Diktátorokkal haverkodik Orbán – ha már mások nem állnak szóba vele

2017. május 19. - Magyar Ügyvéd

 

orbanpeking.jpgA demokráciát hírből sem ismerő figurákkal haverkodott Orbán Viktor nemrégiben Pekingben. Például egy igazi kínai kommunista káderrel. De Putyin, Erdoğan és Lukasenko sem jobb nála, mert aki nem ért velük egyet, gyorsan börtönben találja magát. Rosszabbik esetben meg a halottasházban.

Igazán illusztris társaságban töltötte az idejét pár napja Orbán Viktor Kínában, ahol a Peking által korábban meghirdetett Egy öv, egy út programról tárgyaltak 57 ország képviselői. A kínai államelnök 124 milliárd dollár elköltését helyezte kilátásba, amelynek nagy része hitel, s a pénzt az egykori selyemút tengeri és szárazföldi útvonalainak fejlesztésére fordítanák.

Mielőtt Orbánt megvetéssel illetnénk, hogy az illiberális demokrácia híveivel kereste a kapcsolatot, a tényszerűség kedvéért illik megemlíteni: Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Szerbia is a legmagasabb szinten képviseltette magát. Más kérdés, hogy a németek csak egy minisztert, a franciák egy parlamenti bizottsági tisztségviselőt, az amerikaiak pedig mindössze egy elnöki tanácsadót küldtek.

De kikkel is spanoskodott a magyar kormányfő?

Hszi Csin-ping kínai államelnök

pingfoto.jpg

A 64 esztendős politikus 2012 óta a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára, a Központi Bizottság Állandó Bizottságának – amely a rendszer szűk körű, alig néhány főből álló legfontosabb döntéshozó testülete – elnöke, a központi katonai bizottság vezetője. Hszi Csin-ping 2008-tól a Kínai Népköztársaság (KNK) alelnöke, 2010-től gyakorlatilag az ország kijelölt vezetője volt.

Az alkotmány szerint Kína szocialista állam, a munkásosztály által vezetett, a munkás-paraszt szövetségen alapuló „népi demokratikus diktatúra”. A KNK-ban – az alaptörvény szerint – minden hatalom a népé.

Kínában elvileg többpártrendszer van, de az alkotmány szerint a vezető szerep a kommunista párté. A létező nyolc másik politikai szerveződés független ugyan, de támogatja a KKP irányvonalát. Ez nyilván fából vaskarika, és az egésznek semmi értelme. Mindazonáltal Orbán Viktor számára ez kétségkívül kívánatos modell lehet. Mindestre a világ legnépesebb állama megszállás alatt tartja Tibetet, rendszeresen megsértik az emberi jogokat és nemcsak a sajtót, hanem az internetet is cenzúrázzák.

A két fontos kínai döntéshozó szerv, a népi politikai konzultációs tanács, illetve az országos népi gyűlés 510 tagja közül 209 mesés vagyonnal rendelkezik. A leggazdagabb 112 képviselő és 97 tanácsadó összvagyona eléri a 3500 milliárd jüant, ami nagyjából 150 ezer milliárd forint. Ez Magyarország GDP-jének nagyjából a négyszerese. Gondolták volna, hogy a világon ma már a legtöbb dollármilliárdos – a számuk hatszázhoz közelít – a kommunista Kínában él? 

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin

 putyinfoto.jpg

Az orosz elnök Leningrádban nemzetközi jogot tanult, s a diploma megszerzése után 1975-ben a KGB helyi szervezetének munkatársa lett. Majd 1985 után öt évig az NDK-ban dolgozott, ahol a drezdai Barátság Házát vezette. Hazatérése után a szentpétervári polgármesteri hivatalban kapott munkát, s 1996-ban hívták Moszkvába, ahol az elnöki titkárság munkatársa, 1998-ban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője lett.

Borisz Jelcin elnök 1999-ben Putyint lehetséges utódaként nevezte meg, s a lemondása után 2000 tavaszán a szavazatok csaknem 53 százalékával meg is választották. Hogy ebben milyen szerepe volt a moszkvai lakótelepi házak felrobbantásának, erről itt olvashat. Négy évvel később már 71 százalékkal nyert, s harmadjára csak azért nem tölthette be ezt a pozíciót, mert az orosz alkotmány értelmében erre nem volt lehetőség. Így Dmitrij Medvegyev lett az elnök, aki Putyint jelölte miniszterelnöknek.

