Mindenki nyugodjon meg: nem lesz orwellibb a világ

Csak a rendőrségi törvény módosításának szerencsétlen indokolása okozott pánikot

2017. március 20. - Magyar Ügyvéd

ragcsalo.jpg

Tetszik, nem teszik, a hatóságok a világon mindenütt alkalmazhatnak különleges eszközöket és módszereket a bűncselekmények felderítése vagy a nemzetbiztonság érdekében. Ez nálunk sincs másként. Legfeljebb az vetődhet fel, hogy a jogalkotó végtelenül ügyetlenül próbálta indokolni a rendőrségi törvény tervezett módosítását.

Orwelli világ vár ránk, amennyiben a tervezett formában lép hatályba az Igazságügyi Minisztérium több törvényt is módosító javaslatcsomagjaírta a Magyar Nemzet. A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő módosításáról szóló jogszabálytervezetet március 10-én hozták nyilvánosságra. E szerint – véli a lap – már a bűncselekmény elkövetésének legkisebb gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy emberek titkos megfigyelés célpontjává váljanak, vagy hogy tudtuk nélkül felbontsák és elolvassák leveleit, s távollétükben átkutassák a lakásukat, kocsijukat.

Nem tisztünk megvédeni a jogalkotót – a kormánypártiság bélyegét elég nehéz is lenne ránk sütni –, a tényekhez viszont ragaszkodunk. Szóval korántsem ennyire rossz a helyzet. Hadd emlékeztessünk: egyes ágazati törvények és a büntetőeljárási törvény (Be.) ma is lehetővé teszi, hogy az arra feljogosított szervezetek titokban lehallgassanak vagy megfigyeljenek bárkit.

Bűncselekmény gyanúja nélkül ma is folytatható titkos információgyűjtés

- nemzetbiztonsági célból (Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal, Katonai Biztonsági Szolgálat, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, TEK),

- bűnüldözési célból (nyomozó ügyészség, rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóság),

- megbízhatósági vizsgálat céljából (Nemzeti Védelmi Szolgálat).

Titkos információgyűjtés folytatható

- külső engedély nélkül, amikor a szervezeti hierarchia megfelelő szintjén engedélyezik és ellenőrzik az egyes módszerek – például informátor, csapda alkalmazása, fedőokmány használata, fedőintézmény létrehozása, rejtett figyelés, közterületen folytatott beszélgetés lehallgatása, álvásárlás – alkalmazását, illetve

- külső engedéllyel, amikor a bíróság – egyes nemzetbiztonsági ügyekben az igazságügy-miniszter – hozzájárulása kell például információs rendszer titkos megfigyeléséhez, a magánlakásban végzett titkos kutatáshoz és megfigyeléshez, küldemény titkos megismeréséhez, telefon lehallgatásához.

Tetszik, nem tetszik, ha okot adunk rá, le fognak hallgatni minket

Mit is mond ezzel kapcsolatban például a hatályos rendőrségi törvény? „A rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzése, megakadályozása, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása (…) érdekében – törvény keretei között – titokban információt gyűjthet”. Gyanúról pedig szó sincs a jogszabályban.

- Gyanú: „valószínű, hogy bűncselekmény történt”. Bűncselekmény gyanúja esetén a titkos információgyűjtést végző szerv – a TEK kivételével – köteles feljelentést tenni, és a nyomozó hatóság megindítja a büntetőeljárást.

- Megalapozott gyanú: „valószínű, hogy a bűncselekményt X. Y. követte el”. A nyomozó hatóság a megalapozottan gyanúsítható személlyel közli, hogy mit rónak a terhére.

Szóval most is orwelli világban élünk. Vagy inkább élhetnk, ha a legsúlyosabb jogkorlátozást jelentő titkosszolgálati eszközök alkalmazását nem kötnék bírói – kivételesen igazságügy-miniszteri – engedélyhez. A strasbourgi emberi jogi bíróság egy tavaly nyári – már jogerős – ítéletében sem azt kifogásolta, hogy embereket tudtukon kívül lehallgathatnak. Gondot csak abban láttak, hogy a TEK bírói engedély nélkül, az igazságügy-miniszter felhatalmazása alapján folytathat titkos megfigyelést.

