Az emberi jogi bíróság sokaknak az utolsó lehetőség

A jelenlegi rezsimben bárkinek szüksége lehet a strasbourgi jogvédelemre

2017. március 29. - Magyar Ügyvéd

ejeb.jpg

Talán bele sem gondolnak sokan, mit jelentene, ha Magyarország felmondaná az emberi jogi egyezményt. Összeállításunkban azt igyekszünk bemutatni, miként befolyásolja a mindennapjainkat, hogy az önkényeskedő hatalom felett még létezik külső kontroll. Ha ez megszűnik, mindannyian pórul járunk.

Felmondaná az emberi jogi egyezményt a Fideszhez közeli Alapjogokért Központ, Kósa Lajos frakcióvezető pedig azt feszegette, hogyan lehet megszüntetni a strasbourgi bíróság joghatóságát Magyarországon (előző bejegyzésünkben foglalkoztunk ezzel). Kósának az fáj, hogy az emberi jogi bíróság elmarasztalta Magyarországot két bangladesi menedékkérő ügyében.

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára kedden már óvatosabban fogalmazott. Szerinte szükség van az egyezmény megreformálására, de drasztikus lépéseket nem kell tenni azért, mert Magyarországnak és mellette több tagállamnak is problémája van a strasbourgi bíróság ítéleteivel. Vannak a bíróságnak nehezen megmagyarázható, ellentmondásos ítéletei, ezeket azonban szerinte tárgyalásos úton kell rendezni.

Ha hinni lehet Völner Pálnak, akkor egyelőre nem lépünk ki az egyezményből. Pedig a Fidesz jól járna vele, hiszen a Nemzeti Együttműködés Rendszere felett egy külső kontroll megszűnne. De vajon mit jelentene ez a gyakorlatban? Strasbourg messze van, döntéseivel mégis az mindennapjainkat befolyásolhatja. Egyszerű nyugdíjasok, kisdiákok, kirúgott közszolgák, kisvállalkozók, ellenzéki politikusok mindennapjait. És ott vannak a fogvatartottak is, akiket nem kell szeretni, de alapvető emberi jogaikat tiszteletben kell tartani.

Szóval mit veszíthetnénk az emberi jogi egyezmény felmondásával? Véletlenszerűen és persze a teljesség igénye nélkül szemezgettünk strasbourgi döntésekből. Így talán érthetővé válik, mit is veszíthetnénk, ha véletlenül valaki komolyan venné szegény Kósát.

Nemigen esik szó róla, de talán érdekes adat lehet: a 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács – amelynek kétségkívül legfontosabb szerve a strasbourgi bíróság – idén 328 millió euróból gazdálkodik. A bíróság egyébként 71 millió euróból működik. Magyarország mindehhez 2,2 millióval járul hozzá.

Tavaly 1225 magyarországi kérelmet intéztek el: 1125 ügyet elfogadhatatlannak minősítettek vagy megszüntettek, száz kérelmező panasza kapcsán 41 ítélet született, ezek közül negyvenben állapítottak meg egyezménysértést. A folyamatban lévő magyar ügyek száma 9188, ezekkel a bíróság hivatalában összesen kilenc magyar munkatárs foglalkozik.

98 százalékos különadó

A Fidesz-kormány 2010-es hivatalba lépése után nem sokkal döntés született a „pofátlan” végkielégítéseket visszamenőleg 98 százalékkal sújtó különadó bevezetéséről. Az Alkotmánybíróság a visszamenőleges hatályt elutasította, majd egy 2014-es döntésében alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközőnek minősítette ezt az adónemet. Igaz, Strasbourgban már az előző év májusában kimondták, hogy Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy állami alkalmazottak – többek között nyugdíjba vonuló pedagógusok – végkielégítését és egyéb juttatásait egy ilyen büntetősarc kivetésével nagyrészt elvonják, amit a verdikt nyomán vissza is kaptak. A szabályozást azóta módosították, de a 75 százalékra mérsékelt különadó miatt újabb panaszok érkeztek a bírósághoz, amelyek elbírálásra várnak.

Közszolgák indokolás nélküli menesztése

Vesztett az állam abban az ügyben is, amelyben egy kirúgott kormánytisztviselő azt kifogásolta, hogy 2010 szeptemberében olyan jogszabály alapján bocsátották el, amely – miután a felmentését nem kellett indokolni – nem biztosított a számára érdemi jogorvoslati lehetőséget. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012 nyarán igazat adott a közszolgának, és kártérítést ítélt meg a számára. Az Alkotmánybíróság egyébként az erősen kifogásolható rendelkezéseket – a köztisztviselőre is hasonló szabályozás volt érvényben – 2011 februárjában pro futuro megsemmisítette, de csak 2011 májusától. Vagyis adtak még három hónapot arra, hogy indokolás nélkül még bárkit kirúghassanak.

