Hivatalos személy nem spájzolhat be kompromittáló adatokat

Ha Gyurcsány tudta, hogy Orbánék bűncselekményt követhettek el, feljelentést kellett volna tennie

2017. április 25. - Magyar Ügyvéd

 

orban-gyurcsany_copy.jpg

Közvetítőkön keresztül betekinthetett olyan dokumentumok másolatába, amelyek azt igazolják, hogy az oroszok tényleg tudnak Orbán Viktor és pártja illegális pénzügyeiről, és ezzel zsarolni tudják – állítja Gyurcsány Ferenc. Ha ez igaz, hivatalos személyként feljelentést kellett volna tennie.

Látta azokat a korrupcióról szóló dokumentumokat, amelyekkel Putyin zsarolja Orbán Viktort – ezt állította Gyurcsány Ferenc egy hétfői sajtótájékoztatón. A Demokratikus Koalíció elnöke azt várja Orbán Viktortól, hogy tisztázza magát, vagy pedig három napon belül perelje be őt ezekért az állításokért. Ha a miniszterelnök nem perel, akkor Gyurcsány szerint azzal beismeri, hogy az oroszok tényleg tudnak az illegális pénzügyeiről, és ezzel zsarolni tudják.

A politikus azt is elmondta, hogy hosszú évekkel ezelőtt magas szintű, hiteles forrásból kapott szóbeli tájékoztatást arról, hogy Oroszország megfelelő szervei információkkal rendelkeznek a Fideszhez és személyesen Orbánhoz köthető korrupcióról. A szóbeli közlést azonban annak hitelessége ellenére sem tudta bizonyító erejűnek tekinteni, ezért azt nem is használta fel.

A közelmúltban azonban változott a helyzet, ugyanis közvetítőkön keresztül betekinthetett egyes dokumentumok másolatába, és amit látott, az hitelesíti a sok évvel korábbi közlést. Szerinte Orbán Viktor is tud ezeknek a dokumentumoknak a létezéséről. Gyurcsány hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, mindent megtesz, hogy a bizonyítékok a kezébe kerüljenek, és amint ez megtörténik, azokat a nyilvánosság elé tárja. További részletekkel viszont egyelőre nem szolgált.

A DK elnöke gyakorlatilag bűncselekmény elkövetésével, de legalábbis bűnpártolással gyanúsította meg a miniszterelnököt, hiszen a Fideszhez és Orbánhoz köthető korrupcióról beszélt. Csakhogy hivatalos személyként ennél több dolga lenne: a büntetőeljárási törvény szerint amennyiben a „hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni”

Hivatalos személy többek között a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, az alkotmánybíró, a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott, a bíró, az ügyész, az alapvető jogok biztosa, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, a helyi önkormányzati képviselő, a közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, a választási bizottság tagja.

Gyurcsány parlamenti képviselőként hivatalos személy, így ha érdemi információk állnak a rendelkezésére a nagyobbik kormánypárthoz vagy elnökéhez köthető bűncselekmények elkövetéséről – miután dokumentumokat emlegetett, vélhetően nem a levegőbe beszél –, akkor lépnie kellene. Egyébként az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében, az alaptörvénynek és a jogszabályoknak megfelelően végzik, a politikusnak már csak ezért is feljelentést kellene tennie, hiszen közérdek, hogy egy állami vezetőhöz bűncselekményre fény derüljön.

Ha viszont nincsenek meggyőző bizonyítékok a kezében, szerencsésebb hallgatni. A „gyanúsítottat” felszólítani sem túl elegáns megoldás arra, hogy tisztázza magát. Ebből a logikából kiindulva ugyanis bárkit be lehet mocskolni. Mindazonáltal várjuk, sikerül-e megszerezni az emlegetett dokumentumokat, s Gyurcsány további lépéseit. 

Orbánt különösebben nem rázta meg a bejelentés, mert az ATV Híradó azon kérdésére, hogy feljelenti-e Gyurcsányt, a kormányfő visszakérdezett: „Kit?” – majd nevetve továbbsétált. A Fidesz-frakció szerint pedig a DK elnöke "egyszerűen meghülyült".

Miért váltott irányt Orbán?

Tíz esztendeje a miniszterelnök még nagyon utálta az oroszokat, s olyasmit mondott, nem szabad megengedni, hogy „miután mi a szovjet rendszer legvidámabb barakkja sorsától megszabadultunk, most a Gazprom legvidámabb barakkjává tegyék Magyarországot”. Majd hozzátette: „lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik”.

Még 2014 őszén is azt nyilatkozta a Handelsblattnak, hogy Magyarország nem közeledik Oroszországhoz, a kínai és az orosz modell pedig Európában használhatatlan. Miközben már élt a Paks 2-ről szóló szerződés, amit 2014 januárjában váratlan sietséggel írt alá Moszkvában.

Tusnádfürdőn pedig ugyanazon év nyarán meghirdette az illiberális demokráciát. „A világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések sztárjai pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország” – vázolta fel a követendő utat.

