkezésre bocsátásával segíteni.
A NAV szervezetén belül működő OLAF Koordinációs Iroda
- elősegíti az OLAF által végzett vizsgálatok lebonyolítását,
- koordinálja az OLAF által lefolytatott helyszíni ellenőrzések során felmerülő feladatokat,
- az OLAF által elrendelt egyedi vizsgálatokhoz, információkérésekhez kapcsolódóan továbbítja az OLAF megkereséseit az érintett szervek felé.
Mindez különben nem lehet meglepetés senkinek, mert a támogatási szerződésekben is szerepel erre vonatkozó kitétel. Meg az is, hogy amennyiben később valamilyen szabálytalanságot tapasztalnak, a pénzt vissza kell fizetni. Ehhez nem kell bűncselekményt elkövetni, tehát nemcsak a korrupcióra kell gondolni, hanem a projekt kapcsán – akár a szerződésekkel, az engedélyezési eljárásokkal, a kivitelezéssel összefüggésben – tapasztalt szakmai hiba is okot szolgáltathat a támogatás visszakövetelésére.
A vizsgálat lezárultál követően minden érintettet tájékoztatnak a vele kapcsolatos megállapításokról, és lehetőséget adnak arra, hogy észrevételt tegyen. Ezután zárójelentés készül, amely azonban mindössze ajánlásokat tartalmaz. Ha azt állapítják meg, hogy bűncselekmény történhetett, javasolják, hogy a tagállam igazságügyi hatóságai tegyék meg a szükséges lépéseket. Ezt nagyjából feljelentésként illik értékelni.
Amennyiben az derül ki, hogy valamilyen közigazgatási intézkedésre van szükség – például a közbeszerzési eljárás, esetleg a pénzköltés ellenőrzésének szabályai kifogásolhatók –, akkor arra tesznek ajánlást. Nem mellesleg: azt is megállapíthatják, mekkora összeget kell visszafizetnie a tagállamnak, amely ezt azután megpróbálhatja persze behajtani a szabálytalannak bizonyult támogatás kedvezményezettjén.
Várják a névtelen bejelentéseket is
Az OLAF különböző forrásokból kaphat információkat az esetleges csalásokról és szabálytalanságokról, például a tagállami hatóságok ellenőrzései nyomán, de akár a sajtóból is. Ugyanakkor várják a bejelentéseket is: az OLAF honlapján részletes útmutató olvasható arról, milyen ügyekben és hogyan fordulhatnak az uniós polgárok a hivatalhoz. Ehhez névtelen online csalásbejelentő rendszer áll rendelkezésre, de aki úgy gondolja, megadhatja az adatait is. Ez utóbbi esetben az intézkedésről – például a vizsgálat megindításáról vagy a panasz elutasításáról – tájékoztatást adnak, s a bejelentőt esetleg személyesen meg is hallgathatják.
A szervezet honlapjáról kiderül: 2015-ben 380 információ érkezett a tagállamokból a hivatalhoz, ezek mintegy nyolcvan százaléka magánszemélyektől. Magyarországról a 21-ből húsz jelzés származott magánembertől. Egy közbeszerzési eljárás vesztese vélhetően szívesen panaszkodik, de nyilván vannak mások is, akik szabálytalanságot észlelve az OLAF-hoz fordulnak. Ugyanakkor nem ritka, hogy hazai ellenzéki politikusok sem látnak más megoldást a korrupciógyanús ügyek feltárására, s erre nem egy esetben utaltak is.
A bejelentéseket egyébként mindig előzetes kontrollnak vetik alá. Ennek része az is, hogy elemzik a szervezet számára elérhető információkat. Amennyiben a szabálytalanság gyanúját megalapozottnak látják, következik a vizsgálat, amelynek átlagos időtartama 21 hónap.
