Három eset, amikor a légitársaság fizet a rámenős utasnak

Többszáz eurós kártalanítás ütheti a markát annak, aki ismeri az uniós jogot

2017. június 08. - Magyar Ügyvéd

ferihegy.jpgSokba fájhat a légitársaságoknak, ha egy járat késik, s még többe kerülhet, amennyiben az utast csak másnap tudják az úti céljába eljuttatni. Három órás késés esetén már legalább 250 eurónyi kártérítés jár mindenkinek. Vigyázat: a légitársaság szeretnek trükközni, s akkor csak a  szemfüles utasnak van esélye.

Ha valakinek szerencséje van, a légitársaság költségén még egy napot eltölthet külföldön: kaphat „napidíjat” – ráadásul nem megalázóan keveset –, s állják a szállodaszámlát is. A cégek persze nem maguktól tesznek ilyen gáláns ajánlatot, mert a nagyvonalúságnak igencsak kézzelfogható a magyarázata.

Blogunk egy olvasója mesélte, hogy Varsóból utazott vissza Budapestre, s a repülőtéren a beszálláskor felajánlották neki: ha csak a következő napon tér haza, kap száz eurót készpénzben, s biztosítanak a számára egy éjszakára szállást is. Nem fogadta el, mert másnap reggel dolga volt itthon. De ha nem siet, ez kétségkívül egy kedves ajándék lett volna. Másfelől ajándékról szó sem volt. A légitársaság csak spórolni próbált. Hogy min?

A légi utasoknak a beszállás visszautasítása, a járatok törlése vagy jelentős késése esetén nyújtandó kártalanítás – valamint egyéb segítségnyújtás – szabályait egy 2004-ben született uniós rendelet határozza meg, ami valamennyi tagállamban kötelezően alkalmazandó. A jogszabály akkor irányadó, ha az utas az EU-ban bejegyzett légitársasággal utazik – akár az EU-n belül, akár azon kívül –, illetve nem uniós légitársaság járatával indul valamelyik uniós repülőtérről.

Tehát a rendelet nem alkalmazandó, ha az utas az EU-n kívülről az EU valamelyik repülőterére érkezik egy nem uniós társaság járatával. A 28 tagállamon kívül viszont uniós országnak számít Izland, Norvégia és Svájc, továbbá Franciaország, Portugália és Spanyolország tengeren túli területei, például a Kanári-szigetek is. A rendelet csak a menetrendszerinti járatokra vonatkozik, a charterekre nem.

Az alábbiakban a beszállítás megtagadása, a járattörlés és a járatkésés jogkövetkezményeit igyekszünk összefoglalni, ezt megelőzően azonban tisztáznunk kell két fogalmat. A rendelet alkalmazásában a segítségnyújtás a járatot üzemeltető légitársaság számára a következők ingyenes biztosítását írja elő:

  • innivaló;
  • élelem;
  • szálloda (ha a járat, amelyre az utas átfoglalással helyet kapott, másnap indul);
  • gondoskodás a szálloda és a repülőtér közötti transzferről;
  • két telefonhívás, telex, faxüzenet, vagy e-mail.

Ha a légitársaság nem ajánlott fel segítséget, és az utas maga fizette az ételt, italt stb. magának, akkor a légitársaságnak meg kell térítenie e kiadásokat, feltéve, hogy azok szükségesek, észszerűek és helyénvalóak voltak. Tehát gyűjtse a számviteli bizonylatokat!

A légi fuvarozó köteles teljesíteni az ellátás nyújtására vonatkozó kötelezettségét még akkor is, ha a járat törlése rendkívüli körülmények miatt következik be, vagyis olyan körülmények miatt, amelyek minden észszerű intézkedés megtétele ellenére sem lettek volna elkerülhetők.

A kártalanítás a következő összegeket jelenti:

  • maximum 1500 kilométernyi utazás esetén 250 euró;
  • 1500 és 3500 kilométer között 400 euró;
  • több mint 3500 kilométer esetén 600 euró

Ha a légitársaság felajánlja, hogy átfoglalással és – a fenti megkülönböztetés szerint – legfeljebb két, három vagy négy órás késéssel eljuttatja az utast a célállomásba, a kártalanítás összege a felére csökken.

1. A beszállítás megtagadása (denied boarding)

Ha az utas érvényes jeggyel, a szükséges úti okmányok birtokában, idejében érkezett a repülőtérre, és a légitársaság túlfoglalás vagy működtetési okok miatt megtagadja a beszállítását, és ő nem mond le önkéntesen a helyéről, akkor joga van választani a jegyár visszatérítése, átfoglalás – más útvonalra terelés – vagy a foglalásnak egy későbbi időpontra való áttétele között. Ezen túlmenően az utasnak joga van segítségnyújtásra és kártalanításra egyaránt.

Így már érthető, miért is ajánlották fel a Varsóból Budapestre induló járat utasának, hogy száz euróért cserében maradjon még egy napot. Aki ugyanis túlfoglalás miatt lemaradt arról a gépről, annak 250 euró járt, plusz a szálloda és a transzfer. Amennyiben az utas önkéntesen lemond a helyéről, a társaság megspórolt volna 150 eurót.

Egyébként az uniós rendelet tartalmazza, hogy „amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó indokoltan arra számít, hogy el fogja utasítani a beszállást egy légi járatra, köteles először önként jelentkezőket keresni, akik előnyökért cserében lemondanak helyfoglalásukról az érintett utas és az üzemeltető légi fuvarozó által meghatározandó feltételek mellett”.

Tehát ha egy cég tudja, hogy a helyfoglalás kapcsán elrontott valamit – esetleg valamilyen okból az eredetileg tervezetthez képest csak kisebb befogadóképességű repülőt tud indítani –, alkudozhat az utasaival. