Véda: tényleg a pénzbeszedésről szól a „szupertraffipax”?

A fő baleseti okot jelentő relatív gyorshajtás visszaszorítására alkalmatlan a rendszer

2017. április 04. - Magyar Ügyvéd

veda.jpgTöbb mint 13 milliárdos bevételt hozott a közigazgatási bírsággal sújtható közlekedési szabályszegéseket dokumentáló Véda-rendszer tavaly. A balesetek száma ugyan nem csökkent, ám a 2016 áprilisa óta üzemelő berendezések mára nagyjából kitermelték a bekerülési költséget. Ha valakit szabályszegés miatt lefotóztak, s fizet, holnap is megteheti ugyanezt.

A közelmúltban a főpolgármester vetette fel, hogy a térfigyelő kamerák felvételei alapján nem lehet kiszabni közigazgatási bírságot például a szabálytalanul kanyarodó autósokkal szemben (erről a blogunkban részletesen írtunk). A rendőrség neki adott igazat, mert ezek a berendezések nem felelnek meg a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló miniszteri rendeletben foglalt követelméyneknek. A jogszabály szerint ugyanis olyan informatikai rendszert kell kialakítani, amely kizárja a manipuláció lehetőségét, bizonyos adatokat pedig automatikusan a rendőrség által üzemeltetett feldolgozóközpontba továbbít.

Ezeknek a követelményeknek kétségkívül csak a Véda-rendszer felel meg, amit 14 és fél milliárdos uniós támogatásból valósítottak meg, s tavaly áprilisban üzembe is helyeztek. Ennek része az ország 134 pontjára – a gyorsforgalmi és főútvonal-hálózatra – telepített, összesen 365 forgalmi sávot figyelő fix kamera, valamint 160 hordozható berendezés.

És ezek dolgoznak is rendesen, más kérdés, hogy milyen hatékonysággal. Ami biztos: 2014-ben hét és fél milliárdot, 2015-ben csaknem nyolcmilliárdot, míg tavaly már pármillió híján kilencmilliárdot szedtek be a gyorshajtáson ért autósoktól – illetve a forgalmiba bejegyzett üzembentartótól, mert az, hogy ki vezetett, a rendőrséget nem érdekli. A Magyar Idők tette közzé, hogy az elmúlt esztendőben 265 ezernél több alkalommal szabtak ki közigazgatási bírságot, a büntetések összege tehát átlagosan 35 ezer forint volt. 

A Véda a közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegéseket képes dokumentálni:

  • behajtási tilalom megszegése
  • szabálytalan kanyarodás
  • gyorshajtás
  • tilos jelzésen áthajtás
  • autópálya leállósávjának szabálytalan használata
  • buszság szabálytalan használata
  • biztonsági öv becsatolásának elmulasztása
  • megállási, várakozási tilalom megszegése
  • lejárt műszaki vizsga
  • érvénytelen kötelező felelősségbiztosítás

A szocialista Szabó Sándor kérdésére a belügyminiszter pedig azt a tájékoztatást adta, hogy tavaly 441 ezer esetben hoztak különféle szabályszegések miatt közigazgatási bírságról szóló határozatot, s a teljes bevétel meghaladta a 13 milliárd forintot. Így az átlagos bírság nem egészen harmincezer forintra jön ki. S miután nagyjából 3,4 millió személyautót tartanak nyilván, és van még vagy hatszázezer egyéb gépjármű, tízből egynek a vezetője elkövetett valamilyen felvétellel dokumentált szabályszegést. És ez nem is teljes év, hiszen a Véda áprilistól üzemelt élesben, de már csaknem megtérült a teljes ráfordítás.

A miniszter jelezte: a rövid távú tapasztalatok is azt mutatják, hogy a rendszer bevált. Szerinte míg tavaly februárban a balesetek 36 százalékát okozta gyorshajtás, ez az arány júniusra harminc, majd novemberre 29 százalékra csökkent. Csakhogy a hivatalos statisztikában nem a gyorshajtás, hanem a sebesség nem megfelelő alkalmazása fordulat szerepel.

Az esetek többségében tehát arról van szó, hogy a járművezető nem az út- vagy időjárási és látási, illetve közlekedési viszonyoknak megfelelően választotta meg a sebességet. Ezt nevezik relatív gyorshajtásnak. A baleseti okok között az abszolút gyorshajtás viszont az utolsó. Olyannyira, hogy a sebesség helytelen megválasztása miatt bekövetkezett halálos balesetek alig pár százalékában állapítják meg az adott útszakaszon megengedett sebességhatár túllépését.

 hayagriva-brahma.jpg

Visnu a lófejű Hayagriva képében visszaadja az ellopott Védákat Brahmának

A Védák India legrégibb irodalmi emlékei, s maga a véda szó tudást, szent ismeretet jelent (Wikipedia)

 

Szimpla pénzbehajtás?