A nemzetközi fórum álláspontja, hogy efféle akciót kizárólag pártatlan és független döntéshozó engedélyezhet. Egy miniszter pedig aligha tekinthető ilyennek. Miközben a hatályos szabályok szerint a tárcavezető dönt például arról, hogy a terrorelhárítók magánlakást kutassanak át, oda poloskát helyezzenek el, illetve zárt postai küldeményt ellenőrizzenek. A javaslat szerint a szervezetnek ez a kivételezett helyzete megszűnik, és majd csak az általános szabályok szerint – kizárólag bírói engedély alapján – vethet be titkosszolgálati eszközöket. E tekintetben még javul is a helyzet.

A teljes képhez pedig hozzátartozik, hogy – és erre a Magyar Nemzet is utalt – készül az új büntetőeljárási kódex, amit már a parlament elé terjesztettek. Ez teljes körűen szabályozná a titkosszolgálati eszközök bűnüldözési célból történő alkalmazását, kimondva, hogy a használatukra „feljogosított szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából kizárólag az e törvényben meghatározott szabályok alapján” járhatnak el.

Igaz, a nemzetbiztonsági törvény nem változna, ami azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok és a TEK bizonyos – kifejezetten a külföldről fenyegető támadások felderítését célzó – akcióit továbbra is az igazságügy-miniszter engedélyezheti. A strasbourgi verdikt fényében ez kétségkívül aggályosnak tűnik.

A Be.-tervezet vezetné be az előkészítő eljárást is, ami azonban nem azt célozza, hogy bárkit minden ok nélkül – orwelli módon – lehallgassanak vagy titokban megfigyeljenek. A javaslat mindössze azt tartalmazza, hogy a büntetőeljárás meghatározott feltételek esetén ilyen módon indulhat.

Ráadásul csak ismételni tudjuk: a mostani – és az esetleg változó – szabályok szerint is lehetőség lesz arra, hogy a rendőrség – vagy más, arra jogosult szervezet – büntetőeljárás megindítása nélkül bevesse a teljes titkos arzenálját. Amennyiben ugyanis a nyomozóhatóság valószínűsíteni tudja, hogy a jogszabályokban meghatározott feladatai teljesítése, tehát a „törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése” érdekében külső engedélyhez kötött eszközök alkalmazására van szükség, akkor a bíróság az akcióhoz hozzá fog járulni. 

Titkos információgyűjtés: a külön (ágazati) törvényekben erre feljogosított szervezetek által a rájuk irányadó szabályok szerint, bírói vagy igazságügy-miniszteri engedély alapján végzett tevékenység.

Titkos adatszerzés: a hatályos Be. alapján az ügyész vagy a nyomozó hatóság által bírói engedély alapján a nyomozás során végzett tevékenység. A nyomozás elrendelését követően már csak titkos adatszerzés folytatható.

Leplezett eszközök alkalmazása: a tervezett új Be. megszünteti a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés kettősségét. Vagyis leplezett eszközöket a külön (ágazati) törvényekben meghatátozott szervek (nyomozó ügyészség, rendőrség, NAV bűnügyi főigazgatóság) bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából kizárólag a Be-ben meghatározott szabályok alapján alkalmazhatnak. Továbbra megmaradhat az ügyészségi, a rendőrségi, az adóhatósági és a nemzetbiztonsági titkos információgyűjtés lehetősége addig, amíg bűncselekmény gyanúja fel nem merül.

Az alaptörvény az úr

Egyes vélemények szerint fontos változás még, hogy eddig a rendőrség információszerző tevékenysége intézkedési kötelezettséggel párosult, ez azonban mostantól nem lesz így. Vagyis: a tervezet indokolása szerint a hatóságnak nem lesz dolga az adatszerzés (ez a fordulat a tervezetben szerepel - helytelenül) során észlelt bűncselekmény megakadályozása vagy megszakítása, kivéve akkor, amikor már az előkészület is bűncselekménynek minősül, amilyen például az emberölés. Akkor végignézik majd a nemi erőszakot?

A lényeg – megítélésünk szerint – a rendőrségi törvény módosítására beterjesztett javaslat elfogadása esetén sem változhat. Másként szövegezve, de a bűncselekmények megelőzése, felderítése, a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése továbbra is szerepelne a jogszabályban.

