Hány sajtóterméket fal még fel Mészáros „kis gömböc” Lőrinc?

2017. június 04. - Magyar Ügyvéd

opimus.jpgCsaknem kétszáz különféle sajtótermék van a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek birtokában. A nemzet gázszerelője igazi médiaguru, aki a pártközpontból vezérelt kormányszócsőként működtetheti a lapjait. Érdekes, a Médiahatóság pár éve az Axel Springer és a Ringier fúziójához azért nem járult hozzá, mert veszélyben látta a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését. Mészáros most sokkal több médiumot birtokol, mint a két kiadó annak idején együttesen.

Már a Magyar Idők is Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került – figyelt fel egy újabb médiapiaci tranzakcióra a hvg.hu. Nem irigyeljük tőle, hiszen olyan újságról van szó, amelynek jelenléte a nyomtatott politikai napilapok ma már alig létező piacán sem érzékelhető.

A Népszabadság a tavalyi bezárása előtt a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) adatai szerint naponta több mint 37 ezer példányban kelt el, a Magyar Nemzetet nem egészen 18 ezren, míg a Népszavát nagyjából tízezren vásárolták. A Magyar Idők és a Magyar Hírlap nem tagja a MATESZ-nek, így csak sejteni lehet, hogy ketten együtt sem érték el a tízezer eladott példányt.

Orbán Viktor földi helytartója – aki okosabb, mint a Facebook alapítója – persze most is tudta, mit csinál. Vagy inkább valaki tudta helyette, mert ő azért annyira mégsem tűnik zseniális elmének. A Magyar Idők ugyanis tavaly 2,4 milliárdos árbevétel mellett 375 millió forint adózás előtti eredményt ért el. Nem azért persze, mert vették a lapot, hanem mert kitömték állami hirdetésekkel. Mészáros Lőrinc ezzel is jut némi aprópénzhez, bár ez őt már aligha érdekli.

De meglehet, az sem foglalkoztatja – talán nem is tudja –, hogy szinte percek alatt médiaguru lett belőle. A 24.hu számolta össze, hogy a médiahatóságnál a Mészáros-birodalom érdekeltségébe tartozó cégek több mint 190 különféle – nyomtatott, illetve elektronikus – kiadványát tartják nyilván, s már az Echo TV is a felcsúti polgármesteré. Kipukkad egyszer a kis gömböc?

Ezzel kapcsolatban érdemes a médiatörvényt idézni: a „médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is. E törvényben foglalt rendelkezéseket a sokszínűség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni”.

A jogalkotó – s ezúttal a 2010 utáni fideszes kétharmadról beszélünk – arról sem feledkezett meg, hogy jelezze, a „Magyarország területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek”. Azóta kiderült: ezt a jogszabályt sem kell az uraknak komolyan venniük. 

Kis sajtótörténet 

Nem adta meg a hatósági hozzájárulást a Médiatanács az Axel Spriger és a Ringier fúziójához – tudatta az MTI 2011 áprilisában. A Ringier adta ki többek között a Népszabadságot, a Blikket és a Nemzeti Sportot, valamint több szórakoztató, illetve ifjúsági magazint. Az Axel Springerhez nyolc megyei napilap, a Világgazdaság, számos női, illetve gasztronómiai, lakberendezési lap, valamint több rejtvény- és műsorújság tartozott.

A fúzió „egyértelműen és jelentősen” veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését – hangoztatta akkor a Fidesz által felállított Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának szóvivője. Pedig nem majdnem kétszáz, hanem ennél jóval kevesebb sajtótermék került volna egyetlen vállalkozáshoz.

Az egyesülés végül 2014 nyarán megvalósulhatott, de ennek ára volt. Az Axel Springernek meg kellett szabadulnia a nyolc megyei lapjától, a Világgazdaságtól, a Ringier pedig a Népszabadságtól, a Nemzeti Sporttól, valamint több magazinjától vált meg. Ezeket egy harmadik vállalkozás, az osztrák Heinrich Pecina tulajdonában levő Vienna Capital Partners (VCP) által alapított Mediaworks Hungary vásárolta meg.

