Ne gyújtson rá a repülőn, mert tényleg lecsukhatják

2017. június 01. - Magyar Ügyvéd

nosmoking.jpgA repülőgép fedélzetén történő dohányzás büntetőjogi felelősségrevonással járhat – figyelmeztetik az utasokat a Budapestről induló járatokon. Próbáltunk utánajárni, hogy ennek a fenyegetésnek mi a jogszabályi alapja, de csak annyira jutottunk, hogy a magyar jog szerint a dohányzási tilalom megszegése önmagában aligha bűncselekmény. A helyzet persze nem ilyen egyszerű.

Ha valaki a közterületen a törvény vagy önkormányzati rendelet szerint tiltott helyen – például buszmegállóban vagy aluljáróban – dohányzik, azt a közterület-felügyelet munkatársai büntethetik meg. Más esetekben az egészségügyi államigazgatási szerv járhat el. Például ez a hatóság ellenőrizheti, betartják-e a munkahelyi dohányzási korlátozásra vonatkozó tilalmat.

De e hatóság dolga lehet az is, hogy egészségvédelmi bírságot szabjon ki azzal szemben, aki rágyújt egy repülőgépen. Maradjunk annyiban, hogy ez meglehetősen abszurd feltételezés, hiszen nagyjából kizárható, hogy a kormányhivatalok szakigazgatási szervei „légi marsallokat” foglalkoztassanak a láncdohányosok lebuktatására.

S akkor még mindig csak közigazgatási szankciónál tartunk, miközben az utasokat büntetőjogi következményekkel fenyegetik. Kétségtelen, hogy a Btk. szerint az, aki „a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Lehet egyáltalán a dohányzás bűncselekmény?

Csakhogy kérdéses, mitől lehet bűncselekmény, ha valaki a tiltás ellenére rágyújt egy repülőgép fedélzetén. Évtizedekig bevett gyakorlat volt ugyanis, hogy a légi utasok dohányozhattak, és senki nem feltételezte, hogy ezzel a repülés – illetve mások – biztonságát fenyegették volna. Kétségtelen persze, hogy a dohányzó és a nemdohányzó szakaszt elválasztó függöny ellenére a füstöt az egész gépen érezni lehetett.

A dolog most persze nyilván egészen másról szól: nem annyira a dohányzással van baj – bár az sem helyeselhető szenvedély –, mint azokkal az eszközökkel, amelyek tényleg alkalmasak a repülés biztonságának veszélyeztetésére. Egy tűzszerszámmal – öngyújtóval vagy gyufával – elvileg egy terrorista valóban felgyújthatná a repülőt, csakhogy egy szál vagy egy doboz gyufával az alapvetően nem éghető anyagokból megépített korszerű gépek esetében erre nem sok esélye van.

Vagy inkább nulla. Az Európai Bizottság egy 2010-es rendelete viszont – amely a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szól – egyértelműen meghatározza a repülőgépek fedélzetére felvihető tiltott tárgyak körét. E szerint az utasoknál nem lehetnek „robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök”, így „súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére felhasználható robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök” sem.

A rendelet szerint – amely valamennyi uniós tagállamban közvetlenül alkalmazandó, tehát nincs szükség annak implementálására – különösen e körbe tartozik a lőszer, a gyutacs, a detonátor, az akna, a gránát, a pirotechnikai eszköz, a dinamit és a puskapor. Viszont kétségtelen, hogy a felsorolásban nem szereplő, külön nem nevesített gyufa és öngyújtó is veszélyes lehet, ha azt kellő – vélhetően kereskedelmi – mennyiségben viszik a fedélzetre. Így azután a légitársaságok még a feladott poggyászban is tiltják ezeket az eszközöket.

Más kérdés, hogy a hatályos magyar Btk. alapján nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy akinek van egy doboz gyufa a zsebében, az mindjárt elkövette a légi közlekedés veszélyeztetése bűncselekményét is.