A „bűncselekmények magakadályozása” fordulatot viszont valamiért tényleg nem szereti az előterjesztő. Az indokolás szerint ez „a továbbiakban nem képezi a titkos információgyűjtés külön nevesített célját”. Másfelől hozzáteszik: a „megakadályozás” kifejezést minden esetben mellőzik, amikor azt a rendőrségi törvény önálló célként jeleníti meg.

Amúgy hiba lenne feledni, hogy az alaptörvény előírja: a „rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme”. Durva alkotmánysértés lenne tehát, ha rendőr egy súlyos személy elleni erőszakos bűncselekményt – mondjuk szexuális erőszakot – szó nélkül szemlélne. Lehetséges, hogy a javaslatot e tekintetben – már csak a félreértések elkerülése végett, különösen az ostobának tűnő indokolásra is figyelemmel – érdemes lenne pontosítani.

Leplezett eszközök alkalmazása – holnap 

A lényeg nemigen változik. A büntetőeljárásban bírói engedély alapján lehetőség lesz például információs rendszer tiltott megfigyelésére, titkos kutatásra, hely titkos megfigyelésére, küldemény titkos megfigyelésére és lehallgatásra. Az sem újdonság, hogy alapvetően az öt évnél súlyosabb börtönnel fenyegetett bűncselekmény esetén lehet ilyen különleges módszereket alkalmazni.

Ami viszont változik: egy évnél tovább senkit nem lehet például lehallgatni. Mellesleg az sem érdektelen, hogy a javaslat szerint a bíróság a leplezett eszköz alkalmazásával megszerzett információkat bármikor bekérheti, s az intézkedés eredményét értékelheti. Ha a felhívásnak az eljáró hatóság nyolc napon belül nem tesz eleget, az engedélyt visszavonják, és akkor az összes addig begyűjtött adatot törölni kell.

Az új Be. tervezete ugyanakkor bizonyos leplezett eszközök – fizetési műveletek megfigyelése, büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése (vádalku), az érintett hozzájárulásával alkalmazott megfigyelés, álvásárlás, fedett nyomozó alkalmazása, fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása – alkalmazását ügyészi engedélyhez köti.

Előkészítő eljárás

A legnagyobb vihart talán az előkészítő eljárás nevesítése váltotta ki. A nyomozás elrendelését megelőző előkészítő eljárás célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e. Az előkészítő eljárást az ügyészség vagy a nyomozóhatóság folytatja le akár a titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezésére.

Ebből könnyen az a téves következtetés vonható le, hogy bárkivel szemben bármikor – akár politikai okból is – mindenféle titkosszolgálati akciót lehet kezdeményezni. Csakhogy a javaslat szerint ilyesféle fellépésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha egy állami szerv maga jutott bűncselekményre utaló információ birtokába, illetve ha valaki feljelentést tett – amit elutasítottak –, valamint ha a korábban folytatott titkos információgyűjtés során merült fel valamilyen gyanakvásra okot adó körülmény.

Ehhez tehát mégiscsak kell valamilyen előzmény, így – feltéve, hogy a bűnüldöző szervek betartják a rájuk vonatkozó szabályokat és az engedélyezési eljárás kellően szigorú – senki sem lehet indokolatlan titkosszolgálati akció áldozata. Már csak azért sem, mert az előkészítő eljárásnak lesznek jogszabályi feltételei. Amennyiben nincs feljelentés, s nem merül fel más forrásból származó bűncselekményre utaló adat, nem lehet ilyen eljárás sem.

Fő a bizalom

Aki pedig nem bízik a hatóságokban, az védje privátszféráját megfelelő informatikai eszközökkel.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2812352359

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Bíróságon videózni 2017.03.20. 19:25:01

Videózni tárgyaláson? A legtöbbjén szigorúan tilos! Hogyan tudna különben a bíró jegyzőkönyvet hamisítani. Bírói Önkény Ellen mozgalom figyelemfelkeltő anyaga

Trackback: Bírók megfigyelése? 2017.03.20. 08:05:53

Végül is, ha ezt a bírói bűncselekmények felszámolása miatt született az új megfigyelési törvény, akkor még megbocsátható és érthető is.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.