Nyugdíjas közszolgák nyugdíjának felfüggesztése

Elmarasztalta Magyarországot a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának folyósítására vonatkozó új szabályozás miatt, amely a bíróság szerint ellentétes az emberi jogi egyezménnyel. Az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan a közszférában foglalkoztatottak nyugellátását 2013 óta fel kell függeszteni, ami a hátrányos megkülönböztetés tilalma mellett – más szabályok vonatkoznak a versenyszférában s a közszférában foglalkoztatottakra, de még a parlamenti képviselőkre is, akik felvehetik a nyugdíjat – a tulajdonhoz való jogot is sérti. A panaszosnak kártérítést ítéltek meg. A kormány fellebbezése nyomán az ügy a bíróság nagykamarája elé került, tehát végleges döntés még nincs.

Trafikmutyi

A magyar állam megsértette a magántulajdonhoz való jogot, amikor 2013-ban visszavonta a dohányárusítási engedélyeket – döntött az emberi jogi bíróság 2015 novemberében. Az Alkotmánybíróság szerint rendben volt a dolog, Strasbourgban viszont úgy látták, a trafikengedélyek visszavonása a tulajdonjog aránytalan korlátozását jelentette, az árusítási jog újraosztása átláthatatlan volt, az érintettek számára pedig nem biztosítottak érdemi jogorvoslati lehetőséget. Ezért kártérítést ítéltek meg több egykori trafikosnak is.

Parlamenti képviselők véleménynyilvánítási szabadsága

Ellenzéki képviselők 2013-ban a parlamenti ülésteremben szokatlan módon, molinókkal nyilvánították ki véleményüket. Egy másik politikus a középső mutatóujját felfelé tartva jelezte nemtetszését egy felszólalás kapcsán. Őket a házelnök megbüntette, ezért mindannyian panasszal fordultak az emberi jogi bírósághoz. Bár korábban az Alkotmánybíróság a házszabályi rendelkezések bírságolásra vonatkozó rendelkezéseit nem kifogásolta, a strasbourgi fórum Magyarországot elmarasztalta, s a képviselők büntetéssel megegyező összegű kártérítést kaptak.

Gyülekezési jog

Megsértették a magyar hatóságok az állampolgárok gyülekezési jogát, amikor megtiltották azokat a demonstrációkat, amelyeket a Parlamenthez hirdettek meg – ezt állapította meg a strasbourgi fórum 2012-ben. A hatóságok azért nem foglalkoztak érdemben a két magánszemély bejelentésével, mert azt állították, a Kossuth tér a 2006-os zavargások miatt „biztonsági műveleti területnek” számít – vagyis nem közterület –, s ezért nem tartozik a rendőrség joghatóságába.

Hasonló döntés már korábban is született, amikor a miniszterelnök háza előtti demonstrációt tiltották meg. Egy másik ítélettel pedig gyakorlatilag törvényesítették a spontán demonstrációt akkor, ha az békés jellegű, s valamilyen azonnali reakciót igénylő esemény kapcsán szervezték, amikor nincs idő a tüntetés törvényes határidőn belüli bejelentésére. A gyülekezési jog kapcsán több más döntést is hoztak – mindegyikben szerepelt kártérítés –, amelyek alapján módosítani kellene a hazai szabályozást, de ez eddig nem történt meg.

Szegregált oktatás

A roma diákok iskolai szegregációja miatt marasztalta el Magyarországot az emberi jogi bíróság még 2013-ban. A testület szerint ellentétes az emberi jogi egyezménnyel, hogy a gyerekeket arra kötelezték, hogy kisegítő iskolába járjanak. Az adott ügyben azt is megállapították, hogy a roma gyerekek általában véve is túlreprezentáltak a speciális iskolákban Magyarországon, mivel szisztematikusan – korszerűtlen tesztekre hivatkozással – szellemi fogyatékkal élőként diagnosztizálják őket.

Magánélethez való jog

Egy zalaegerszegi férfi azért fordult az emberi jogi bírósághoz, mert szerinte sérült a magán- és családi élethez való joga. A családja a vasútállomáshoz közel élt, és a zajártalom növekedése miatt 1991-ben a vasúttársasághoz fordult. Az első tényleges zajcsökkentő intézkedésekre azonban csak 2010-ben került sor. A panaszos azt is kifogásolta, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, és 2013-ban nyert Strasbourgban.

Hasonló okból fordult a nemzetközi fórumhoz egy Alsónémediben élő férfi. Ő arra hivatkozott, hogy az útdíj bevezetése miatt alternatívaként számos teherautó a településen átvezető utat választotta. Emiatt a házán repedések keletkeztek, de az 1999-ben indított kártérítési keresetét 2003-ban elutasították. Az emberi jogi bíróság 2010-ben helyt adott a beadványnak, és – az eljárás elhúzódására is tekintettel – kártérítést ítélt meg neki.