Egyébként erre utal a szabálysértési törvény is. A repülégépen szabálysértést követ el az, aki a „légi jármű fedélzetére olyan anyagot vagy tárgyat visz fel, amelynek felvitelét megtiltották”. A gyufa vagy öngyújtó ilyen, tehát aki rágyújt – de ezzel önmagában a légi közlekedés biztonságát nem veszélyezteti –, legfeljebb szabálysértésért vonható felelősségre. És nem a dohányzás, hanem a gyufa miatt, mert a tiltott helyen cigizés az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik.

A fedélzeten történő dohányzás másik büntetőjogi aspektusa az lehetne, hogy a keletkező füst jó eséllyel beindítja a gép tűzjelző rendszerét. Egy ilyen vészriasztás alapján pedig a pilóta akár a kényszerleszállás mellett is dönthet, hiszen nem biztos, hogy rögtön be tudja azonosítani a füst forrását, tehát okkal gondolhat súlyos műszaki meghibásodásra.

A légi tömeges személy- és áruszállítást lebonyolító vállalatok jogi értelemben közérdekű üzemnek – ezen belül közösségi közlekedési üzemnek – minősülnek. Aki pedig közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Bűncselekmény akkor merülhet fel, ha az incidens miatt a járat nem tudja a menetrendben meghatározott célállomást elérni, illetve a meghatározott érkezési időt tartani.

Mindez egyébként csupán korlátozottan érvényes. A Btk. – és a szabálysértési törvény – területi hatálya csak a belföldön (a magyar légtérben), illetve a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű légi járművön elkövetett jogsértésekre terjed ki.

Csakhogy még egy magyarországi székhelyű légitársaság flottájában is repülhetnek külföldön lajstromozott repülőgépek, ezért korántsem evidens az, hogy a magyar nyelven elhangzó figyelmeztetés a magyar jogszabályokon alapul.

Jobb félni, mint megijedni

A 2000. évi légiközlekedési rendelet – The Air Navigation Order 2000 – 66. cikke szerint tilos dohányozni az Egyesült Királyságban lajstromozott repülőgépen, ha a „dohányozni tilos” felirat vagy piktogram világít. A tilalom megszegője 2500 fontig terjedő pénzbüntetéssel sújtható.

A 68. cikk viszont általában minden repülőgép esetében tiltja a személyzettel szembeni fenyegető, sértő vagy munkájukat más módon akadályozó magatartást. A 63. cikkből pedig kiderül, a repülőgép, illetve a rajta tartózkodó személyek biztonságának szándékos vagy gondatlan veszélyeztetése esetén a pénzbüntetés mellett két évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

A két utóbbi rendelkezés nem csupán az Egyesült Királyságban lajstromozott repülőgépeken, hanem a brit légtérben elkövetett valamennyi cselekményre alkalmazandó. És egy levegőben dohányzó könnyen beleszaladhat, hogy ezeket a passzusokat is számonkérik rajta.

Sajtóhírek szerint tavaly nyáron a Ryanair Tenerife-Manchester járatán az egyik utas rágyújtott a gép mosdójában. A személyzet tetten érte, majd az Angliába érkezést követően átadták a brit rendőrségnek. A yard kiérkezéséig az utasok húsz percet várakoztak a kifutópályán veszteglő gépen. A rendőrök a férfit a helyszínen figyelmeztetésben részesítették, majd elengedték. Úgy tűnik, nagyobb volt az ügy füstje, mint a lángja.

Nem biztos, hogy bíróság elé kerül a gépen rajtakapott bagós, de ez azért nem teljesen kizárt. Nyilván a felszállás előtti utastájékoztatóban nincs mód tudományos elemzést végezni a repülési útvonalba eső valamennyi állam jogrendszerét illetően, talán ezért mondják be – biztos ami biztos –, hogy a repülőgép fedélzetén történő dohányzás büntetőjogi felelősségrevonással járhat.

Aki nem akar a jogi kari évfolyamdolgozatához közvetlen tapasztalatokon alapuló gyűjtőmunkát végezni az egyes büntetőjogi rendszerek működéséről, jobban teszi, ha inkább nem gyújt rá a fedélzeten.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr9312558129

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.