Nem érdemes rángatni az újságírókat

A sajtó megrendszabályozásának technikái a mai Magyarországon

2017. május 11. - Magyar Ügyvéd

szabo.jpgAmennyiben a 444.hu újságíróját tényleg tettlegesen tartották távol egy nyilvános rendezvénytől, s a mobiljáról valóban kitöröltek fényképeket, az elkövető halmazati büntetésként akár négy és fél év börtönt kaphat. Ez persze csak az elvi felső határ, de azért egy felfüggesztett szabadságvesztés kinézhet. Már ha mindez valóban megtörtént.

Nyomozást indít a Budapesti Rendőr-főkapitányság Halász Júlia, a 444.hu újságírójának feljelentése alapján – adta hírül az RTL Klub még hétfőn. A riportert állítása szerint múlt csütörtökön Szabó László kerületi fideszes kabinetfőnök-helyettes eltávolította egy nemzeti konzultációs rendezvényről, elvette a telefonját, és képeket törölt ki róla.

A rendőrség információs rendszer vagy adat megsértésének gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben kezd eljárást. A Fidesz is feljelentést tett az újságíróval szemben rágalmazásért, mert szerintük a szervezők határozott fellépését akarja erőszakosnak beállítani a 444.hu munkatársa. Ez utóbbi azért butaság, mert ha az újságíró valótlanul állította feljelentésében, hogy a sérelmére bűncselekményt követtek el, akkor sokkal súlyosabb bűncselekmény, a hatóság félrevezetése vagy hamis vád miatt fogják elővenni.

Aki információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

De mi is történt tulajdonképpen? Halász Júlia újságíró egy újbudai gimnáziumban tartott, nyilvános nemzeti konzultációs fórumon akart videóriportot készíteni, de ezt a helyszínen nem engedélyezték neki. Maradhatott ugyan, de azzal a feltétellel, hogy nem készít felvételeket, mert regisztráció nélkül nem forgathat.

Rejtély, hogy a Simicskó István honvédelmi és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részvételével zajló lakossági fórumon miért nem forgathatott, amikor ehhez a közszereplők hozzájárulására sincs szükség. Az sem világos, hogy az előzetes regisztráció hiánya milyen összefüggésben áll a kép- és hangfelvétel készítésének lehetőségével. Mindenesetre mobiltelefonjával – másokhoz hasonlóan – csinált néhány állóképet.

Varga beszéde után egy telefonhívás miatt ki kellett mennie a teremből – ahol a kameraállványát is hagyta –, és utána szabadultak el az indulatok. Amikor az újságíró vissza akart menni, Szabó László becsukta előtte a terem ajtaját. Halász Júlia állítja, hogy a férfi rá is támadt, kicsavarta a kezéből a telefont – mondván, hogy videófelvételeket készített –, és agresszívan felszólította őt, hogy hagyja el az épületet.

A 444.hu-n megjelent beszámoló szerint Szabó az újságírót a karjánál fogva lerángatta az emeletről és az épület előtt is fenyegetőzött. Több kollégája vagy barátja is körbeállta a nőt és azt mondták, hogy csak akkor kapja vissza a telefont, ha előbb megmutatja nekik a kameráját. Ráadásul állítólag folyamatosan fenyegetőztek és megpróbálták megfélemlíteni Halász Júliát, aki körülbelül tíz percig kérte, hogy adják vissza a mobilját.

A készüléket végül megkapta, de a fotóit törölték. A kameraállvány is visszakerült jogos tulajdonosához Varga Mihály munkatársainak közreműködésével, akik kárpótlásul miniszteri interjút ígértek az újságírónak.

A történtekkel kapcsolatban többen kérdezték Szabó Lászlót is, de érdemben nem válaszolt semmire. A Fidesz közleményéből viszont kiderül, a „valóságban az újságíró zavarta meg az eseményt, ami miatt hangos szóváltásba keveredett a hallgatósággal is”. Így talán csak az iskola biztonsági kameráinak felvételei alapján lehet majd eldönteni, hogy valójában mi történt.

