Tarlós elveszett a jogszabályok dzsungelében?

Közigazgatási bírság kiszabása a térfigyelő kamera képe alapján

2017. március 27. - Magyar Ügyvéd

 

jobbkanyar.jpg

No, ez az, amit itt nem szabad (Forrás: Totalcar)

Tényleg érdemes megtagadni a közterület-felügyelet által kiszabott bírság megfizetését, ha azt valahol a térfigyelő kamerák felvétele alapján közvetlenül a forgalmi rend megváltozása után szabják ki az autósokra? A főpolgármester ezt javasolja, de nagyon nincs igaza. Az ilyen eljárás tisztességtelen lehet, de jogilag támadhatatlan, s aki nem fizet, azt kockáztatja, hogy az autóját kivonják a forgalomból, a büntetést meg behajtják.

Polgári engedetlenségre buzdít a főpolgármester: Tarlós István arra biztatja a budapesti autósokat, hogy ne fizessék be a közterület-felügyelők által szerinte szabálytalanul kirótt ötvenezer forintos közigazgatási bírságokat. Alamuszi és felháborító, hogy a felügyelet új KRESZ-táblákat helyez ki a már megszokottak helyett, majd az érintett helyszínekre kamerát szerel, hogy büntethesse az autósokat – fogalmazott. A most kifogásolt esetben a Bécsi út és a Szépvölgyi út kereszteződéséről lehet szó, ahol váratlanul megtiltották a jobbra kanyarodást a Szépvölgyi útra.

„A rendelkezésemre álló információk alapján azt tanácsolom, hogy akit csak a kamera alapján büntetnek meg, az bátran megkockáztathatja, hogy nem fizeti ki” – hangoztatta Tarlós pénteki sajtótájékoztatóján. A főpolgármester sokallja a bírság összegét is, főleg ha azt csak kamerák felvétele alapján róják ki. „A közterület-felügyelő benn ül az ülőgumóján, eszi a szalámis kenyeret, és a kamerafelvétel alapján automatikusan büntet. És azt írják utána, úgy írnak, mintha a közterület-felügyelő ott lett volna a helyszínen. Ilyen a világon nincs” – tette hozzá.

Mi is történik a valóságban?

  • A szabálysértési törvény alapján a hatóság tudomására jutott szabálysértés esetén hivatalból el kell járni. De nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.
  • A kötelező haladási irányra vonatkozó KRESZ-szabályok megsértése esetén a kormányrendeletben meghatározott ötvenezer forint közigazgatási bírságot kell kiszabni, tehát nem szabálysértésről, hanem közigazgatási szabályszegésről van szó. Ez sokkal merevebb szabályozást jelent.
  • A rendőrségnek például gyorshajtás, tilos jelzésen áthajtás és a kanyarodási szabályok megsértése esetén is alkalmaznia kell a fix tarifát.
  • A jogszabály a közterület-felügyelet számára is előírja ezt, de csak a szabályszegések szűkebb körében; a tiltott kanyarodás ide tartozik.

A főpolgármester tehát úgy buzdít polgári engedetlenségre, hogy a dolog jogilag nagyjából egyértelműnk tűnik. Azon meg lépjünk túl, hogy a közterület-felügyelet biztosan nem helyeztethet el az autósok szívatására semmiféle KRESZ-táblát, mert erre nincs jogosítványa; a forgalmi rend szabályozásával kapcsolatos ügyek a közútkezelő hatáskörébe tartoznak. A térfigyelő kamerák elhelyezéséről meg – kétségkívül a felügyelet előterjesztésére – a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönt. A táblák cseréjében – miután főútvonalakról van szó – tehát maga a főváros, a kamerák ügyében pedig a III. kerületi önkormányzat az illetékes.

A felügyelet ebben a történetben egyszerű jogalkalmazó. Ha valaki szórakozni akar a járművezetőkkel, hát az a képviselő-testület, amikor úgy dönt, hogy kifejezetten a közlekedők figyelése érdekében telepíttet kamerákat egy adott kereszteződésbe – esetleg közvetlenül a forgalmi rend változása után. A III. kerület honlapjáról ki is derül, hogy a konkrét helyen kifejezetten a forgalom figyelése a cél. Egyébként máshol is volt ilyesmire példa.