Már akkor terjedtek mindenféle találgatások arról, hogy Pecina a Fidesz embere lehet, és az egész médiaportfólió – különös tekintettel a Népszabadságra – előbb-utóbb kormányközeli vállalkozások tulajdonába kerülhet. Ezt sokan komolytalan feltételezésnek gondolták.

De azután jött 2016 szeptembere, amikor a Mediaworks – a villámgyorsan kiadott hatósági engedélyek birtokában – megvásárolhatta a Pannon Lapok Társasága (PLT) céget. Ezzel még négy megyei lap és majdnem harminc más kiadvány került Pecina birtokába. Ekkor azonban a Médiahatóságnál már fel sem vetődött a sokszínű tájékozódás jogának sérelme.

Elég gyorsan kiderült, hogy ezzel miért nem foglalkozott a hatóság: Pecina tavaly október 8-án bejelentette a Népszabadság kiadásának felfüggesztését. Néhány nap múlva pedig eladta az egész portfólióját az Opimus Group egyszemélyes tulajdonában levő Opimus Press Zrt.-nek.

Utána egészen nevetséges sajtóközlemények láttak napvilágot. A VCP szerint a „Népszabadság kiadásának ideiglenes szüneteltetése kapcsán (amelynek megszüntetése egyszer sem merült fel reális opcióként), félrevezető és rosszhiszemű híresztelések" kaptak lábra, ezért döntöttek az eladás mellett.

„Jó” gazdaként azonban azért választották az Opimust – közölte Pecina –, mert „hajlandóak a felfüggesztett Népszabadság általunk tervezett újraindításának lehetőségét komolyan megvizsgálni". Az új tulajdonos pedig még rá is tromfolt, mondván: az újonnan megszerzett portfólió üzemeltetésének vizsgálata során elsőként és kiemelten foglalkoznak a Népszabadság újraindításának lehetőségével, és e tárgyban a döntést mielőbb meghozzák. 

Opimus = Mészáros Lőrinc = Orbán Viktor?

Akkor még biztosan nem lehetett tudni, hogy az Opimus mögött kit kell keresni. Emlegették ugyan Mészáros Lőrincet, de ő cáfolta a híreszteléseket. Később azonban kiderült, hogy bizony Orbán Viktor barátjának érdekeltségi körébe tartozó cégé lett a Népszabadság is. A lap „újraindításáról” különben gyorsan meg is született a döntés: az újságot végérvényesen bezárták.

De nem csak ez a buli. Hanem az immár összesen tucatnyi megyei napilap, amelyek példányszáma sokszorosa a maradék összes országos napilapénak (Magyar Hírlap, Magyar Idők, Magyar Nemzet, Népszava). Csak a Vas Népe és a Zalai Hírlap nyolcvanezer példányban fogy el naponta, szóval ez a két lap egyenként is több embert ér el, mint annak idején a Népszabadság, meg a másik négy lap együtt.

Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala tehát már elesett. A 444.hu összegzése alapján ezekben a térségekben negyedmillió Mészáros-féle újságot értékesítenek naponta.

Ma ezek a lapok a pártközpontból vezérelt kormányszócsőként funkcionálnak, nem mellesleg jelentős üzleti hasznot hozva gazdájuknak, hiszen szinte naponta jelennek meg egész oldalas – brüsszelezős, sorosozós, migránsozós – állami hirdetések. Folyik tehát a népbutítás felsőfokon, ráadásul az őrület fokozódásával – amire a 2018-as választások előtt számítani lehet – Mészáros osztaléka is egyre nagyobb lehet.