Mindezek után állt a nyilvánosság elé Tarlós István azzal a javaslattal, hogy az autósok ne fizessék be a közterület-felügyelet által szabálytalan kanyarodás miatt kiküldött ötvenezres csekket. Az ATV Napló című műsora korábban is foglalkozott az üggyel, s a főpolgármester – akinek a felesége is a lesből bírságoló közteresek áldozata lett - már akkor kijelentette: csak a kamera felvétele alapján bírságot kiszabni szabálytalan, jogszerűtlen, alattomos és méltánytalan.

Kemény szavak, de a Véda nagyjából ugyanezt csinálja, hiszen egyszer csak jön a semmiből a büntetés. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a fix berendezéseket legalább nem olyan sunyi módon telepítették, mint azokat a térfigyelő kamerákat, amelyek kifejezetten azokra a rutinból vezető autósokra vadásznak, akik nem veszik észre, ha valahol változott a forgalmi rend.

Másfelől a Véda-projekt „Célzottan a közlekedésbiztonság fejlesztése” címen futott, de egyelőre nem látszik, hogy a helyzet javult volna. Tavaly az előző évihez képest a balesetek száma minimálisan nőtt, de kétségkívül hússzal – csaknem négy százalékkal – kevesebben haltak meg az utakon. Kevés persze az idő, hogy a rendszer hatékonyságát illetően bármilyen következtetést levonjunk, bár a rendőrség tavaly júliusban már győzelmi jelentést adott ki, mert akkorra csaknem harminccal csökkent a halálos áldozatok száma az előző esztendő második negyedévéhez képest. Azután meg többen veszítették az életüket, s így jött ki az év végére a „csak” mínusz húsz.

De ennek a számháborúnak nincs értelme. Már csak azért sem, mert az alacsonyabb üzemanyagárnak köszönhetően az emberek többet autóztak tavaly. Ha pedig többet mennek, nő a balesetek bekövetkezésének kockázata is. S hogy a Véda bármilyen szerepet is játszik a baleseti statisztika alakulásában, az majd jó pár év múlva – hosszas idősorok alapos elemzése után – derül ki.

Most egyelőre csak annyi világos, hogy 2016-ban majd’ félmillió autóst sikerült megvágni átlagosan csaknem harmincezer forinttal. Az meg átkozottul nagy kérdés, hogy az objektív felelősség bevezetése mennyire volt hasznos dolog. Akinek ugyanis elég pénze van, nyugodtan száguldozhat, átmehet a tiloson, s kanyarodhat szabálytalanul, mert ha fizet, holnap is megteheti ugyanezt.

És akkor ezt tessék összevetni a közúti közlekedési előéleti pontrendszerre vonatkozó szabályokkal. Például hat pont jár azért, ha valaki nem ad elsőbbséget a zebránál a gyalogosnak. Életveszélyes szituáció, és a Véda – vagy a rendőrség – ezt következetesen ellenőrzi? Nem. De három pont a kanyarodási szabályok megsértése is, ám ha közigazgatási bírságot szabnak ki, nem jár a pont.

A gyorshajtás, mint a leginkább ördögtől valónak tartott szabályszegés esetén alapvetően ugyancsak a közigazgatási bírság játszik. Ebben az esetben is a pénz beszél: akinek telik a büntetésre, megúszta. Miközben akár nyolc büntetőpont is járhat a megengedett sebesség jelentős túllépése esetén, ha kiderül, ki vezetett. És 18 pont után ugrik a jogsi. De ma senki nem foglalkozik vele, ki ült a volán mögött, ha fizetik a bírságot.

Tényleg a pénz beszél?

A megengedett sebesség túllépése esetén a bírság lakott területen

  • 65-75 km/óra esetén 30 ezer forint
  • 125 km/óra felett 300 ezer forint

A megengedett sebesség túllépése esetén a bírság lakott területen kívül

  • 105-125 km/óra között 30 ezer forint
  • 195 km/óra felett 300 ezer forint

A megengedett sebesség túllépése esetén a bírság autópályán

  • 150-165 km/óra között 30 ezer forint
  • 240 km/óra felett 300 ezer forint

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr6412400319

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Milyen szabálysértésekért jár büntetőpont? 2018.07.23. 14:09:58

A büntetőpont rendszer 2000-ben lépet hatályba a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvénnyel, amely a büntetőpont rendszerrel kapcsolatos összes szabályt tartalmazza. Mind közlekedési bűncselekményekért, mind szabálysértésekért lehet b…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.