Hol tanul a jövő európai elitje?

Európai iskola, európai érettségi

2017. március 17. - Magyar Ügyvéd

 euiskola.jpg

Jó ideje mást sem csinálunk, mint harcolunk „Brüsszel”, szóval tulajdonképpen magunk ellen, hiszen a közösség testületei mégiscsak együttes akarattal jöttek létre, ráadásul a tagállamok képviselőiből álló  Tanács nélkül semmilyen érdemi döntés nem születhet. És nem minden baromság, ami Brüsszelben történik. Az EU létrehozta például az európai iskolákat. Tanulhatnánk belőle, hogyan lehet a jövő generációkat úgy képezni, hogy valódi esélyt kapjanak a boldogulásra.

„Bent vagyunk egy közösségben, de ez nem a KGST, ahol mindig azt kell csinálni, amit a nagyok már úgyis előre eldöntöttek” – hangoztatta az ATV-nek adott interjúban Szájer József EP-képviselő. Pedig néha csinálhatnánk. Nem is feltétlenül azért – hiszen ez mégsem a KGST –, mert kell, hanem mert érdemes. Nekünk erről az jutott eszünkbe, hogy amikor például a magyar közoktatás rendszerén barkácsolnak valamit, elő kéne venni az európai iskolák alapszabályát megállapító uniós egyezményt. Hasznos olvasmány.

Ezeket az iskolákat még a múlt század ötvenes éveiben azért hozták létre, hogy biztosítsák az uniós – akkor még közösségi – alkalmazottak gyermekeinek oktatását, de általában a más nemzetközi szervezeteknél dolgozók gyerekeit is fogadják. Ma már hét tagállamban, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban 14 ilyen intézmény működik – ezek közül négy Brüsszelben és kettő Luxembourgban –, s a diákok száma jóval meghaladja a 26 ezret, s közöttük nagyjából félezer magyar. Igaz, a Brexit miatt az angol iskola hamarosan kieshet. Ezeken kívül szerte Európában működnek fizetős magánintézmények, amelyek akkreditált európai iskolák, vagyis ugyanazon oktatási programot követik.

S hogy mit lehet tőlük tanulni? Az iskolák alapító okiratában mindjárt szerepel egy figyelemreméltó mondat: a tanulók anélkül, hogy „megszűnnének saját hazájukra szeretettel és büszkeséggel tekinteni, európaivá válnak szellemükben, tanulmányaikkal felvértezve teljesítik ki és szilárdítják meg az apáik által előttük elvégzett munkát, hogy egységes és virágzó Európát teremtsenek”.

De van más okulnivaló is bőven. Az oktatás különböző nyelvi szekciókban folyik, s bár magyar szekció nem mindenütt van, a magyar gyerekek számára az első nyelv mégis lehet a magyar. Az alsó tagozat első évfolyamától kezdve a kötelező második – közvetítő – nyelv az angol, a francia vagy a német lehet. Tehát hat éves kortól mindenki számára megkezdődik egy idegen nyelv oktatása.

Így ki-ki az anyanyelvén is tanulhat, vagyis megőrizheti saját nemzete kulturális értékeit, ám azokat európai keretek közé helyezve sajátíthatja el. Ugyanakkor később a tárgyak egy részét – többek között a különféle nációkhoz tartozó gyermekek közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében – a nyelvi szekcióktól független vegyes osztályokban kell tanítani a közvetítő nyelvek egyikén.

Az európai iskolákban anyanyelvi tanárok is dolgoznak, akik pályázati úton nyerhetik el az állást. Vannak magyar pedagógusok is, és ők a hazai fizetés többszörösét, átszámítva bőven egymillió feletti összeget vihetnek haza. Magyarul kell tanítani egyébként a történelmet, s természetesen a magyar nyelvet és irodalmat. 

