Magyarország úton a teljes nemzetközi elszigetelődés felé

Érdemes rövidtávú politikai érdekből felmondani az emberi jogi egyezményt?

2017. március 28. - Magyar Ügyvéd

kosamti.jpgNekiment a strasbourgi bíróságnak a Fidesz frakcióvezetője is, mert egy menekültügyben elmarasztalták Magyarországot. A politikus a nemzetközi fórum joghatóságát is kétségbe vonná, aminek közvetett következménye lehet, hogy az Európai Unió Tanácsában megvonhatják Magyarország szavazati jogát. Ez elég nagy szégyen lenne, ráadásul a támogatások terén is sokat veszíthetnénk.

Ha szükséges, meg kell vizsgálni, hogyan lehet megszüntetni a strasbourgi bíróság joghatóságát Magyarországon – jelentette ki vasárnap Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Eddig úgy tűnt, a kormányhoz közeli "Alapjogokért" Központ csak viccelt a múlt héten, amikor azt vetette fel, hogy Magyarország mondja fel az emberi jogi egyezményt. De ezek után mégis érdemes komolyan venni a bizarr javaslatot.

Kósának az fáj, hogy az emberi jogi bíróság elmarasztalta Magyarországot, mert két bangladesi menedékkérőt fogva tartottak, majd Szerbiába kényszerítették őket. Ez a frakcióvezető szerint „tényleg agyrém”, mert a schengeni és a dublini szabályok betartásáért büntetnek.

A Fidesz-frakció ezért kérte a kormányt, hogy fellebbezzen az ítélet ellen, és ragadjon meg minden jogi eszközt annak érdekében, hogy ezt a „jogi skandalumot” valamilyen módon meg lehessen szüntetni. Ha ez nem megy, meg kell vizsgálni, hogyan lehet megszüntetni a strasbourgi bíróság joghatóságát Magyarországon. Talán Kósa is tudja, hogy erre egyetlen lehetőség van: fel kell mondani az emberi jogi egyezményt.

A politikus utána gyorsan súlyos önellentmondásba keveredett. Az találta mondani ugyanis, hogy Magyarországon nem az garantálja az emberi jogokat, hogy elismerjük-e az Emberi Jogok Európai Bírósága joghatóságát. Szerinte az állam az alkotmányban és nemzetközi szerződésekben is kötelezettséget vállalt az emberi jogok tiszteletben tartására.

De ha ez igaz, miért kell félni Strasbourgtól, amelynek működése éppen azon a nemzetközi szerződésen, az emberi jogi egyezményen alapul, amellyel ezek szerint Kósának sincs baja? Hasonlóképpen érvel az "Alapjogokért" Központ, hiszen azt gondolják, az alapjogvédelem megfelelő szintje az egyezményhez való formális tartozás nélkül is biztosított. Ha ez tényleg igaz, akkor meg minek kilépni?

Persze értjük: Brüsszel után Strasbourgra azért haragszik a kormány, mert ezek a nemzetközi szervezetek, amelyeknek tagjai vagyunk, nem részei a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Ezért néha hajlamosak arra, hogy számonkérjék rajtunk a korábban aláírt nemzetközi szerződések betartását.

Az alkotmány meghekkelése és az Alkotmánybíróság hatásköreinek durva csorbítása óta az emberi jogi egyezmény és az uniós jog jelenti lényegében a Fidesz-rezsim ámokfutásának utolsó – külső – korlátját. A pártvezetők csak azért nem tudják szabadon a saját, illetve strómanjaik és oligarcháik érdekében szabadon alakítani a jogszabályokat, mert figyelemmel kell lenniük e két normarendszerre. A fideszes újbeszédben a Brüsszel és újabban a Strasbourg elleni szabadságharc lényegében az állami önkény kiteljesítését jelenti.