Sokba fájhat valakinek, ha Halász Júliának igaza van

Elvileg négy és fél év börtön is kinézhet Szabónak, amennyiben Halász Júlia verziója igaznak bizonyul. Az információs rendszer vagy adat megsértése ugyanis megvalósulhatott, hiszen az okostelefonok – amelyek gyakran számítógépekkel összemérhető funkciókkal rendelkeznek – kétségkívül akár önmagukban is információs rendszernek minősülhetnek. Ezért mindjárt járhat akár három év.

Ehhez jöhet a személyi szabadságtól megfosztás, amelynek büntetési tétele alapesetben ugyancsak három esztendő. Halmazati büntetés esetén – amennyiben mindkét tényállás megvalósult – a plafon négy és fél év.

Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését aljas indokból vagy célból, illetve jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

A személyi szabadságtól megfosztás azt jelenti, hogy valakit például megkötöznek, lefognak, adott helyen visszatartanak, maradásra kényszerítenek. A bűncselekmény befejezetté válik, ha az érintett elveszíti a mozgásszabadságát, és az legfeljebb a büntetés mértékének meghatározásakor lehet szempont, hogy ez az állapot meddig marad fenn. Úgy fest, ez megtörténhetett.

Ha mégsem, még szóba jöhet a becsületsértés is.

Aki a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az bizonyos, hogy az újságíró a munkáját végezte, ráadásul közérdekű tevékenységet végzett, hiszen a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága egyértelműn ilyennek minősül. Tettleges becsületsértés pedig egyebek mellett az arcul ütés vagy a lökdösődés is.

Ha pedig semmilyen más jogsértés nem állapítható meg, a kényszerítés még felvetődhet. 

Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kényszerítés azonban semmilyen más bűncselekménnyel nem állhat halmazatban, tehát ez a tényállás csak akkor alkalmazható, ha az információs rendszerrel kapcsolatos visszaélés, illetve a személyi szabadság megsértése sem állapítható meg. Ugyanakkor feltétel a jelentős érdeksérelem, amit a bíróság minden esetben az ügy konkrét körülményeire figyelemmel ítél meg.

Felvetődhet ugyanakkor, hogy az újságírót nem lenne-e célszerű közfeladatot ellátó személlyé minősíteni. Az e körbe tartozók – például az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a postások, de még a jegyellenőrök is – fokozott védelmet élveznek. Például aki közfeladatot ellátó személy jogszerű tevékenységét erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, azzal összefüggésben bántalmazza – akár úgy is, hogy nem okoz sérülést –, azt egytől öt évig terjedő börtönnel lehet sújtani.

Mindenki másként látta?

Nehéz persze eldönteni, hogy mi történt, mert mindenki másként emlékezik. A Pesti Srácok az esemény tanúira hivatkozva azt állítja, hogy Halász Júlia visítozott és agresszív módon viselkedett. Egy rövid videófelvételt is közzétettek, amelynek alapján azt állítják: éppen az újságíró volt az, aki másokat provokált.

A portálnak nyilatkozók szerint Halász már a fórumot megelőző sajtótájékoztató alatt „kirívóan viselkedett”. Van, aki látni vélte azt is, hogy amikor vissza akart menni a terembe, a hallgatóság egy részével is szóváltásba keveredett, mi több, lökdösődött. Állítólag Szabó éppen azért lépett oda hozzá, hogy a konfliktusnak elejét vegye.

Nagy kár, hogy Szabó László viszont nem beszél. Pedig néhány mondattal mindent tisztázhatna, de legalábbis megismerhetnénk az ő álláspontját is, amellyel esetleg árnyalhatná a képet. Mindenesetre a hallgatása azt a látszatot erősíti, hogy azon a lakossági fórumon csúnya dolgok történhettek.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr7012498143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.