„Állítsuk meg Brüsszelt!” – ez az újabb nemzeti konzultáció legfontosabb hívószava. De Brüsszel mi is vagyunk, hiszen az unió – bármilyen furcsa ez a Fidesznek – az európai nemzetek egy részének önkéntes és demokratikus alapokon nyugvó, értékelvű közössége. Ha ezt nem akarják megérteni, ne hülye kérdőívekre pazarolják a pénzünket, hanem kezdeményezzék a Huxitet.

Úgy néz ki, már az egész országot megszórták az újabb nemzeti konzultációs kérdőívvel. „Állítsuk meg Brüsszelt!” – kéri „tisztelt honfitársait” szívhez szóló levelében a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ahhoz viszont, hogy „sikeresen akadályozzuk meg a veszélyes brüsszeli terveket, szükség van a magyar emberek támogatására”.

A konzultációs mánia különben nem új tünet a miniszterelnök anamnézisében, hiszen konzultált volna ő már a közbiztonságról – ami nem jött össze –, s konzultált a nyugdíjakról, az alaptörvényről, a gazdaságról, a migráncsokról, az internetről, s volt szociális konzultáció is. (Minderről bővebben korábbi blogbejegyzésünkben írtunk.) Hogy az orvosával mikor konzultált, arról nincs információnk.

Persze azt tudjuk, a miniszterelnök nem azért teszi, amit tesz, mert elmebeteg. Nagyon is tervszerűen dolgozik mint Putyin ügynöke, akinek feladata az Európai Unió fellazítása, a döntéshozatal akadályozása, az Oroszországgal szembeni európai egység megtörése és végső soron Magyarország kiléptetése a nyugati szövetségi rendszerből. Orbán a Fidesz KGBélája, csak sokkal többet árt.

A nemzeti konzultáció, amely a rezsim által rettegett és minden eszközzel gáncsolt népszavazás populista pótléka, arra mindenképpen alkalmas, hogy a kormányzati propaganda következő célpontjairól tájékozódhassunk.

Most – a korábbi szokásoknak megfelelően – ismét irányított álkérdésekre válaszolhatunk, amelyek önmagukban is valótlan tényállításokat tartalmaznak. Összesen hat kérdés van, de – amint azt korábban is tapasztalhattuk – értelme egyiknek sincs. Vagy azért, mert a kormány jó előre úgyis eldöntötte a dolgot, vagy azért, mert eleve hülyeségeket kérdeztek. Most alapvetően ez utóbbival állunk szemben.

Azonban először tisztázzunk valamit: Brüsszel mi is vagyunk, az EU-hoz népszavazást követően önként csatlakoztunk. Navracsics Tibor az Európai Bizottság tagja, közvetlenül választott magyar képviselőink ülnek az Európai Parlamentben, az unió legfontosabb döntéshozó szervében, az Európai Unió Tanácsában meg ott vannak a magyar szakminiszterek, a Coreperben – az Állandó Képviselők Bizottságában – hazánk nagyköveti szintű állandó brüsszeli képviselői, továbbá a munkacsoportokban az uniós fővárosba telepített szakdiplomatáink. Orbán Viktor pedig az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsban fejtheti ki a véleményét, s vétózhat meg akár fontos döntéseket is. Minősített többség híján persze ezeken a fórumokon nem lehet erőből keresztülvinni semmiféle magyar ötletet vagy elvtelenül tolni az oroszok szekerét. Amit a Fidesz itthon nem ismer, Brüsszelben megtanulhatta volna: ésszerű kompromisszumok nélkül nincs demokrácia.

De vegyük sorra a kérdéseket.

Nemzeti Konzultáció 2017

1. Brüsszel veszélyes lépésre készül. A rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket.

          Ön szerint mit tegyen Magyarország?

• Védjük meg a rezsicsökkentést. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy a magyar energiaárakat Magyarországon határozzuk meg.
• Fogadjuk el Brüsszel tervét, és bízzuk a nagyvállalatokra a rezsidíjak megállapítását.

Ez így hazugság. Miközben valóban létezik egy, a klímaváltozás hatásainak mérséklését is célzó bizottsági javaslat, amely szerint biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiát kell biztosítani a háztartások és az üzleti fogyasztók számára is, de ezzel mi a baj? Talán a teljesen integrált európai energiapiac víziója nem tetszik? De hiszen az unió lényege a közös piac! Ráadásul döntésről még szó sincs.

