Népszavazás: a kezdeményezők vagy a szabályozás hibája a sok hülye kérdés?

2017. április 12. - Magyar Ügyvéd

orbanszavaz.jpg

Idén hatvan népszavazási kezdeményezést nyújtottak be, de ezek nagyjából fele már elvérzett. Rossz a kérdés, esetleg a szabályozás rossz? Aki a jelenlegi rezsimmel elégedetlen, annak valószínűleg csak a mostani szabályozás átírása, tehát a kormányváltás jelenthet megoldást.

Igencsak meghozta a kedvet a népszavazáshoz a Momentum sikere, hiszen az azóta párttá alakult szervezet kétszer annyi aláírást gyűjtött össze Budapesten egy hónap alatt, mint amennyire az olimpiai pályázatról szóló helyi referendum kiírásához szükség lett volna. Míg 2014-ben 14, 2015-ben 104 kérdést nyújtottak be hitelesítésre, a kezdeményezések száma tavaly csak 32 volt. Viszont az idei évből mindössze alig több mint három hónap telt, de máris hatvan kérdés érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Igaz, ezek fele igen gyorsan elvérzett, s borítékolható, hogy a többi ötlet nagy része is ugyanerre a sorsra jut.

Az Új Kezdet bukással kezdett

Kedden Fábián Zsolt hat kezdeményezése bukott el. Pedig hatszor kérdezte volna nagyjából ugyanazt: akarják-e az emberek, hogy 1987 márciusától kezdődően végezzenek vagyonosodási vizsgálatot mindenkivel szemben, aki a kormány tagja, országgyűlési képviselő, illetve polgármester volt. A népszavazás ötletével Gémesi György, Gödöllő polgármestere nem egészen egy hónapja állt elő, amikor bemutatta a párttá alakult Új Kezdet elnevezésű szerveződést. Ennek egyébként a civil szervezetek névjegyzéke szerint most is az a Fábián az elnöke, aki benyújtotta a sikerületlen kérdéseket.

Ezek közül csak egyet idézünk: „Egyetért –e Ön azzal, hogy a magyar Országgyűlés alkosson olyan törvényt, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vagyonosodási vizsgálatokra vonatkozó 109. §-át akként módosítja, hogy a jelenleg hatályos szabályozás helyébe a 2015. év december hó 31. napján hatályos rendelkezések lépjenek ismét hatályba, kiegészítve azt azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a megalkotott törvény hatályba lépését követő 30 napon belül megkezdi és a törvényes határidőn belül lefolytatja a vagyonosodási vizsgálatot mindazon személyekkel és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozójukkal szemben, akik 1987. március hó 15. napja óta a magyar Kormány (illetve az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény hatályba lépése előtti időszak tekintetében a Minisztertanács) tagjai, országgyűlési képviselők, polgármesterek voltak, illetve amennyiben a fent hivatkozott személyek bármelyikével szemben az adóhatóság szankcióval járó megállapítást tesz, úgy a megállapítással érintett személyt és közeli hozzátartozóit a megállapítástól számított 5 éves időtartamra tiltsák el mindennemű közhatalmi funkcióval és közpénz felhasználásával járó tevékenység végzésétől”.

Ember legyen a talpán, aki ezt megérti. Ráadásul az eddigi joggyakorlat meglehetősen konzekvens: a többszörösen összetett mondatokat nem szereti az NVB. Ilyenkor előszeretettel hivatkoznak az egyértelműség hiányára, amiben igazuk is lehet. Nem mellesleg ki fogja megnézni a 2003. évi XCII. törvény vagyonosodási vizsgálatokra vonatkozó 109. §-át, hogy eldöntse, igennel vagy nemmel szavaz? S akkor a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmáról még nem is beszéltünk. Ezt a kérdést egy kormányzati alternatívát kínáló párt prominense tette fel…

De a többi sem jobb. Az LMP-nek volt vagy tíz kérdése az idén a paksi bővítés kapcsán (erről a blogunkon korábban itt írtunk), és egyik sem ment át. Nem egyértelmű, nemzetközi szerződésbe ütközik – ilyen indokokkal utasították el mindegyiket. Lehet persze vitatkozni azon, jó-e az alaptörvény, amely meghatározza a népszavazásra nem bocsátható tiltott tárgyak körét, s helyes-e az NVB, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság gyakorlata, de annak semmi értelme, hogy ugyanazokkal a kérdésekkel újracsomagolva küszködjenek.

Az illetékes szerveknek formálisan igazuk van. Ha tiltott tárgyról van szó – ilyen a nemzetközi szerződésbe ütközés vagy az alaptörvény módosítására irányuló kezdeményezés –, s ha egy kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy a választópolgárok igen vagy nem szavazatának mi lenne a következmény, s az eredményes népszavazás után milyen jogalkotási kötelezettsége lenne a parlamentnek, akkor azt tényleg el kell utasítani. Nem azért, mert a polgárok buták, hanem a rossz megfogalmazás miatt.

Más dolog, hogy olyan faék egyszerűségű kérdést Paks ügyében nehéz feltenni, mint amit a Fidesz kitalált annak idején: akar-e tandíjat, vizitdíjat és kórházi napidíjat fizetni? Ma persze valószínűleg ezek sem mennének át, hiszen az NVB azt mondaná, hogy a költségvetést érintik. Az Alkotmánybíróság megbocsáthatatlan bűne, hogy – miközben a tiltott tárgyak köre akkoriban a maihoz hasonló volt – annak idején zöld utat adott a referendumnak. Bele is bukott Gyurcsány.

Azért reméljük, lesz olyan kellően kreatív ember, aki képes olyan kérdést megfogalmazni, ami nem érint közvetlenül nemzetközi szerződésben szabályozott témát, ugyanakkor sikeres népszavazás esetén alkalmas a paksi bővítés megakadályozására.

