A népszavazás a magyar demokrácia mostohagyermeke

Referendum ugyan nem lesz, de az aláírásokat gőzerővel számolják

2017. február 25. - Magyar Ügyvéd

nolimpia2.jpg

Egy nyilvánvaló joghézag miatt fura helyzet állt elő: miközben bizonyos, hogy nem lesz népszavazás az olimpiáról, a referendum előkészítése mégis megy a maga útján. Az aláírásokat hitelesítik, a fővárosi közgyűlésnek pedig döntenie kell a népszavazás elrendeléséről, hogy a Kúria majd nagyjából két hónap múlva megsemmisíthesse a feleslegesen meghozott határozatot.

Leadta a Momentum Mozgalom múlt pénteken az olimpiaellenes népszavazáshoz összegyűjtött aláírásokat a Fővárosi Választási Irodánál, s ettől kezdve a kezdeményezők már nem befolyásolhatják a történéseket. A népszavazási törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz: az „aláírásgyűjtő ív benyújtását követően a szervező nem vonhatja vissza a kezdeményezést”.

És egyelőre senki más sem avatkozhat közbe. Így hiába derült ki szerda este – tehát öt nappal később –, hogy a kormány beijedt a népszavazás ötletétől, és ezért Budapest inkább visszalép az olimpiai pályázattól, a népszavazás előkészítése egyelőre megy a maga útján. Miközben nyilvánvaló, hogy ebből nem lesz referendum, mert ha nincs érvényes olimpiai pályázat, nincs miről szavazni.

A jogalkotó azonban nem gondolt erre a helyzetre, és a hatályos szabályok alapján az aláírásokat össze kell számolni, a népszavazást el kell rendelni, és csak utána léphet a Kúria. Érdekes ugyanakkor, hogy a helyi önkormányzati „képviselő-testület bizottsága, valamint tagjai a helyi népszavazás elrendeléséig visszavonhatják az általuk benyújtott helyi népszavazási kezdeményezést”. Nemigen tudni, miért, de ezzel a lehetőséggel a referendumot kezdeményező magánszemély, párt vagy társadalmi szervezet csak addig élhet, amíg az aláírásgyűjtő íveket nem nyújtja be.

Más kérdés, hogy a Momentum nyilván akkor sem mondana le önként a népszavazásról, ha ezt megtehetné. Hiszen megüzenték Orbán Viktornak, a Fidesznek és Tarlós Istvánnak, hogy a főváros most már ne is lépjen vissza az olimpiai pályázattól, hagyják, hogy a nép dönthessen a dologról.

Nem szabad az emberek kezéből kicsavarni a döntés jogát, hiszen a budapestiek az aláírásgyűjtés során kinyilvánították, hogy ők népszavazást akarnak – fogalmaztak. Fekete-Győr András, a mozgalom elnöke pedig csütörtökön egyenesen azt állította: árulás és gyávaság, amit a pályázat visszavonásával a kormány művel.

A kabinet meg azzal érvel, hogy Magyarország nem tarthat fenn elhúzódó, vereségre ítélt pályázatot. De honnan tudják, hogy vereséget szenvednének, ha nem mérettetik meg magukat? Persze, lehet, a saját közvélemény-kutatásaikból világosan kiderült, hogy a fantasztikus korrupciós lehetőségeket kínáló vállalkozásnak nincs valós támogatottsága. Ez esetben azonban adódik a kérdés, hogyan merték ennek ellenére megpróbálni erőből lenyomni a választók torkán ezt az ötletet? Másfelől érthető, hogy inkább visszalépnek, mintsem a választást megelőző évben megkockáztatnának egy újabb méretes sallert.

A Momentum sikerét látva az LMP is felszállna a népszavazási vonatra, de a szerelvény nagy valószínűséggel vakvágányon fut. Az ökopárt a paksi bővítés ügyében futna még egy kört, bár a hasonló korábbi próbálkozás gyorsan elvérzett, mert nemzetközi szerződésekben szereplő kötelezettségekről a Kúria szerint nem lehet referendumot tartani.

