Bűnös vagy nemzeti hős Horváth András?

Mit érdemel a közérdekű bejelentő?

2017. január 24. - Magyar Ügyvéd

horvath.jpg

Az áfa-botrányt kirobbantó Horváth Andrást gyanúsítottként hallgatták ki, megfeledkezve arról, hogy őt védi a közérdekű panaszokról és bejelentésekről szóló törvény. Egyébként sem valószínű, hogy az egykori adóhatósági tisztviselő a maga zöld dossziéjának összeállítása során bármilyen bűncselekményt követett volna el.

Gyanúsítottként hallgatták ki a múlt héten a nyomozók Horváth Andrást, akit annak rendje-módja szerint rabosítottak. „Ami ellenem zajlik, az szimpla politikai bosszú, mert kiálltam a nyilvánosság elé a zöld dossziémmal” – nyilatkozta a Blikknek. Mint ismert, a volt NAV-alkalmazott zöld dossziéjába olyan dokumentumok kerültek, amelyek azt támasztják alá, hogy az adóhatóság tett lehetővé sorozatos áfa-csalást.

A botrány kirobbantóját volt munkahelye, a NAV jelentette fel még 2013 decemberében, mert az adóhatóság szerint Horváth illetéktelenül szerzett és vitt ki adatokat a hivatalból. Ezért a rendőrségnél információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége, lényegében hekkerkedés miatt rendeltek el nyomozást, akkor még ismeretlen tettes ellen. Most viszont már megvan a gyanúsított is.

Tényleg kijátszotta az informatikai rendszert?

Az ügy azonban több sebből is vérzik, és civil jogvédő szervezetek, az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország szerinta cinizmus magasiskolája, hogy a rendőrség a korrupció ellen fellépő állampolgárt, korábbi állami alkalmazottat üldözi, ahelyett, hogy hitelt érdemlően kivizsgálná az adóhatósági visszaéléseket”. De nemcsak morálisan, hanem jogilag is erősen vitatható az eljárás.

A Btk. büntetni rendeli azt, aki „információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad”. De Horváth adóhatósági alkalmazottként valóban jogosulatlanul lépett be az adatbázisba? Ez eléggé életszerűtlennek tűnik, hacsak nem más belépési kódját lopta el. Ezt senki sem állítja.

Ezt azonban eddig egyik hatóság sem állította. Akkor viszont mivel gyanúsítják ezt az embert? Hogy jogosulatlanul belépett vagy bent maradt az informatikai rendszerben? Ennek önmagában nincs semmi értelme, hiszen a számítógépes hozzáférés szabályait bizonyára az adóhatóságnál is meghatározták, tehát ha volt hozzáférési joga, azt nyilván a hivataltól kapta. Nincs kizárva persze, hogy bárki meghekkeli a rendszert, de miért tette volna ezt éppen Horváth, ha egyszer a munkáltatójától kapott hozzáférést az adóhatóság adatbázisához?

Az információs rendszer vagy adat megsértésének vétségéért két év szabadságvesztés járhat. A hazai szabályozás az információs rendszerek elleni támadásokról szóló uniós irányelvet ülteti át. Ennek indokolása rögzíti, hogy az irányelvvel összefüggésben az információs rendszerekhez való hozzáférést felhasználói szabályzat vagy szolgáltatási feltételek révén korlátozó szerződéses kötelezettségek vagy megállapodások, valamint a munkáltató információs rendszereihez való magáncélú hozzáféréssel és azok magáncélú használatával kapcsolatos munkaügyi jogviták nem vonhatnak maguk után büntetőjogi felelősséget, amennyiben a hozzáférés az említett körülmények között minősülne jogosulatlannak, és ezáltal a büntetőeljárás kizárólagos alapját képezné. Tehát a belső hozzáférési szabályok alkalmazott általi megszegése nem büntetőjogi kategória.

A hivatali visszaélés sem jön össze

Elvileg felmerülhetne a hivatali visszaélés is: bűncselekményt követ el az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. Horváthot ezzel nem gyanúsítják, bár a Kúria egy határozata alapján a hivatali visszaélés megvalósulhat az információs rendszerbe való jogosulatlan belépéssel is, ha annak célja a jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása.

Ráadásul a hivatali visszaélés bűntette célzatos bűncselekmény, megvalósulásához nem szükséges, hogy a hivatalos személy jogellenes magatartása folytán ténylegesen bekövetkezzék a jogtalan előny vagy a jogtalan hátrány; elegendő, hogy a cselekményt az elkövető ennek érdekében valósítsa meg. De ez a konkrét ügyben nem vetődött fel.

Se célzat, se eredmény...

Még szóba jöhetne a személyes adattal visszaélés, hiszen Horváth esetleg ilyen adatokat tartalmazó iratokat is magánál tarthatott. Ez a bűncselekmény azonban csak akkor valósul meg, ha azt haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Erre utaló körülmény nincs.

Az szintén bűntett, ha valaki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz. Az adó pedig lehet akár üzleti titok is, csak megint hiányzik a célzat, illetve az eredmény.

Nincs a Btk.-ban elég tényállás?

Bárhogy találgatunk, ezekbe sem lehet belekapaszkodni. Így az, hogy Horváth engedély nélkül, de vélhetően a számára biztosított hozzáférési jogokkal élve összeállította a maga zöld dossziéját, legfeljebb fegyelmi vétséget valósíthatna meg, ha még az adóhivatal alkalmazottja lenne. Esetleg lehetne szó akár okirattal visszaélésről is, ugyanis vétséget követ el, aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez. Azonban nem tudjuk, hogy voltak-e a zöld dossziéban közokiratok.

Mi veszélyesebb a társadalomra?

De majdnem mindegy is. Ha ugyanis kicsit erőltetve rá is lehetne húzni Horváth cselekményére a Btk. különös részének valamelyik tényállását azzal, hogy formailag bűncselekményt követett el, nem szabad megfeledkezni arról, hogy csak az a cselekmény bűncselekmény, amely veszélyes a társadalomra. Márpedig a korrupció, a hivatali visszaélés vagy általában az adóhivatal működési zavarának feltárása közérdek.

Másfelől meg a büntetőeljárási törvény előírja: a „hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni”. Horváth tehát tulajdonképpen nem tett mást, mint hogy a hatóság egykori tagjaként tudomására jutott, s általa jogellenesnek tartott cselekményeket feljelentette. Hiszen kormánytisztviselőként feljelentési kötelezettség is terhelhette.

Tehát ha Horváth a köz érdekében, adott esetben jogszabály engedélye alapján cselekedett, cselekménye nem lehet bűncselekmény. Ha pedig a cselekményt abban a téves feltevésben követte el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka volt, akkor tévedés miatt nem büntethető. Mindenesetre cselekményéért nem büntetés, hanem dicséret járna.

Amikor a közérdekű bejelentőt üldözik

Ráadásul úgy tűnik, hogy Horváth vegzálása sérti a közérdekű panaszokról és bejelentésekről szóló törvény rendelkezéseit. „Minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor (…) jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne”. Tehát a bejelentővel szemben, ha valamilyen törvénysértő cselekmény kapcsán fordul a hatóságokhoz, alapvetően akkor sem lehet fellépni, ha az információját nem egészen szabályos úton szerezte.

Kivétel, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen közölt döntő jelentőségű valótlan információt, és emiatt bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merülhet fel. Akkor is eljárhatnak, amennyiben alappal valószínűsíthető, hogy a bejelentő másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott. Az áfa-csalásos ügyben egyik körülmény sem állhat fenn.

Marad a kérdés: miért Horváthot és miért nem a korrupt hivatalnokokat üldözik a hatóságok?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1412150475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.