A korábbi posztjára 2012-ben tért vissza, amikor a választók csaknem 64 százaléka szavazott bizalmat neki. Nagy fordulat tavaly sem történt: Putyin pártja, az Egységes Oroszország a 450 képviselői helyből több mint 340-et szerzett meg a Dumában. Ezzel önmagában talán nem lenne baj, de az egykori KGB-s politikai ellenfeleinek egy része mondvacsinált okokból börtönbe került. Ugyanakkor független médiumok sorának a működését lehetetlenítették el, s több ellenzéki újságíró is gyilkosság áldozata lett.

Hadjáratot folytat ugyanakkor a civil szervezetek ellen is Putyin, amelyeket 2012 óta külföldi ügynökké nyilvánítanak, amennyiben külföldi forrásból kapnak támogatást. Nem mellesleg kiutasíthatják azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek Moszkva megítélése szerint ellenségesen viselkednek Oroszországgal szemben.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy 2014 tavaszán Putyin utasítására az orosz hadsereg megszállta a Krím-félszigetet, amely – amellett, hogy lakosságának többsége orosz nemzetiségű – stratégiai fontossággal bír, hiszen a Fekete-tengeri orosz flotta Szevasztopolban állomásozik. Így működik a magyar miniszterelnök számára példaként szolgáló illiberális demokrácia. 

Putyin becslések szerint a világ egyik leggazdagabb embere: titkos magánvagyonát negyvenmilliárd és több mint kétszázmilliárd dollár – 11 ezer és 58 ezer milliárd forint – közötti összegűre becsülik. Van vagy kéttucatnyi méregdrága ingatlana – köztük 34 szobás palotája –, több jachtja, vagy negyven magánrepülője és 15 helikoptere, természetesen semmi nem a saját nevén. Egyébként nem keres rosszul: éves fizetése 28 millió forint körül lehet, de ennyi mindenre a hivatalos jövedelméből azért nem futná.

Recep Tayyip Erdoğan

 erdoganfoto.jpg

A török államfő korán, már középiskolás korában az iszlám híve lett. Az egyetemi évei alatt ismerte meg Necmettin Erbakant, aki 1996-97-ben Törökország első iszlamista miniszterelnöke volt. A Jólét Pártja működését azonban 1997-ben – miután egy vértelen katonai puccsal a kormányt távozásra kényszerítették – alkotmányellenesnek minősítették és a szervezetet betiltották, mondván, hogy az a török állam szekuláris jellegét veszélyezteti.

Az utódszervezetként létrehozott Erény Pártja 1999-ben hasonló sorsra jutott. Egyébként a török hadsereg Kemal Atatürk szellemi örökségének védelme érdekében – ő volt az 1923-ban kikiáltott Török Köztársaság első elnöke, a szekularizáció elkötelezett híve – nem először lépett fel.

Később Erdoğan és követői létrehozták az egyébként ugyancsak iszlamista alapokon működő Igazság és Fejlődés Pártját, ami 2002-ben parlamenti választást nyert. A politikus 2003 óta miniszterelnök, míg 2014 augusztusában elnyerte a köztársasági elnöki posztot.

Tavaly júliusban jött egy újabb puccskísérlet, s megint a hadsereg lépett fel az Atatürk megálmodta szekuláris állam védelmezőjeként. Sokra nem mentek azonban a „pancserpuccsal”, viszont ürügyet szolgáltattak arra, hogy Erdoğan leszámoljon az ellenfeleivel.

Nagyarányú tisztogatás folyt, s arról is döntés született, hogy átmenetileg felfüggesztik az emberi jogok európai egyezményének alkalmazását. A puccskísérlet másnapján leváltottak 2700 bírót, néhány napon belül letartóztattak több mint hatezer katonát és rendőrt, továbbá több tízezer tanárt is elbocsátottak vagy őrizetbe vettek. (Helyszíni riportunkat itt olvashatták.) Emellett felszámoltak 1200 egyesületet, betiltottak 19 szakszervezetet, bezárattak 15 egyetemet és 35 egészségügyi intézményt. A török belügyi tárca adatai szerint 2016. július 15-e és 2017. április 1-je között több mint 113 ezer embert vettek őrizetbe a puccskísérlet miatt.

Áprilisban népszavazást írtak ki, amely az elnöki rendszer bevezetéséről szólt. Erről itt írtunk részletesen. Erdoğan gyakorlatilag teljhatalmat kapott, s azonnal jelezte: a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az EU-csatlakozással vagy a menekültügyi paktummal fenyegetni. Mintha Orbánt hallanánk.