De visszatérve az eredeti kérdéshez: a népszavazási törvényben biztosított jogorvoslati rendszer nyilvánvaló hiányosságai miatt úgy kell végigcsinálni az egész procedúrát, hogy bizonyosan nem lesz referendum. Most emiatt a hatályos szabályozás szerint a választási irodának 45 nap alatt ellenőriznie kell a benyújtott íveket, s a munkát addig kell folytatnia, míg kiderül, hogy összejött-e a helyi – fővárosi – népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges 138 ezer érvényes aláírás.

Ez pedig össze fog jönni. Ebben az esetben a választási bizottság az eredményről tájékoztatja a főpolgármestert, akinek ezt a legközelebbi testületi ülésen be kell jelentenie. A helyi népszavazás elrendeléséről – illetve a szavazás lebonyolításához szükséges források biztosításáról – pedig a képviselő-testület a bejelentést követő harminc napon belül dönt.

Kár, hogy az egésznek semmi értelme, mert ezt a közgyűlési határozatot valaki nyilván megtámadja majd. Ekkor a Kúria érdemi vizsgálatot csak akkor folytathat, „ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a helyi népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés” hitelesítésekor a választási bizottság nem vehetett figyelembe.

Itt pedig pontosan ez történik: amikor benyújtották a kérdést, még volt olimpiai pályázat, ám azt a főváros napokon belül visszavonja. Amire tehát az aláírások hitelesítése lezárul, s a képviselők kötelezően döntenek a népszavazás elrendeléséről, már nem lesz pályázat. A Kúria emiatt a választási bizottságnak a kérdés hitelesítéséről szóló határozatát nyilván megsemmisíti, az aláírásgyűjtő íveket pedig be fogják zúzni.

Hasonlóan reagált a kormány tavaly áprilisban, amikor váratlanul az MSZP népszavazási kérdését engedte át a Kúria a vasárnapi boltzár ügyében. Egy hét sem telt el, és Rogán Antal propagandaminiszter máris bejelentette: a kormány javasolja, hogy vonják vissza a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényi rendelkezéseket. Akkor sem mertek belemenni a referendumba, ami persze biztos bukás lett volna.

Ebből egyébként az is következik, hogy a referendumot támogató polgárok akaratát tulajdonképpen semmibe veszik. De volt ilyen már korábban is. Seres Mária a képviselői költségtérítésről kezdeményezett népszavazást 2009-ben, s miután összegyűlt az elegendő számú aláírás, a parlament elrendelte a referendum megtartását.

Csakhogy időközben – az akkori ellenzék támogatása mellett – módosították a szabályokat, hogy kikerüljék a bizonytalan kimenetelű népszavazást. Úgy döntöttek, hogy a képviselők csak a számlával igazolt költségeiket vonhatják le a jövedelmükből, ezért a törvény elfogadása az Alkotmánybíróság (Ab) szerint „olyan jelentős változásnak tekintendő, amely utólag érdemben befolyásolta a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát”. A testület szerint az új jogi környezetben a kérdés nem értelmezhető, nem állapítható meg egyértelműen, milyen további jogalkotásra irányul, így nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének.

Még egyszer szólt bele az Ab folyamatban levő népszavazási kezdeményezésbe. A szakszervezetek Férfi 40 címen hirdettek referendumot, de a kérdést – amely arról szólt, hogy a férfiak a nőkhöz hasonlóan vonulhassanak nyugdíjba negyven évnyi munkaviszony után – a Nemzeti Választási Bizottság nem engedte át, de a Kúria másként döntött. Az aláírásgyűjtés meg is kezdődött, és nagyjából százezer támogatónál tartottak, amikor az alkotmánybírák – hatáskörüket alaposan túllépve – közbeléptek.

Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata kapcsán a testület „csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről (…) a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Kúria nem vehetett figyelembe”.

Ilyesmi ebben az esetben nem történt, s bár az alkotmánybírósági törvény kimondja, hogy az Ab „nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik”, ezen laza mozdulattal túlléptek. A bírák kimondták, hogy a kezdeményezés a költségvetést érinti, így tiltott tárgyba ütközik, ugyanakkor egy eredményes referendum kiüresítené az alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint a nők kedvezőbb feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba. Ez a százezer aláírás is a zúzdában kötött ki.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr6512289899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.