Az orosz politika éles fordulatot vett 2011 óta, ám Orbán Viktor továbbra is adós annak magyarázatával, hogy milyen érdekünk fűződik a feltűnően szívélyes orosz kapcsolat fenntartásához – mondja Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a 24.hu-nak adott interjújában nem egészen egy hónapja. Szerinte egy biztos: nyugati szövetségeseink körében az oroszbarátság súlyos bizalmi válságot okozott.

A jelenlegi kormányt nem zavarják „sem a Krím annektálása, sem a kelet-ukrajnai események, sem a maláj gép lelövése, sem pedig az, hogy legfontosabb szövetségeseink mindezek hatására felettébb távolságtartóvá váltak Oroszországgal szemben. Mi viszont pont az ellenkezőjét csináljuk” – fogalmazott a szakértő. Úgy véli ez a legrejtélyesebb része a dolognak, de az interjúban a zsarolhatóság kérdése nem merült fel.

Az orosz szál miatt szakított Simicska Orbánnal 

A 2014-es parlamenti választás után Orbán komplett médiaprogrammal állt elő, és azt is felvetette, hogy meg kéne venni az RTL Klubot, hogy utána bezárhassák – mesélte Simicska néhány hete a 24.hu-nak. A miniszterelnök állítólag azt is megkérdezte, mennyibe kerülne ez, s a vállalkozó közölte vele, hogy „ránézésre legalább 300 millió euró, 100 milliárd forint lenne”. Orbán erre úgy reagált: „nem baj, megveszi majd nekem a Roszatom”.

„Hüledeztem, hogy miket mond, és próbáltam vele megértetni, hogy így ez nem fog menni” – így emlékezett a beszélgetésre – Simicska. Nem sokkal később az egyre erősödő orosz kapcsolatra utalva leszögezte, hogy ebben az akcióban nem akar részt venni, vállalhatatlannak tartja.

„Lehet oligarcházni, milliárdosozni, attól még nekem is vannak elveim, ha belementem volna, apám megfordult volna a sírjában. Én nem maffiaalvezérnek és hazaárulónak szerződtem” – hangsúlyozta a vállalkozó. Szerint ez volt az a pont, ahol megtörtént Orbán Viktor és közte a szakítás.

Simicska korábban ügynöközött kicsit

„Figyelj, Lajos, az a helyzet, hogy jelentenem kell rólad” – idézte egykori katonatársa szavait 2015 márciusában a mandiner.hu-nak nyilatkozva Simicska Lajos. Nem is rejtette véka alá, hogy Orbánról beszél. Volt barátja azt is elárulta, hogy alá akart vele valamit íratni a titkosszolgálat, de ezt megtagadta.

„Harminc éven át elhittem neki, hogy így történt” – nyilatkozta Simicska. Egy újabb kérdésre viszont azt válaszolta: „ma már nem tudom, mit gondoljak”. Egyébként kikérte az aktáit, de a levéltárban nem találtak semmit, miközben 22 évesen saját fülével hallotta, amint egy őrnagy idézett a róla szóló jelentésekből.

Arra a felvetésre, hogy a rendszerváltozáskor sok irat eltűnt, kijelentette: egy másik városban - Moszkvában – minden meglehet. „Ha ezek meglennének és napvilágra kerülnének, az mindent borítana itthon. Ez biztos” - hangsúlyozta.

Az MSZP az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kezdeményezte emiatt. Az ellenzéki párt szerette volna, ha vizsgálat folyna Magyarország szuverenitásának, függetlenségének és biztonságának biztosítása miatt. Az ügy szép csendben elhalt.

 

 

  • Beszervezési alap: olyan adatok és körülmények meglétét, esetenként megteremtését jelenti, amelyek lehetővé teszik a jelölt beszervezését, és biztosítják a tartós együttműködést az újonnan beszervezett személy és az állambiztonsági szervek között. – Fajtái: hazafias (eszmei, politikai), terhelő vagy kompromittáló, anyagi érdekeltség.
  • Kompromittáló alap (adatok): az ügynöki beszervezésnél az általunk kiválasztott személy egyéni, erkölcsi presztízsének, családi és társadalmi helyzetének nagyfokú veszélyeztetettsége motiválja az együttműködést. Érzelmi szempontból ez kezdetben ellenünk hangolja az ügynököt, s ezért, ha lehet, ajánlatos előbb lojális alapon megkísérelni a beszervezést, mert az érzelmek áthangolása hosszabb időt és sok munkát vesz igénybe.
  • Terhelő adatok (alap): az ügynöki beszervezést az állambiztonsági szervek által kiválasztott jelöltnek az a magatartása teszi lehetővé, amellyel kimerítette valamely bűncselekmény törvényi tényállását.

Forrás: Állambiztonsági értelmező kéziszótár, 1980. A kézkönyvből a hvg.hu tett közzé részleteket még 2005-ben.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr9712453861

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.