Járdát festeni, padra feküdni, hintázni, guberálni, vaddisznót etetni tilos!

Látogatás a hazai jogalkotás legmélyebb bugyraiban

2017. április 22. - Magyar Ügyvéd

diszno.jpg

Helyi rendeletben határozhatják meg a közösségi együttélés alapvető szabályait az önkormányzatok, és a fantáziájuk szinte végtelen. Kaposvárott például most a járdafestést minősítik a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartássá. Ezért akár kétszázezer forintnyi közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, de másutt büntetés járhat azért is, ha valaki lefekszik egy padra, válogat a házi szemétben vagy eteti a vaddisznókat.

A 2011-ben elfogadott önkormányzati törvény felhatalmazza a helyhatóságokat arra, hogy rendeletben határozzák meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, s ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit. Ez lehet ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve akár kétszázezer forintos közigazgatás bírság. De mit is találtak ki eddig az önkormányzatok?

  • Kaposvárott hamarosan a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartássá válik a járdák kifestése.
  • Ugyanott aki a közterületre kihelyezett hulladékgyűjtőket „rendeltetéstől eltérően használja, felhatalmazás nélkül elmozdítja, azokból kommunális hulladékot kivesz”, azt meg kell büntetni.
  • Törökszentmiklóson a közösségi együttélés szabályait sértő magatartást követ el az a 14 évnél idősebb gyermek, aki beleül a játszótéri hintába.
  • Nagykanizsán a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki „közterületen az utcai bútorokat, berendezéseket rendeltetésellenesen használja, így különösen padokon fekszik”.
  • Ózdon üldözendő magatartás a nem pihenési célra kialakított eszközök pihenés céljára történő igénybevétele.
  • Miskolcon büntetendő erkélyen szőnyeget leseperni.
  • A főváros XII. kerületében tilos a vaddisznókat etetni.

Kezdjük a friss ötlettel, mert most Kaposvárra figyelhet a világ. A város közgyűlése különben nem először áll elő meghökkentő javaslattal. Ezúttal a derék képviselők azt találták ki, hogy nyilvánítsák a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartássá a járdák kifestését. Az előterjesztés címzettje nyilván a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, amelynek aktivistái a településen is kipingáltak egy rossz állapotú járdaszakaszt.

A javaslat elfogadása esetén tehát szankcionálni lehet azt, „aki járda, vagy közút felületén, valamint a közterületen elhelyezett eszközökön, dísztárgyakon a tulajdonos vagy vagyonkezelő hozzájárulása nélkül festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges, nem vízoldékony felületbevonatot hoz létre, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges”.

Ezt megtehetik, mert az önkormányzati törvény felhatalmazza a képviselő-testületet arra, hogy helyi rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait. Aki pedig ezeket a helyi normákat megszegi, ötvenezer forintig terjedő helyszíni birságra, illetve maximálisan kétszázezer forint közigazgatási bírságra számíthat.

Jobban jár tehát, akit a szabálysértési törvényben nevesített szabálysértés miatt marasztalak el, mert ebben az esetben a büntetés legnagyobb összege csak „visszaesőknél” haladhatja meg a 150 ezer forintot. Egyébként kreatív jogértelmezéssel bejöhet a képbe ez a jogszabály is, hiszen aki „közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi”, az szabálysértést követ el. Így – más címen – a „vízoldékony felületbevonat” miatt is lehet büntetni, gondoljunk csak arra, milyen csúnyán nézhet egy eső után a gondosan négy színnel kifestett járda. Ez bizony szennyezés a javából.

A kétfarkúak mellett a hajléktalanokat sem szeretik

De a kaposváriaknak nem ez az első emlékezetes húzása. Ott találták ki még a kétezres évek derekán a hírhedt „guberálós” rendeletet, amely szerint aki „a közterületre kihelyezett gyűjtőedényzetből szemetet önt ki, vesz ki vagy abban guberál, szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”. Az ombudsman 2010 tavaszán kérte, hogy helyezzék ezt hatályon kívül, a polgármester azonban nem engedett.

Az ügy végül az Alkotmánybíróság (AB) elé került. A bírák megállapították, hogy a szemetelés köztisztasági szabálysértés, ez a magatartás tehát szankcionálható. A guberálás kapcsán ugyanakkor leszögezték: jogszabály „akkor minősíthet egy magatartást egyéni jogot vagy közrendet sértőnek, következésképpen tilalmasnak, ha annak van megfelelő alkotmányos indoka”. Ilyet viszont a konkrét esetben nem láttak.

Kaposvár persze próbálkozott megvédeni a rendeletét, s egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy aki a hulladékgyűjtőből szemetet vesz ki, az tulajdonképpen lop is. Az AB-t ez az érv sem győzte meg, és a testület a kifogásolt jogszabályt 2011 decemberében megsemmisítette.

Nemigen szeretik a hajléktalanokat Kaposvárott, mert 2013-ban ugyancsak helyi rendelet mondta ki: aki „életvitelszerű lakhatás céljára szolgáló ingóságait közterületen tárolja vagy helyezi el, közösségi együttélés szabályait sértő magatartást követ el”. Az ombudsman megint közbelépett, hiszen ezzel gyakorlatilag a város egész területéről kitiltották a fedél nélkülieket, akik az ingóságaikat kénytelenek maguknál tartani, mi több, közterületen elhelyezni.

Ez a történet is az AB-n landolt, de felemás eredménnyel járt. A bírók a kifogásolt rendelkezést nem semmisítették meg, viszont felhívták a figyelmet arra: az alaptörvényből „fakadó alkotmányos követelmény, hogy a rendelet a hatálya alá tartozó területen tartózkodó hajléktalan személyekre nem alkalmazható”. A tiltás tehát maradt, csak értelmét veszítette.