Pest megyét kivéve, ahol jó ideje nincs helyi újság, még hat térséget kellene bevenni. Borsod, Hajdú-Bihar és Szabolcs megyében a Russmedia, Csongrádban és Győr-Moson-Sopronban a Lapcom, Nógrádban a Nógrád Hírcentrum a kiadó. Ezeken a területeken kétszázezer lapot adnak el, szóval a nemzet gázszerelője előtt van még kihívás.

Két dolog egészen biztos: hétszentség, hogy Mészáros Lőrincnek – pontosabban a gazdájának, akinek strómanként gyűjtögeti a forintokat – bármire van pénze, a fideszes médiahatóság pedig nem fog akadékoskodni akkor sem, ha a teljes megyei napilappiac egyetlen kézbe kerül. De arra sem kötnénk nagy összegű fogadást, hogy amennyiben ezeket a lapokat tényleg be akarják nyelni, a tulajdonosok túl sokáig képesek – vagy akarnak – ellenállni.

És ha az RTL Klub akar terjeszkedni?

A Médiahatóság szerint nem fenyegette a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését az, hogy tavaly ősszel a Pecina-féle Mediaworks az országos terjesztésű Népszabadság és Világgazdaság, meg Nemzeti Sport, valamint a nyolc megyei lapja mellé még négyet bevásárolt, több mint kéttucatnyi más kiadvánnyal együtt. Az sem zavart senkit, hogy amikor mindez az Opimus birtokába került, hozzácsapták az Echo TV-t is. Most bekebelezik a Magyar Időket, és ki tudja, hol a vége.

A hatóság nem volt viszont ilyen megengedő például a Magyar RTL Televízió Zrt. esetében, amely az országos földfelszíni sugárzású RTL Klub mellett a Film+, Film+2, Cool, Sorozat+, Muzsika TV, RTL+, RTLII kábeles csatornákat is üzemelteti. A cég mindehhez a Central Digitális Média (CDM) Kft. üzletrészeinek harminc százalékát vásárolta volna meg.

De mi is van a CDM birtokában: a strartlap.hu, a hirstart.hu, az nlcafe.hu, a hazipatica.com a vezess.hu és a 24.hu. Ez utóbbi kétségkívül a harmadik legolvasottabb hazai hírportál, az RTL Klub pedig a legnézettebb televízió, ezért a Médiahatóság úgy vélte: a „független véleményforrások összefonódás utáni szintje nem biztosítaná a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését”.

Milyen figyelmesek. Még azt az érvet sem fogadták el, hogy a 24.hu saját gyártású tartalma nem haladja meg a tíz százalékot, s a többi más portálok, illetve az MTI híreinek utánközlése, így ez az oldal aligha veszélyeztetheti a sokszínű tájékozódás jogát. Csakhogy a Médiahatóságot nem lehetett olyan könnyen megvezetni, mert átláttak a szitán.

A „véleménybefolyásolásra az is alkalmas, hogy milyen hírforrásokból kerülnek ki a közzétett hírek, milyen jellegű hírekre fókuszál az adott felület, hiszen ezáltal a hírgyűjtemény – további hozzáadott kommentár nélkül is – önállónak tekinthető a véleményformálás terén” – érvelt idén januárban született szakhatósági véleményében a testület.

Így az üzletet nem lehetett nyélbe ütni. Különben az is lehet, hogy ez a döntés teljesen rendjén van, mert nem szerencsés, ha túl sok médium kerül egy kézbe. Kivéve Orbán haverját: neki lehet tévéje, több országos és tucatnyi megyei napilapja, szinte számtalan sport- és szabadidős, meg ki tudja még, miféle nyomtatott és elektronikus kiadványa.

Erre a rezsimnek szüksége is van, hiszen agresszív politikai propaganda és permanens gyűlöletkampányok nélkül képtelenség lenne transzban tartani azt a 1,5-2 millió törzsszavazót, aki biztosíthatja a Párt akár kétharmados parlamenti többségét.

(Illusztráció: 444.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr9512562301

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.