Egy másik kérelmező a korábbi élettársával pereskedett a közös lakás tulajdonjogáért. Az elhúzódó jogvita ideje alatt az asszony kénytelen volt egykori párjával közös fedél alatt élni, de a magyar hatóságok nem védték meg a panaszost a volt élettársától, aki bántalmazta. A bíróság még 2012 tavaszán ezzel kapcsolatban is megállapította a magánélet tiszteletben tartásához való jog sérelmét.

Vörös csillag

A munkáspárti Vajnai Attila 2003 februárjában egy tüntetésen vörös csillaggal jelent meg. Elmarasztalták, mert az Alkotmánybíróság 2000-ben megállapította, nem hozható fel alkotmányossági kifogás az önkényuralmi rendszerek azonos megítélése és együttes kezelése, s így a jelképeik – a horogkereszt, illetve a sarló-kalapács és a vörös csillag – azonos módon történő tiltása ellen, ami 1993 óta bűncselekmény. Az emberi jogi bíróság 2008 nyarán kimondta, hogy a magyar állam megsértette Vajnai véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogát. Hasonló verdikt született 2011 őszén Fratanoló János, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökének ügyében is, s mindketten kártérítést kaptak. Az ilyen jelképek használata 2013 óta csak akkor büntethető, ha azt a „köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon” teszik.

Peres eljárások elhúzódása

A bíróság 2015-ben egy elhúzódó polgári per kapcsán hozott úgynevezett pilot ítéletében figyelmeztetett arra, hogy rendszerszintű problémáról van szó Magyarországon. Ezért kötelezte az államot arra, hogy vezessen be olyan hatékony hazai jogorvoslati lehetőséget, amely lehetővé teszi az ésszerűtlenül hosszú ideig tartó polgári peres eljárások esetén az érintettek kártalanítását. Erre egyelőre várni kell.

A büntetőügyek indokolatlanul hosszú időtartama miatt korábban – 2014 tavaszán – véglegessé vált ítélet ugyancsak a rendszerszintű hiányosságokra figyelmeztetett, s hívott fel azok kiküszöbölésére. A peres eljárások elhúzódása – emiatt rendre kártérítés fizetésére kötelezik az államot – 2003 óta rendszeresen szerepel az Európa Tanács miniszteri bizottságának napirendjén is.

Börtönök túlzsúfoltsága

Az emberi jogi bíróság néhány konkrét ügyben kimondta: a fogva tartási körülmények olyan rosszak, hogy az már a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütközik, és ezért minden esetben kártérítést kellett fizetni az érintetteknek. A strasbourgi fórum felszólította az államot arra, hogy tegyen intézkedést a rendszerszintű probléma orvoslására (eddig mintegy hétezer panasz érkezett). A kormány ennek hatására nagyszabású börtönfejlesztési programot indított, és lehetővé teszi az embertelen körülmények között fogva tartottak hazai kártalanítását, bár ennek szabályai erősen vitathatók.

Életfogytig tartó börtönbüntetés

Jogerősen elmarasztalta Magyarországot tavaly októberben az emberi jogi bíróság, mert a bírák szerint megalázó vagy embertelen bánásmódnak minősül, hogy a magyar törvények értelmében a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében leghamarabb negyven év letöltése után van csak lehetőség a büntetés felülvizsgálatára. Korábban már hoztak döntést e tárgyban, amikor a szabadulásra egyáltalán nem biztosítottak szabályozott keretek között lehetőséget. Strasbourg szerint a negyven év sem elfogadható, a bíróság gyakorlata szerint 25 év után kellene először vizsgálni a feltételes szabadulás lehetőségét.

Tanúvédelmi program

Megalapozottnak ítélte az emberi jogi bíróság még 2012-ben annak az asszonynak a beadványát, akit gyermekeivel együtt kivettek a tanúvédelmi programból, mert a börtönben ülő férj állítólag ismét kapcsolatba lépett bűnöző körökkel. A család azért kapott védelmet, mert a férfi információkkal szolgált a szerb drogmaffiáról, s emiatt a családját is veszélynek tette ki. A nő és a gyerekek új személyazonosságot és pénzbeli ellátást kaptak. Miután az egyébként szerb férfi a hatóságok szerint megszegte a megállapodásban foglaltakat, a feleségét és a gyermekeit is kivették a programról, de Strasbourg szerint a fenyegetettségük továbbra is fennáll. Ezért a bíróság jelezte: kívánatosnak tartják a fedőokmányok visszaadását, ugyanakkor nemvagyoni kártérítést is megítéltek.

(Fotó: Ralf Roletschek)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr4012384873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.