Másfelől például a földgáz világpiaci ára igen jelentősen – a felére – csökkent, és ebből a hazai fogyasztók a rezsicsökkentés révén jóval kevesebbet érzékelhettek. Ha a verseny érvényesülhetett volna, könnyen lehet, hogy ma Németh Szilárd rezsibiztos nélkül is kevesebbet fizetnénk a gázért. Meg a villamos energiáért, mert a piaci ára annak is jelentősen csökkent.

2. Az elmúlt időszakban egymást követték a terrortámadások Európában. Ennek ellenére Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be.

         Ön szerint mit tegyen Magyarország?

• A magyar emberek biztonsága érdekében felügyelet alá kell helyezni az illegális bevándorlókat addig, amíg a hatóságok döntenek ügyükben.
• Engedjük, hogy az illegális bevándorlók szabadon mozoghassanak Magyarországon.

A kérdés eleve hamis tényállítást sugall. Az elmúlt évek nagy európai terrortámadásait (2015. november 13. Párizs, 2016. március 22. Brüsszel, 2016. július 14. Nizza, 2016. december 19. Berlin) az Iszlám Állam nevű terrorszervezet nevében nagyrészt Európában született uniós polgárok szervezték és követték el. A 11 párizsi támadó között két iraki állampolgár volt, azonban ők sem illegálisan tartózkodtak Európában. Egyedül a berlini támadó volt valóban „illegális migráns”: a tunáziai állampolgár menedékkérelmét elutasították, börtönben is volt, azonban nem lehetett kitoloncolni, mert Tunézia vitatta, hogy az állampolgára lett volna.

Brüsszel egyébként sem illegális bevándorlókat akar Magyarországra kényszeríteni. A sokat emlegetett, 2015 szeptemberében meghatározott kötelező kvóta csupán arról szól, hogy a lakosság lélekszáma, gazdasági teljesítménye, munkanélküliségi rátája és a menedékjog iránti kérelmek átlagos száma alapján egy-egy tagállamnak Görögországból és Olaszországból az összesen 160 ezerből hány menedékkérőt kell befogadnia a menekültügyi eljárás befejezéséig. Magyarországnak eszerint 1294 ember menedékkérelmét kellene elbírálnia, s róluk kedvező döntés esetén gondoskodnia. A migránsellenes gyűlöletkampány vagy húszmilliárdos költségéből úri módon helyezhettünk volna el ideiglenesen annyi embert.  

3. Mára kiderült, hogy a Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett   bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik

         Ön szerint mit tegyen Magyarország?

• Az illegális bevándorlást segítő tevékenységeket – mint az embercsempészet és az illegális bevándorlás népszerűsítése – büntetni kell.
• Fogadjuk el, hogy létezhetnek olyan nemzetközi szervezetek melyek következmények nélkül buzdíthatnak a magyar törvények kijátszására.

Bizonyos nemzetközi szervezetek? Vajon melyekre gondolnak? Az ENSZ-re, az Európai Unióra, az Orvosok Határok Nélkülre vagy a civil jogvédő szervezetekre? Hiszen mindannyian kiállnak a menekültek nemzetközi egyezményekben és uniós normákban rögzített jogainak érvényesítéséért. Ha valaki úgy gondolja, hogy ezzel népszerűsítik az illegális bevándorlást, egyetlen megoldás, hogy fel kell mondani az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezményét, s ki kell lépni az unióból. És akkor nem kell foglalkozni azzal a jelentéktelen problémával, hogy emberek milliói azért kénytelenek elhagyni a szülőföldjüket, mert ha otthon maradnak, abba faji, etnikai vagy felekezeti hovatartozásuk okán bele fognak halni. A civilizált világnak ezzel kapcsolatban dolga van, s ha ezt Orbán nem érti, Magyarország magára marad.

4. Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon. Ezek működése veszélyezteti a függetlenségünket.

         Ön szerint mit tegyen Magyarország?

• Kötelezzük őket arra, hogy regisztráltassák magukat, vállalva, hogy melyik ország vagy szervezet megbízásából, és milyen céllal tevékenykednek.
• Hagyjuk, hogy továbbra is ellenőrizetlenül fejthessék ki kockázatos tevékenységüket.

