Magyar Ügyvéd Blog

Olaszországi buszbaleset: egyelőre az olasz és a magyar hatóságok is nyomozhatnak

2017. január 22. - Magyar Ügyvéd

mg2.jpg

A magyar és az olasz hatóságok egyaránt nyomozást indítottak a magyar diákokat szállító busz olaszországi balesete ügyében. De meddig folyhat a párhuzamos eljárás? S ha lesz gyanúsított, őt hol vonják majd felelősségre?

Párhuzamos joghatóság

Az olasz büntető törvénykönyv (Codice penale 6. cikk) alapján az Olaszországban bekövetkezett közúti tömegszerencsétlenség büntetőjogi következményeit az olasz törvények alapján kell értékelni. Ezt nevezik területi hatálynak. Ilyen esetekben Olaszország rendelkezik büntető joghatósággal.

A magyar Btk. szerint ugyanakkor a magyar büntető joghatóság alá tartozik a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekmény is, amely a magyar törvények szerint bűncselekmény. Ezt nevezik személyi hatálynak. Ezért tehát az adott ügyben Magyarország is rendelkezik joghatósággal.

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy mindkét uniós tagállam hatóságai eljárhatnak és lefolytathatják a büntetőeljárást. A kérdés az, hogy ezt megtehetik-e párhuzamosan.

Ne bis in idem

Az EU alapjogi chartája, amely a határon átnyúló elem okán alkalmazandó – hiszen magyarok mentek Olaszországba – kimondja, hogy senki sem vonható büntetőeljárás alá és nem büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt az unióban a törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték (50. cikk).

Egyébként hasonló rendelkezést tartalmaz az emberi jogok európai egyezményéhez fűzött hetedik kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikke, a magyar alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdése és az olasz büntetőeljárási törvény (Codice di procedura penale 649. cikk) is. Ez a ne bis in idem elve, vagyis a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés (az amerikai krimik rajongóinak: double jeopardy) tilalma.

Konzultációs eljárás

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló magyar törvény rendelkezései viszont attól kezdve alkalmazhatók, ha mindkét országban van már gyanúsítottja az ügynek. Ebben az esetben a magyar ügyész a nyomozást, illetve a bíróság az eljárást határozattal felfüggeszti, és a továbbiakról a két tagállam konzultációt folytat.

A felek a konzultáció során minden lényeges szempontot figyelembe vesznek annak eldöntése érdekében, hogy melyik tagállam folytassa le a büntetőeljárást. Ilyen lényeges szempont lehet különösen a tagállamokban folyó eljárás állása, az a tény, hogy melyik tagállamban áll rendelkezésre több bizonyíték, s hogy a tagállamokban folyamatban lévő büntetőeljárások kapcsolódnak-e az adott országban folyó más eljáráshoz, de figyelembe kell venni a terhelt fogva tartásának helyét, illetve állampolgárságát is.

Ha ennek alapján a felek nem jutnának megállapodásra azzal kapcsolatban, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást, a legfőbb ügyész a hágai székhelyű Eurojusthoz fordulhat az ügy eldöntése érdekében.

Amíg nincs alapos gyanú

Amennyiben a felek arra jutottak, hogy az eset összes körülménye alapján indokolt, hogy a büntetőeljárást a továbbiakban másik tagállam folytassa le, akkor az ügyben eljáró ügyész vagy bíróság a nyomozást, illetve az eljárást megszünteti. Vagyis a párhuzamos nyomozásnak addig van helye, amíg mindkét eljárásban gyanúsítottat nem lesz (feltéve persze, hogy ugyanarról a személyről van szó).

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1112146569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása