Hol van az új gyülekezési törvény, miniszter úr?

Alkotmányos mulasztásban az Országgyűlés

2017. február 08. - Magyar Ügyvéd

orbantuntetes.jpgTavaly decemberig adott időt a parlamentnek az Alkotmánybíróság arra, hogy pótolja alkotmányos mulasztását, és tisztázza, egymással ütköző alapjogok esetén mi a helyzet. Ez a kérdés merül fel például akkor, ha valaki a miniszterelnök háza előtt akar tüntetni. Vagyis: a magánélet szentsége vagy a gyülekezés szabadsága a fontosabb?  

  • Az Alkotmánybíróság egy 2016 júliusi határozatában kimondta: a hatályos szabályozás nem oldja fel a gyülekezéshez és a magánélet zavartalanságához való jog konfliktusát. Vagyis nem tudni: szabad-e tüntetni a miniszterelnök lakókörnyezetében.
  • A törvénymódosításra az alkotmánybírák tavaly december 31-ig szabtak határidőt.
  • Az igazságügy-miniszter azonnal megígérte, új törvény készül.
  • Az alaptörvény nem ír elő kétharmados többséget.
  • Máig nyoma nincs annak, hogy a tárca lépett volna ebben az ügyben valamit. 

A fideszes többség időnként – ha a politikai érdekei úgy kívánják – szinte percek alatt alkot meg új jogszabályokat, máskor meg béna kacsának bizonyul. Ez utóbbi történik most, hiszen az Alkotmánybíróság (AB) tavaly júliusban két határozatot is hozott, amelyben a gyülekezési törvény kapcsán „felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2016. december 31-ig tegyen eleget”. Ez máig nem sikerült. De miről is van szó?

 

Gyülekezési jog kontra magánszféra: lehet-e tüntetni Orbán háza előtt?

Az első ügyben a testülethez még 2015-ben érkezett beadvány a gyülekezési törvénnyel összefüggésben, mert valaki a devizahitelesek képviseletében demonstrációt jelentett be 2014. december 19-re többek között a Kúria, illetve a miniszterelnöki rezidencia elé. A rendőrség – a főbíró helyettesének állásfoglalása alapján – tiltó határozatot hozott arra hivatkozva, hogy a tüntetés „nyomásgyakorló jellegű, ezért súlyosan zavarná a bíróság működését”.

A Cinege utcában pedig azért nem lehet tüntetni a rendőrség szerint, mert az sértené a családi és magánélethez fűződő jogot. Ha egy kertvárosban gyülekezésre lenne lehetőség, a rendezvény résztvevői beláthatnak a kertekbe, miközben a lakóknak nem áll módjukban kitérni a demonstráció során elhangzó közlések elől, ráadásul a környéken nem található a közhatalom gyakorlása szempontjából releváns állami szerv sem – érveltek.

Amikor mégis lehetett...

De még azt is előhozták, hogy az akció félelmet kelthet az iskolából hazafelé tartó gyermekekben, a munkából hazatérők pedig kerülőútra kényszerülnének. S ha még ez sem lenne elég, a Terrorelhárítási Központ 2014. október 30-án személy- és létesítménybiztonsági intézkedést rendelt el az érintett területtel kapcsolatban.

Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a rendőrségi határozattal szemben, de a bíróság semmi gondot nem látott abban, hogy a rendezvényeket megtiltották. Mi több, kifejtették, hogy a szervező „a Kúria elnökhelyettesének nyilatkozatával ellentétes, azt cáfoló bizonyítékot nem csatolt”. Más kérdés, hogyan csatolhatott volna, hiszen a Kúria sem tudhatta bizonyítani, hogy egy rövid ideig – mindössze tíz percig – tartó békés utcai demonstráció valóban súlyosan veszélyeztetné az ítélkezés függetlenségét. Egyébként egy efféle megmozdulás nyilván azt nem veszélyeztetné.

A verdikt szerint ugyanakkor „a magánélet sérelmének közvetlen veszélye, a szabad helyváltoztatás jogának érvényesülése, és a védett személyek biztonságának garantálása együttesen indokolja azt, hogy a gyülekezéshez való jog hátrébb szoruljon a konkuráló alapjogokkal szemben”. A tüntetők gyalogosan akartak felvonulni, és kizárólag kézi hangosítást használtak volna, s a bejelentett demonstráció időtartama tíz perc volt, tehát a családi és magánélethez fűződő jogot – már amennyire az egyáltalán a gyülekezési jog szempontjából értelmezhető – ennyi ideig korlátozták volna.

Az AB korábbi határozata szerint „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”. A gyülekezési jog korlátai közül pedig „a legsúlyosabbnak a gyülekezések előzetes tiltása minősül. Tiltás esetében ugyanis a kifejezésre szánt vélemény nem tud érvényesülni, mivel a gyülekezők nem tarthatják meg a rendezvényüket. Éppen e miatt ultima ratio jellegű korlátozásnak nevezhető az előzetes tiltás, hiszen az teljes egészében megvonja az alapjog érvényesülését”.

A testület ezzel kapcsolatban rámutatott arra: a rendőrségnek mérlegelnie kellett volna, hogy a szervezők a Kúria előtti tüntetés időtartamát jelentősen lerövidítették, s a megmozdulás körülményeit is módosították. Ezt nem tették meg, hanem másodjára is a legfőbb bírói fórum állásfoglalását kérték – amely megerősítette, hogy a megmozdulás súlyosan veszélyeztetné az igazságszolgáltatás zavartalan működését –, ezzel a rendőrség „kiüresítette a saját mérlegelési és döntési kompetenciáját, és formalitássá tette az egyeztetési eljárás alapjogvédelmi szempontból fennálló garanciális jelentőségét”.