Mit csinálhat ilyenkor a közterület-felügyelő? Az ülőgumóján üldögélve, szalámizgatva végignézi a felvételeket, s ha megállapítja a szabályszegés tényét, a nyilvántartásból a rendszám alapján kideríti a jármű üzembentartójának adatait, és munkakörének szabályai szerint kiszabja a kormányrendeletben meghatározott összegű bírságot, majd postázza erről az értesítést.

A közterület-felügyelet törvény felhatalmazása alapján eljárhat ugyanis a közigazgatási bírsággal sújtható egyes, az objektív felelősségi körbe tartozó, valamilyen technikai eszköz segítségével – például térfigyelő kamera által rögzített felvétellel – dokumentált szabályszegések esetében. Ilyenkor nem is vizsgálják, ki vezette a járművet, hanem a rendszám alapján automatikusan az üzembentartót büntetik, és ekkor a bírság csak a kormányrendeletben meghatározott összeg lehet. A felügyelet különben csak a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre és a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megszegése esetén szabhat ki közigazgatási bírságot.

A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabálysértésekről szóló kormányrendelet szerint például

  • ötvenezer a piros lámpán áthajtás közúti kereszteződésben,
  • hatvanezer forintot fizet az, aki áthajt a vasúti síneken a fénysorompó tilos jelzése ellenére,
  • százezer a tarifa, ha valaki az autópálya leállósávját folyamatos haladásra veszi igénybe,
  • akár háromszázezerbe is kerülhet a gyorshajtás, de ehhez lakott területen belül legalább 125-tel, autópályán 235-tel kell menni, és
  • ötvenezer a kötelező haladási irányt jelző tábla jelzésének figyelmen kívül hagyása.

Azon kétségkívül lehet vitatkozni, arányos szankció-e ez az utóbbi ötvenezer, miközben a tiloson áthajtás a laikus számára sokkal veszélyesebb mutatványnak tűnik, és az sem kerül semmivel többe.

Nincs kibúvó a közigazgatási bírság alól...

De mi van, ha valaki komolyan veszi Tarlóst? Nagyjából semmi. Panaszkodni lehet ugyan, csak nincs értelme. Amennyiben ugyanis a jogsértés felvétellel dokumentáltan megvalósult, a hatóság nem gyakorolhat méltányosságot, s a bírság összegét nem csökkentheti. Legfeljebb részletfizetési kedvezményt adhatnak. Aki húzza az időt, nagyjából ennyit nyerhet.

Lehet természetesen bírósághoz fordulni, de amennyiben nem volt az eljárás során valamilyen jogsértés, kevés a remény. Az indoknak gyenge, hogy az új táblát csak tegnap helyezték ki, és galád módon azonnal térfigyelő kamera is kikerült a helyszínre, hogy minél több, rutinból vezető autóst megvágjanak.

Ha viszont a kanyarodást tiltó tábla nem látható, mert egy dús koronájú fa van előtte, bejöhet a dolog. Talán az is megállhat, ha egy terjedelmes jármű takarta ki a táblát, és a felvételek alapján igazolható, hogy amikor sofőr a kereszteződéshez ért, egyszerűen nem észlelhette a forgalmi rend változását. Ez nem teljesen életszerűtlen helyzet, de nagy összegű fogadást nem kötnénk rá, hogy érdemes efféle magyarázattal kísérletezni.

Szóval célszerűbb fizetni, mert ha a bírság összege harminc napon belül nem érkezik meg, kezdeményezhetik a jármű forgalomból történő kivonását. Ráadásul a büntetést adók módjára be fogják hajtani.

Ha közúti ellenőrzés során a szabályszegést elkövető személyt a helyszínen azonosítják, határozathozatal nélkül szabják ki a bírságot és közlik a döntést az elkövetővel. Ha ő a jogsértés tényét nem vitatja, fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet tájékoztatni is kell.

E helyszíni bírságkiszabás abban különbözik a szabálysértési törvény szerinti helyszíni bírságolástól, hogy a közigazgatási bírság összege ekkor sem csökkenthető. Vagyis a kötelező haladási irányra vonatkozó KRESZ-szabály megszegése esetén a bírság összege mindenképpen ötvenezer, akár a helyszínen, akár utólag – például a kamerafelvétel alapján – szabják ki.