Rossz az egész rendszer

Azon nem kell csodálkozni, ha egy küldetéstudatos magánember ostoba vagy esetleg valóban sokakat érintő, de jogilag kifogásolható kérdéssel áll elő. Ha valaki felhozza például azt, hogy a parlament mondja ki: a devizalapú kölcsönöket a felvételkori árfolyamon kell elszámolni, az kétségkívül méltányolható gondolat. Az egyszerűnek tűnő kérdés viszont nagyon nem egyértelmű, mert még az sem derül ki belőle, hogy mely időpontban megkötött szerződésekre gondolt a kezdeményező. A kérdését márciusban el is hajtotta az NVB.

Másfelől mi van, ha zöld utat adnak neki? Jelentős társadalmi támogatottság nélkül esély sincs összeszedni négy hónap alatt kétszázezer aláírást. Ez a földügyben még az MSZP-nek sem sikerült. Ezért vélhetően okosabb stratégiát kellene választani.

Az ellenzéknek, amelynek egyébként esélye sincs arra, hogy a jogalkotást befolyásolja, a népszavazás — mint a közvetlen demokrácia eszköze — remek alkalom a kormány megfutamítására (lásd vasárnapi boltzár, olimpia) vagy legalább a közügyeket érintő viták tematizálására.

A jelenlegi rezsimnek természetesen nem érdeke a népszavazás, mellesleg a kormány által kezdeményezett és csúfosan megbukott, de az egyébként is értelmetlen kvótaellenes népszavazást most tegyük félre. Az NVB, a Kúria és az Alkotmánybíróság egyaránt kérdéselhárító stratégiát folytat, tehát a jogszabályi előírásokat a lehető legszigorúbban, a tilalmakat pedig kiterjesztően értelmezve ott gáncsolják a referendumot, ahol csak tudja.

Lehet mondani, hogy rossz a rendszer, de ez sem ilyen egyszerű. Vannak tiltott tárgyak, s van a nehezen meghatározható egyértelműségi követelmény. Az ellenzék dolga az lenne, hogy fogást találjon a rendszeren. Amire nem feltétlenül jó válasz a sorozatlövés, vagyis hogy azonos témában kérdések sorával próbálkozik, hátha átmegy valamelyik.

Mi a baj?

A Momentum kedden nyolc kérdést nyújtott be hitelesítésre a Nemzeti Választási Irodához. Ezek többsége a CEU-ról – a „Soros”-egyetemről – szól. Íme, az egyik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték?”. De ezzel tényleg mozgósítani lehet négymillió szavazópolgárt, ami a referendum érvényességének feltétele?

Ez meg aztán végképp szörnyszülött ötlet: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9., 76., 77., 115., 117. §-ait a 2017. április 4-én hatályban volt szövegük szerinti tartalomra módosítsa?”. Ilyen kérdést épeszű ember nem bocsátana népszavazásra, mert nem érti senki.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?” – ez viszont már világos. Nem kérnek Orbánból. De Gyurcsányból sem – ezt is üzeni a Momentum sokak szerint –, miközben az ő visszatérésére ma nemigen van esély. Viszont a kezdeményezés jó arra, hogy a DK-val eleve kizárják az együttműködés lehetőségét.

Miközben a célok közösek: le kell váltani az Orbán-kormányt. De talán abban sincs vita közöttük, hogy a CEU-nak Magyarországon kell maradnia. Ezért nem biztos, hogy érdemes meggondolatlanul nekirontani mindenkinek.

Amúgy a Momentum kérdései akár még át is mehetnek, mert nincs tiltott tárgy, s az ügyek a parlament hatáskörébe tartoznak, legfeljebb az NVB-nek az egyértelműség hiányával kapcsolatos kreatív jogértelmezése jöhet szóba. Ám azért mégiscsak vicces, hogy a felkészült fiatalok ugyanabban a tárgyban – a CEU ügyében – egyszerre hat kérdést tesznek fel. Tényleg nem találtak egy igazán jót? Ezzel is lejárathatják a népszavazás intézményét.

Amennyiben pedig a referendum intézményét nem lehet komolyan venni, akkor baj van. Úgy nem működhet a dolog, hogy vaktában lövöldözünk, hátha átmegy valami. Ebben az esetben az egyetlen megoldás: le kell váltani a regnáló politikai erőt, s újra kell írni a szabályokat.

A viccpárt a nyerő?

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt viszont tényleg viccet csinál az egészből. „Egyetért ön azzal, hogy Magyarországon új atomerőművi blokk csak a felcsúti Pancho Aréna 50 méteres körzetében épülhessen?” – erről kérdeznék a népet. Meg arról, hogy „Egyetért ön azzal, hogy az Országgyűlés Magyarországon tiltsa be a maghasadást?”. Ez utóbbi kérdést a Nemzeti Választási Iroda elnöke komolytalannak minősítette, és ezért azt nem terjeszti az NVB elé.

Érdekes, hogy még arról sem döntöttek, mi legyen a sorsa ennek a kezdeményezésnek: „Egyetért ön azzal, hogy az Országgyűlés átnevezze Paks várost annak érdekében, hogy a tervezett új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos nemzetközi szerződések érvényüket veszítsék?”.

Miközben azt viszont eleve komolytalannak minősítették, hogy az Országgyűlés Magyarországon tiltsa be a maghasadást. Meg azt is, hogy csak megújuló energiaforrások hasznosításával működhessen atomerőmű. Egy viccpárt esetében nincs ezzel semmi baj.

(Fotó: MTVA – Orbán Viktor szavaz)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5112419383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.