Az uniós egyezmény szerint különös erőfeszítést kell tenni, hogy a tanulók alapos ismeretekkel rendelkezzenek a modern nyelvek terén. Az európai iskolákban ezt olyannyira komolyan veszik, hogy a gyerekek az érettségiig legalább két idegen nyelvet tanulnak meg, de lehetőség van továbbiakat is választani, ha a diáknak kedve – ideje, tehetsége – van hozzá.

A tantervben emellett kifejezésre kell juttatni az európai dimenziót, tiszteletben kell tartani az egyének lelkiismeretét és meggyőződését – kötelező tárgy a vallásoktatás vagy az erkölcstan a szülők választása szerint –, s intézkedéseket kell tenni a különleges oktatást igénylő gyermekek felvételének megkönnyítése érdekében. S ha már felvették őket, a sajátos igényeiknek megfelelő képzés feltételeit is biztosítani kell. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy mondjuk a diszlexiás vagy vak diák a többiekkel együtt tanul, de óra közben mellette ül egy asszisztens, aki segít neki, ha kell. Milyen szépen hangzik mindez. 

Nem kevésbé érdekes, hogy minden iskolákban személyzeti bizottságot hoznak létre, amelynek tagjai a tantestületből, valamint az igazgatási és kisegítő személyzetből kerülnek ki. A cél, hogy az intézmény működéséről a munkatársak is véleményt formálhassanak és azt szabályozott keretek között ki is fejthessék. Ugyanígy szülői munkaközösség is alakul, amely az iskola vezető testületében képviseli a szülőket.

A gyermekek négy éves koruktól óvodásként kerülhetnek be a rendszerbe, majd a hatodik életévükbe lépve az iskola alsó tagozatába járnak, ami öt évig tart. A középiskola utána hét év, tehát összességében kijön a hazai rendszerben megszokott 12 évfolyam. Csak van néhány átkozottul nagy különbség.

Ez egyik ilyen a nyelvi képzés, a másik – miközben gondot fordítanak a nemzeti identitás megőrzésére – az európai polgárrá válás alapjainak lefektetése, a népek közötti megértés és kölcsönös tisztelet hangsúlyozása. Vagyis a tolerancia. A harmadik pedig, hogy a diákok a középiskolában saját érdeklődési körüknek megfelelően tucatnyi tárgy között választhatnak.

Az általános iskolában egyébként öt óránál nincs több naponta, s azok hossza az első és második évfolyamon harminc, később 45 perc. A tárgyak között hangsúlyosan szerepel az anyanyelv – ahol van rá igény, magyar tanárral –, a második nyelv, a matek, a világ felfedezése (ezt talán alapfokú természet- és társadalomtudományi képzésként lehetne jellemezni), a művészet, a zene, a vallás vagy etika, s van még testnevelés és egy európai óra is. Ez utóbbi egészen fura lehet nekünk: a gyerekek véletlenszerűen összeállított csoportokban játszanak, jeleneteket adnak elő, vagy akár közösen főznek valamit, miközben angolul, németül vagy franciául kommunikálnak – adott esetben olyan nyelven, amit nem vagy alig ismernek.

A középiskolában azért már több időt kell eltölteni, mert napi öt-nyolc tanóra van. Az első három évben egységes tanmenetet követnek a nebulók. Elsőben, vagyis 11-12 éves korban megindul a második idegennyelv oktatása. Másodikban, tehát 12-13 éves korban választható a latin is. Harmadikban, 13-14 éves korban mindenki az első idegen nyelvén tanulja a társadalomtudományt, valamint a vallást vagy etikát. Aki nem folytatja a latintanulást, választhatja az informatikát.

A középiskola negyedik és ötödik osztályában – 14-16 éves korban – a korábban integrált természettudomány fizikára, kémiára és biológiára bomlik, továbbá a diákok választhatnak emelt szintű matekot, közgazdaságtant, harmadik idegen nyelvet és ógörögöt is. A középiskola hatodik és hetedik évében – 16-18 évesen – aki akar, belekezdhet a negyedik idegennyelv elsajátításába is.