Az AB felhívta a figyelmet arra is, hogy a Cinege utcába tervezett demonstráció kapcsán a rendőrség egy, a tüntetés feloszlatására okot adó körülményt – mások jogainak sérelmét – előzetes tiltó oknak minősített. „Kérdéses azonban, hogy a megelőlegezetten békés demonstráció esetében hogyan merülhet fel mások jogainak sérelme” – fogalmaztak a bírák.

A testület végül arra a következtetésre jutott, hogy „a jogrendszerben jelenleg nincs olyan megfelelő szabályozás, amely meghatározza a rendőrség számára a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvények esetében a békés gyülekezéshez való alapjog és más alapvető jog kollíziója esetén a kollízió feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit”.

Úgy látják tehát, hogy a törvényi szintű garanciák hiánya okozza a problémát. A testület szerint a parlament mulasztásos alkotmánysértést követett el, mert a jelenlegi szabályozás nem oldja fel a gyülekezéshez és a magánélet zavartalanságához való jog konfliktusát. A törvénymódosításra pedig december 31-ig adtak haladékot az Országgyűlésnek.

Jelezték azonban, hogy csak kivételes fogadható el, „ha a gyülekezni kívánók véleményük csoportos kifejtését elsősorban azáltal kívánják megvalósítani, hogy a gyülekezés kizárólagos helyszínéül a közéleti szereplő magánlakásának környékét jelölik meg. A demokratikus társadalomtól elvárt tolerancia sem ad okot arra, hogy a demokratikus véleményformálás szereplőit (…) a magánszférához való alapjoguk aránytalan sérelmével helyezzék nyomás alá”.

Szóval úgy válik, a Cinege utcában azért nem kéne demonstrálni. Még szerencse, hogy Strasbourgban másként látják. A Patyi kontra Magyarország ügyben ugyanis az emberi jogi bíróság nem látta kifogásolhatónak, hogy a devizahitelesek a miniszterelnök háza előtt tüntessenek.

 

Gyülekezési jog kontra emberi méltóság: lehet-e a második világháborús áldozatok emlékét sértő tüntetést tartani?

A második ügyben az AB meg is semmisítette azt a bírósági végzést, amely szerint a rendőrség jogszerűen tiltotta meg a Magyar Hajnal Mozgalom Párt 2014 februárjára szervezett „győzelem napi” megemlékezését. A döntést különben azzal indokolták, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a rendezvény mások emberi méltóságát sérti”.

A bíróság úgy látta, a tiltás megalapozott, mert a demonstráció a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves eseménye, amelyen fennállt a veszélye a szélsőjobboldali vagy náci eszmék terjesztésének. Úgy látták, már a rendezvény címe is alkalmas a köznyugalom megzavarására, és ott esetlegesen mások méltóságát sértő kijelentések hangozhatnak el.

Az alkotmánybírák viszont úgy gondolják, hogy tiltani „nem lehet önmagában amiatt, mert a jogalkalmazók az előttük fekvő ügyben a személyiségi jogok hipotetikus sérelmét vélik felismerni”, tehát kevés, ha csak feltételezik, hogy egy rendezvényen mások méltóságát sértő kijelentések hangozhatnak el. A köznyugalomban okozott esetleges sérelem vélelme „a békés gyülekezéshez való jog, mint a demokratikus jogállam működéséhez nélkülözhetetlen alapjog korlátozását önmagában kielégítően nem indokolhatja”.

Ebben a határozatban is kiemelték a bírák, hogy „elsősorban a törvényhozó felelőssége arról gondoskodni, hogy a korlátozás arányos keretek között maradjon”. A gyülekezési jog korlátozása „szükségességének és arányosságának megítéléséhez ezért a törvényi szabályozásnak egyértelműen kellene meghatároznia azokat a mérlegelési szempontokat, amelyek révén a rendőrség eljárhat”. Az AB szerint törvényben kell biztosítani az ütköző alapjogok méltányos egyensúlyát, ezért felhívta a jogalkotót, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzetet orvosolja.

 

A jogalkotási határidő eltelt, még jogszabálytervezet sincs

A kormány új gyülekezési törvényt készít elő – jelentette be az AB határozatainak kihirdetése után, tehát még tavaly júliusban Trócsányi László. Az igazságügy-miniszter szerint a gyülekezési törvényt „még a régi pártállami parlament fogadta el 1989-ben”, s a gyülekezési kultúra és a törvény szelleme akkor összhangban állt egymással.

Ez egy évtizeddel ezelőtt megbomlott – hangsúlyozta Trócsányi –, s a békés gyülekezés összekeveredett az állandósult közterület-foglalásokkal, sátortáborok jöttek létre, megjelentek az előre be nem jelentett, spontán gyűlések, közéleti szereplők otthona előtti és más közterületek is rendszeres gyülekezési színhelyek lettek. Egyelőre várjuk, miként gondolja a miniszter a megbomlott összhangot helyreállítani. Az AB által megszabott határidő eltelt, jogszabálytervezet még nem látott napvilágot.

Érdekesség, hogy noha egy alapvető szabadságjogról van szó, az alaptörvény nem ír elő kétharmados többséget a gyülekezési jog újraszabályozásához. Az is igaz persze, hogy a korábban kétharmados többséggel elfogadott, jelenleg hatályos gyülekezési törvény hatályon kívül helyezéséhez vélhetően kellene a minősített többség, ami nem áll a kormánypárt rendelkezésére, Ezért talán érdemes lenne konszenzust kialakítani ebben a fontos kérdésben. Reméljük, a strasbourgi ítélkezési gyakorlatnak is megfelelő megoldást találnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr7712238046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.