Ez utóbbi esetben persze a hatóság nem tudja, hogy ki ült a volánnál; ekkor a büntetést gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartóval szemben kell kiszabni, ilyenkor az ő címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.

... pedig nincs minden rendben a szabályozás körül

Elképzelhetőnek tartjuk ugyanakkor: a főpolgármestert a szabályozásban 2012 óta található kétségtelen ellentmondások zavarhatták meg. Az egyik kérdés mindjárt az, vajon a térfigyelő kamerák megfelelnek-e a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak.

E szerint a rendszernek ki kell zárnia a manipuláció lehetőségét, bizonyos adatokat pedig a rendőrség által kialakított feldolgozóközpontba kell továbbítania. Nem tudjuk, hogy a közterület-felügyelet által működtetett térfigyelő kamerák (technikai eszközök) megfelelnek-e a rendeletben foglalt követelményeknek, mert ha nem, az általuk készített felvételeket elvileg nem lehetne felhasználni bizonyítékként közigazgatási bírság kiszabásakor.

Csakhogy a közúti közlekedési törvény azt is mondja, hogy amennyiben a kanyarodási vagy behajtási tilalomra vonatkozó „szabályszegést a külön jogszabályban meghatározott technikai eszközzel nem rögzítették”, s az elkövető személye a helyszínen nem vált ismertté, „az üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni”. Ez így elég fura, mert ha nem rögzítették a szabályszegést, mi a bizonyíték? Esetleg egy szem közterület-felügyelő szava?

Vagy azt akarták volna világossá tenni, hogy mi a teendő, amennyiben a szabályszegést nem a külön jogszabályban meghatározott technikai eszközzel rögzítették? Szóval akkor is jöhet a bírság, ha a kamerarendszer nem a fenti rendeletnek megfelelően működik? Úgy fest, ez az értelmezés áll közelebb a gyakorlathoz.

Vagy a felügyeletek rendszerei a kormányrendelet szerint üzemelnek, tehát védettek és közvetlenül kapcsolódnak a rendőrség feldolgozóközpontjához. De ha ez így van, akkor miért a közterület-felügyelet szabja ki a közigazgatási bírságot? Ami azért sem indokolatlan kérdés, mert egy másik kormányrendelet a „bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet” jelöli ki.

A közterület-felügyeletekről szóló törvény alapján viszont mégis eljárhatnak. S hogy még nagyobb legyen a zavar, a Belügyminisztérium korábban útmutatót bocsátott ki a felügyeletek intézkedési jogosultságát érintő módosításokról.

A tárca jogértelmezése szerint a közterület-felügyelő intézkedési jogosultsága a közigazgatási eljárási törvényből levezethetően kizárólag a „hatáskörébe tartozó egyes jogsértésekkel kapcsolatos helyszíni közigazgatási eljárás lefolytatására, illetve az azzal összefüggő intézkedések meghozatalára terjed ki”. Ha ez tényleg így van, a kamerák felvételei alapján az irodában ülve nem szabhatnának ki közigazgatási bírságot.

A helyszínen viszont nem állíthatják meg a szabálytalanul kanyarodó autóst, mert arra nincs felhatalmazásuk. Lehet, hogy erre a helyzetre kínál megoldást a „szabályszegést a külön jogszabályban meghatározott technikai eszközzel nem rögzítették” fordulat? Szóval ha a felügyelő nem tartóztathatja fel az autót, de a helyszínen látta, mi történt, akkor kiszabhatja a közigazgatási bírságot? De ha ez így, a kamera képei alapján miért nem? Hiszen ugyanazt látja.

Szóval Tarlósnak abban igaza lehet, hogy a jogi szabályozást az utóbbi években szétbarmolták. Erre azonban nem a polgári engedetlenség a megoldás, hanem a parlamentnek kellene kissé higgadtabban átgondolnia a törvényeket.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2412373647

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A helyszíni bírság Magyarországon 2018.07.26. 07:57:02

A mai napon több reggeli műsor foglalkozott azzal a hírrel, ami szerint a rendőrség civil autóval állítja meg a szabálysértőket, és részükre a helyszínen helyszín bírság kerül kiszabásra. A műsorvezetők rendre azt állították, hogy lehet hogy nem valósR…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.