A népszavazás eredményeként a török államfő törvényeket léptethet hatályba, s feloszlathatja a parlamentet, amely egyébként sem gyakorolhatna ellenőrzést a miniszterek tevékenysége felett. Az országgyűlés ráadásul az elnökkel szembeni felelősségrevonási eljárás kezdeményezésében is csak korlátozott hatáskörrel rendelkezhet. Erdoğan kilátásba helyezte azt is, hogy amennyiben megszavazza, kész visszaállítani a halálbüntetést, ami az unióval való végleges szakítást jelentené. 

Erdoğan Putyinhoz képest szegény ember, hiszen az interneten fellelhető források szerint 140 millió dollárnyi – nem egészen negyvenmilliárd forintnyi – magánvagyonnal rendelkezik. De azért tud élni: az elnöki palota 1100 szobás – vagyis harmincszor nagyobb, mint a washingtoni Fehér Ház –, és csupán a villanyszámla félmillió dollár havonta. Éves fizetése különben 45 millió forintnak felel meg

Alekszandr Grigorjevics Lukasenko

 lukasenkofoto_copy_1.jpg

A fehérorosz elnök 1994 óta van hatalmon, s a posztját vitatható körülmények között – nem egészen tiszta választásokon – tudta máig megőrizni. Érdekes figura: a BSZSZK (Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság) legfelsőbb tanácsának képviselőjeként az egyetlen volt, aki 1991 decemberében a Szovjetunió feloszlatása ellen szavazott.

Megválasztották azonban a belorusz parlament antikorrupciós bizottságának elnökévé, és e minőségében számos vezető politikust vádolt meg korrupcióval, köztük az akkori államfőt, Sztanyiszlav Suskevicset is. Őt 1994 januárjában felmentették, és kiírták az ország első „demokratikus” elnökválasztását, amelyet Lukasenko nyert meg.

Első elnöksége idején az ország politikája alapvető fordulatot vett: népszavazások útján visszatértek a szovjet állami jelképekhez és ideológiához. A szociális vívmányok fenntartásával, az állami tulajdon kiárusításának megakadályozásával és az életszínvonal állami biztosításával pedig Lukasenko tartós népszerűségre tett szert a lakosság többségének körében.

Azután a dolog így is maradt: 2001-ben háromnegyedes többséggel választották újra, míg 2006-ban a szavazatok 82 százalékát nyerte el. Amihez szükség volt egy alkotmánymódosításra is, mert harmadjára nem indulhatott volna. A 2004-es referendumon a résztvevők 77 százaléka támogatta azonban, hogy szeretett vezérük ismét elnökjelölt lehessen.

Lukasenkó 2010 decemberében 79 százalékkal, majd 2015 őszén 83 százalékkal győzött. Ehhez persze szükség volt arra, hogy politikai ellenfeleivel nem bánt éppen kesztyűs kézzel. Például 2006-ban az ellenzéki elnökjelöltet öt év börtönre ítélték. A 2010-es választás után is tüntetések voltak, de a szervezőket – közöttük három elnökjelöltet – ugyancsak rács mögé csukták.

A nemzetközi megfigyelők – korábban ilyenek sem voltak – azonban kétségbe vonták a 2015-ös választás tisztaságát is. Igaz, az Európa utolsó igazi diktatúrájának tartott országban mintegy húsz esztendő után először bekerült a parlamentbe két ellenzéki képviselő. 

Érdekes pályát futott be Lukasenko legidősebb fia: magas beosztásban dolgozott a külügyminisztériumban, majd egy hadiipari vállalat egyik vezetője lett, 2005 óta apja nemzetbiztonsági tanácsadója, 2007-től tagja a Belarusz Köztársaság Biztonsági Tanácsának (idetartozik a titkosszolgálatok és a hadsereg speciális egységeinek felügyelete is), pár éve hazája rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A legkisebb, 13 éves Nyikolaj talán még ígéretesebb tehetség, hiszen máris szinte minden hivatalos eseményre elkíséri az édesapját (a nyitóképen is látható apja mellett). A katonai parádékon aranypisztollyal pózol, a tábornokok neki is tisztelegnek, de részt vett Hugo Chávez venezuelai elnökkel vagy az Obama házaspárral lezajlott hivatalos találkozókon is. Úgy tűnik, apja őt szánja Belorusz következő elnökének, bár még 20-25 évig szeretne hatalmon maradni. A középső fiúról keveset tudni, ő a háttérben viszi a család pénzügyeit.

(Ez a poszt nem jöhetett volna létre a Wikipedia nélkül. Köszönjük.)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3612526239

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.