Ha felmondják az emberi jogi egyezményt, kitessékelhetik Magyarországot az Európa Tanácsból

Az Európa Tanácsnak (ET) – amelynek fennhatósága alatt a strasbourgi bíróság működik – jelenleg 47 tagja van, közte Oroszország és Törökország is. Ha pedig felmondanánk az egyezményt, onnan egyszerűen kidobhatnak minket. A tanács alapdokumentuma szerint ugyanis valamennyi tagállam „elismeri a jog uralmának az elvét és azt az elvet, hogy a joghatósága alá tartozó minden személy részesül az emberi jogokban és az alapvető szabadságokban”.

Ezt minden ország azzal deklarálja, hogy csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Aki ezt felmondja, s nem ismeri el például a strasbourgi bíróság joghatóságát, súlyosan megsérti a szervezet alapvető célját, és ebben az esetben az adott állam képviseleti joga felfüggeszthető, s a Miniszteri Bizottság – amely elvileg a tagországok külügyminisztereiből, praktikusan az ET-hez delegált nagykövetekből áll – az országot kilépésre szólíthatja fel. Amennyiben ennek az érintett fél nem tesz eleget, a bizottság állapíthatja meg a tagság megszűnését.

Ha keménykedünk, eddig is el lehet jutni, és akkor a diktatúraként vegetáló Fehéroroszországgal kerülünk egy sorba, amelynek még a felvételi kérelmét sem fogadták el az emberi jogok szisztematikus megsértése miatt. A sorból további egy – legalább részben – európai ország, Kazahsztán lóg ki. Tényleg az a kormányzati szándék, hogy végképp szégyenpadra ültessenek minket?

et.jpg

Fel lehet függeszteni az egyezmény alkalmazását, de ahhoz két menekült kevés

Az emberi jogi egyezménnyel kapcsolatban különben másokban és korábban is felmerültek fenntartások, csak egészen más okból. Az egyezményből fakadó kötelezettségek felfüggesztését a tagállamok eddig kizárólag a 15. cikkre hivatkozva kezdeményezték, amely szerint „háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén bármely Magas Szerződő Fél a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel”.

Erre példa az Egyesült Királyság, ahol az Észak-Írországban tapasztalt terrorista cselekmények miatt vezettek be különleges jogrendet vagy négy évtizede, többek között lehetővé téve gyanús személyek bírói döntés nélküli fogva tartását. A strasbourgi bíróság a rendkívüli intézkedéseket az azokkal kapcsolatban benyújtott panaszok kapcsán alapvetően nem kifogásolta.

A 2015-ös terrortámadások után Franciaország is arról tájékoztatta az ET-t, hogy a 15. cikk alapján az egyezmény hatályát felfüggesztik. Vagyis: a hatóságok bírói engedély nélkül házkutatásokat tarthatnak, gyanús személyeket őrizetbe vehetnek, nyilvános helyeket bezárathatnak, kijárási tilalmat rendelhetnek el, s korlátozhatják a közlekedést. Ezeknek a rendkívüli intézkedéseknek nehezen vitatható oka volt.

Franciaország példáját követve ideiglenesen Törökország is felfüggesztette az egyezmény alkalmazását – jelentette be a török miniszterelnök-helyettes még tavaly júliusban. A lépés összefüggésben áll azzal, hogy Erdogan török elnök rendkívüli állapotot hirdetett a sikertelen puccskísérlet után. Hogy a több tízezer ember letartóztatásával járó leszámolás védhető-e, az kérdéses, de a lépés legalább az egyezmény keretein belül maradt.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak (ET) 47 tagállama van. A Magyar Köztársaság 1990-ben csatlakozott. Az ET legfontosabb szerve az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely elbírálja el az emberi jogi egyezmény megsértése miatt a polgárok által közvetlenül előterjesztett panaszokat. A bírósági ítéletek végrehajtását a Miniszteri Bizottság ellenőrzi.