Egyébként a guberálós rendelet is visszajött, csak kissé más formában, ráadásul az egykorihoz képest jóval magasabb összegű büntetéssel fenyeget. A hatályos szabályozás szerint, aki a közterületre kihelyezett hulladékgyűjtőket „rendeltetéstől eltérően használja, felhatalmazás nélkül elmozdítja, azokból kommunális hulladékot kivesz, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el”.

A fantázia szinte határtalan

Vannak különben igazi gyöngyszemek másutt is. Mind közül a legabszurdabb talán a Pest megyei Kakucs község helyi rendelete, amely szerint a buszmegállóban naponta összesen maximum egy órát lehetne üldögélni. A képviselők szerencsére észre tértek és gyorsan hatályon kívül helyezték ezt a jogalkotási tréfát.

Kevésbé vicces az az ásotthalmi helyi rendelet, amely szerint tilos közterületen a müezzin tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint az olyan propagandatevékenység, amely a házasságot nem egy férfi és egy nő életközösségeként mutatja be. Ez még a Csongrád megyei kormányhivatalnál is kiverte a biztosítékot, és a Kúriához fordultak, az ombudsman pedig az AB-hez nyújtott be indítványt. A rendeletet néhány napja az alkotmánybírák megsemmisítették, mert önkormányzat alapjogot saját hatáskörben nem korlátozhat. 

A kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja az önkormányzatok törvényességi felügyeletét – mondja ki az önkormányzati törvény. E szerint a hivatal többek között törvényességi felhívással élhet, tehát szólhat, ha valamilyen jogsértést vélelmez, például egy helyi rendeletet talál kifogásolhatónak.

Van ennél keményebb eszköz is: a kormányhivatal kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát. Ha viszont a rendelet az alaptörvénnyel lenne ellentétes, a hivatal indítványozhatja, hogy a kormány forduljon az Alkotmánybírósághoz. Érdekes, hogy Ásotthalom esetében erre nem láttak okot.

Ezekkel a lehetőségekkel a hivatalok egyébként nem élnek túl gyakran, aminek egyik lehetséges magyarázata, hogy az önkormányzatok a felhívás alapján maguktól jobb belátásra térnek, ha hibáztak. A másik lehetséges ok: fideszes kormánymegbízott nemigen támad rá egy másik fideszesre, és a nagyobb településeken zömében kormánypárti a polgármester. 

De folytassuk a sort immár kevésbé komoly ügyekkel. Törökszentmiklóson a közösségi együttélés szabályait sértő magatartást követ el az a 14 évnél idősebb gyerek, aki beleül a játszótéri hintába. Ugyanilyen bűnbe eshet, ha valaki a közparkokban növények „termését szedi és eltulajdonítja”. Vajon miként minősül a lehullott vadgesztenye gyűjtése és „eltulajdonítása”?

Ózdon üldözendő magatartás a nem pihenési célra kialakított eszközök pihenés céljára történő igénybevétele. A városban még a támfalakra is tilos pihenés gyanánt leülni néhány percre. A közműaknák és virágágyások is tiltott területnek minősülnek, más kérdés, ki a fene akarna ejtőzni az árvácskák között vagy egy közműaknában. Ha csak nem ez is a hajléktalanok ellen irányul, akiknek akár egy közműakna menedéket jelent.

Ugyancsak ott találták ki, hogy a városi strand medencéjében kizárólag egy- vagy kétrészes fürdőruhában, illetve fürdőnadrágban lehet tartózkodni. Aki fél a leégéstől és pólóban menne a medencébe, ne tegye, mert baromi sokba kerülhet az efféle „magatartás”. Persze jó pénzért lehet venni úszóoverallt. Burkinivel azonban csak a legbátrabbak kisérletezzenek, mert könnyen lehet, hogy a túlbuzgó uszodai alkalmazottak kipenderítik.

Makón a helyi képviselők már-már költői magaslatokba emelkedtek: ott büntetni rendelik azt, aki „nem gondoskodik a járdán felburjánzó gaz kiirtásáról”. De a városban a közterületen ürítés céljából elhelyezett hulladékból sem lehet következmények nélkül válogatni, s házilag készített kerékvetőt sem érdemes kihelyezni.

Nagykanizsán a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki „közterületen az utcai bútorokat, berendezéseket rendeltetésellenesen használja, így különösen padokon fekszik”. Nem javasoljuk, hogy bárki fekvő helyzetben szíve választottjának ölébe hajtsa a fejét. Viszont üsse agyon a szomjas kutyáját, ha beleiszik a szökőkút vízébe, mert arrafelé emiatt is büntetés jár.

A főváros XII. kerületi önkormányzatának még arra is kiterjedt a figyelme, hogy szabályozza: tilos gazdátlan állatot – különösen galambot és macskát – épület közös használatra szolgáló területén szennyező módon etetni. De vajon mi a nem szennyező mód, hiszen ha valaki galambokat szoktat az ablakába, a madarak biztosan lecsinálják az alatta lakók erkélyét. S ha még ez nem lenne elég, a vaddisznóknak sem szabad élemet kihelyezni. Viszont a szankció igazán baráti, mert a közigazgatási bírság felső határát mindössze ötvenezer forintban állapították meg.

Miskolcon a galambok etetése közterületen viszont már kétszázezer forintba kerülhet. De ugyanennyit fizethet az is, aki az erkélyén ebet tart, „szőnyeget, matracot, takarítási eszközt, vagy más hasonló funkcióval rendelkező tárgyat erkélyen, loggián, ablakon, lépcsőházak függőfolyosóján, korlátjain porol, leseper, kiráz”, illetve „a lakásban vízhasználat során más helyiségét eláztatja”. Csak csőtörés ne legyen!

(Fotó: MTI)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr7612444677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.