Tessék már megmondani, mire gondolt a kormány kommunikációs gépezete! Vajon mely külföldről támogatott civil szervezek avatkoznak bele átláthatatlan módon Magyarország belügyeibe? Talán a Magyar Helsinki Bizottság, amely az Európai Bizottságtól százmilliónál többet, az ENSZ-től hetvenmilliót, s mellesleg a Soroshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványtól is kapott majdnem nyolcvanmilliót? (Bővebben erről a blogunkban olvashatnak.)

És mi az, hogy egy Budapesten bejegyzett civil szervezet beavatkozik hazánk belügyeibe? Hiszen éppen ez a dolga. Ezek a szerveződések azért alakultak, hogy elősegítsék az alapvető alkotmányos jogok érvényesülését, s ha mást tapasztalnak, a maguk amúgy korlátozott eszközeivel fellépnek, például pert indítanak, esetleg a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak. Egyébként a civilek ma sem titkolják, honnak kapnak támogatást, s aki valamennyire is eligazodik az internet világában, erről elég gyorsan meggyőződhet.

Ezeknek a szervezeteknek a működése tényleg veszélyezteti a függetlenségünket? Ők legfeljebb a Nemzeti Együttműködés Rendszerére – amely nem tűri a másként gondolkodókat – jelentenek veszélyt. A mintának tekintett putyini rendszerben már megtörtént a civilek kiszorítása. 

5. Magyarországon az elmúlt években azért volt eredményes a munkahelyteremtés, mert a saját utunkat jártuk. Brüsszel azonban támadja a munkahelyteremtő intézkedéseket.

         Ön szerint mit tegyen Magyarország?

• A magyar gazdaság jövőjéről továbbra is nekünk, magyaroknak kell döntenünk.
• Döntse el Brüsszel, hogy mit kell tenni a gazdaságban.

Ez olyan ostobaság, hogy nem is lehet mit mondani rá. Született ugyan egy európai bizottsági közlemény a szociális jogok európai pillérével kapcsolat konzultáció elindításáról, ami még csak tervezetnek sem tekinthető. Ez a gazdasági és monetáris unió elmélyítése és méltányosabbá tétele érdekében végzett munka részét képezi, de a foglalkoztatási és szociálpolitika meghatározása elsődlegesen a tagállamok hatáskörébe tartozik – szögezi le a dokumentum.

Ezzel kapcsolatban vajon mi lehet a kifogás? Csak nem tán ez: a cél, hogy legyenek méltányos munkafeltételek, s alakítsanak ki a munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei, valamint a rugalmasság és a biztonsági elemek között megfelelő és megbízható egyensúlyt a „munkahelyteremtés, a munkavégzés megkezdésének, a cégek alkalmazkodóképességének és a szociális párbeszéd elősegítése érdekében”. 

6. Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat.

          Ön szerint mit tegyen Magyarország?

• Ragaszkodjunk ahhoz, hogy mi, magyarok dönthessünk az adócsökkentésekről.
• Törődjünk bele, hogy Brüsszel diktálja az adó mértékét.

Támadja a fene, bár kétségtelen, hogy az Európai Bizottság tavaly októberben ismét elővette a közös konszolidált társaságiadó-alap megteremtésére vonatkozó javaslatát. E szerint a vállalkozások számára első ízben írnának elő uniós szinten egységes szabályokat az adóköteles nyereségük kiszámítására vonatkozóan. Ami akár jól is jöhetne nekünk, mert bezárnák az adózási célú nyereségátcsoportosítással kapcsolatos kiskapukat.

Ugyanakkor a közvetlen adók, mint az szja és tárasági adó mértékének meghatározása bizonyosan tagállami hatáskör marad, miközben az áfa (hozzáadottérték-adó) mértékét – miután az az belső piaci versenyt torzíthatja – az uniós jog szabályozza. A közös adópolitikát egyébként is csak valamennyi tagország egyetértésével lehetne kialakítani. Akkor most ezzel mi a baj? Ha csak az nem, hogy a kilenc százalékos társasági adót tényleg nem szeretik, mert ekkora adót az off-shore országokban vetnek ki, s ezzel Magyarország a vállalkozások számára másokhoz képest előnyösebb feltételeket kínál, ha úgy tetszik: tisztességtelenül a többi tagállam „alá ígér”.