A brüsszeli központú Európai Uniónak (EU) még 28 tagállama van, az Egyesült Királyság most kezdi meg a kilépési folyamatot. Hazánk 2004-ben – népszavazást követően – csatlakozott. Az uniós jogrendszer egységes alkalmazásáért a luxembourgi székhelyű EU Bíróság felel. A magyar polgárok által is közvetlenül választott Európai Parlament a brüsszeli munka mellett havonta egy héten keresztül Strasbourgban ülésezik. Az tagállamok állam- illetve kormányfőiből álló Európai Tanács határozza meg az EU működésének politikai irányvonalát. Az érdemi döntések a tagállami miniszterekből álló Tanácsban születnek. Ezt hívják hivatalosan az Európai Unió Tanácsának.

Nekünk maradna a kilépés…

Nálunk most nem ilyen viszonylag árnyalt módon fogalmazódott meg a kérdés: közpénzekből élő, komolynak tűnő emberek az emberi jogi bíróság joghatóságát kérdőjeleznék meg, illetve az egyezmény felmondásáról fecsegnek. Miközben ott van a bizonyos 15. cikk, amire kulturáltabb módon lehetne hivatkozni. Nincs azonban háború, és szerencsére a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapotról sincs tudomásunk.

Ez viszont átkozottul nagy baj, mert az egyezmény alkalmazását más okból nem lehet felfüggeszteni. De ha lehetne is, csak korlátozott keretek között, tehát az élethez való jog, a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma mindenképpen érvényesülne, amire az ET legutóbb a franciákat figyelmeztette is. Szóval akkor sem csukhatnánk be és küldhetnénk vissza menekülteket szakmányban a számukra korántsem biztonságos Szerbiába – ami az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütközhet –, ha átmenetileg felmentést kapnánk az egyezmény alól.

Így tényleg marad a kilépés, már ha azt a Fidesz komolyan gondolja. Az egyezményt a szerződő felek különben bármikor felmondhatják, és ha a megszabott határidő letelt, utána azt tesznek, amit akarnak. Mellesleg az ET-vel hasonló a helyzet: a főtitkárhoz intézett bejelentéssel bármely tagállamnak jogában áll az ET-ből kilépni. Amúgy ha Magyarország tényleg felmondaná az egyezményt, jobb, ha mindjárt önként a nemzetközi szervezetből is távozik.

… amit az EU is zokon venne

Nem mellesleg: az Európai Unió olyan államot bizonyosan nem fogad tagjai sorába, amely nem ratifikálta az emberi jogi egyezményt, s nem csatlakozott az ET-hez. Aki viszont házon belül van, már könnyen ugrálhat, mert semmi nem szabályozza, miként lehet valakit kitessékelni a klubból.

Az EU szerződés 2. cikke annyit azonban legalább tartalmaz, hogy az „Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul”.

Ha valaki ezt nem veszi komolyan, jöhet a 7. cikk., amely szerint az állam- és kormányfőkből álló „Európai Tanács (…) egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket”. Ehhez persze előbb szükség van az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatára, valamint az Európai Parlament (EP) minősített többséget igénylő támogatására.

Amennyiben ilyen döntés születik, utána már csak minősített többség kell ahhoz, hogy a górcső alá vett tagállamot megillető szavazati jogot felfüggesszék. Az adott ország – kivéve az EP-képviselőit, de a parlament önállóan semmilyen hatáskört nem gyakorolhat – ebben az esetben az unió szinte egyetlen fontos kérdésébe sem szólhat be. A kötelezettségek viszont változatlanul fennmaradnak. Ha egy tagállam ilyen helyzetbe kerül, számíthat arra is, hogy a támogatások egy részét bizonyosan elbukja.

Felfogja Kósa Lajos, hogy miről beszél? Nem túl nagy ár ez az államilag szervezett lopás zavartalanságáért?

(Fotó: MTI – Koszticsák Szilárd)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr6512375333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.