A művészeti, zenei, informatikai oktatás, valamint a testnevelés angolul, németül vagy franciául folyik. A középiskola harmadik évében a társadalomtudományt és a vallást, illetve etikát, a negyediktől a pedig történelmet, földrajzot és közgazdaságtant első idegen nyelvükön tanulják a diákok. Így ezt a nyelvet a gyerekek anyanyelvi szinten sajátítják el.

Az értékelési rendszer

Az általános első osztálylában a pedagógusok már késő ősszel személyesen találkoznak a szülőkkel, hogy tájékoztatást adjanak a gyermekek előmeneteléről. Félévkor és az év végén a bizonyítványban négyfokú skálán az szerepel, hogy a gyerek elsajátította-e s szükséges kompetenciákat, s röviden további információkat kaphatnak a szülők a kisdiák erősségeiről és gyengéiről. Az öt év után pedig egy egész nevelőtestület dönt arról, megérett-e a tanuló a középiskolára.

Ahol viszont már osztályoznak. Az első három évben mindenki tantárgyanként egy jegyet kap, de az nem az adott félév osztályzatainak átlagából jön ki, hanem a pedagógus komplex értékelésének eredménye, amelyben az is benne van, mennyire volt aktív a kölyök az órákon. Aki a tízfokú skálán elérte a hatost, megfelelt.

A középiskola negyedik évétől mindenki két jegyet kap: az első az órai munkát, a második a tesztfeladatok során elért eredményeket mutatja. És változatlanul megvan a rövid írásos indokolás is. Ráadásul a tanárnak nem egyszerűen számtani átlagot kell számolnia, hanem mérlegelnie kell, hogy a gyerek rendelkezik-e mindazokkal az ismeretekkel és képességekkel, amelyek szükségesek a következő osztályba lépéshez. Arra is tekintettel kell lennie, hogy diák felsőbb osztályban képes-e felvenni a ritmust, s nem befolyásolja hátrányosan a többiek előmenetelét. Ha egy tanuló tanulmányai során harmadszor, illetve egy adott osztályban másodszor is évet ismételne, eltanácsolják az iskolából.

Európai érettségi

A középiskola utolsó két éve az egységes európai érettségi vizsgára történő fekészülést szolgálja. Európai érettségit csak az európai iskolákban lehet tenni és ez nem azonos a nemzetközi érettségivel, amely Magyarországon is elérhető.

Érettségizni legalább tíz tantárgyból kell, illetve legfeljebb 14 tárgyból lehet. A kötelező tárgyak: anyanyelv, első idegen nyelv (angol, német vagy francia), matematika, történelem és földrajz (az első idegen nyelven), filozófia, vallás vagy etika és sport. Ezen kívül legalább egy természettudományi és még további egy tárgyat kell választani.

A végső eredmény számításánál húsz százalékban az utolsó tanév órai munkáját, harminc százalékban a félévi írásbeliket, 15 százalékban az évvégi szóbeliket és 35 százalékban az évvégi írásbeliket veszik figyelembe. Vagyis az érettségi eredménye nem egyetlen vizsganap jegyeit, hanem az utolsó tanév során nyújtott teljesítményt tükrözi. Az elégségeshez hatvan százalékos átlagot kell felmutatni, és csak kkivételesen sikerül kilencven százalékosnál jobb eredményt elérni.

Az európai érettségit valamennyi uniós tagállamban elismerik és az általában a felvételi vizsgát is kiváltja. Birtokában a diákok tipikusan az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország egyeteimein folytatják természettudományi tanulmányaikat, jellemzően alma materüktől eltérő államban.

Persze az európai szellemű oktatás nem jelent agymosást. Nemcsak Giovanni Ferrero, az ötvenes éveinek elején járó csokigyáros érettségizett ugyanis európai iskolában, hanem Boris Johnson volt londoni polgármester is, a Brexitet levezénylő May-kormány külügyminisztere.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr8712343371

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.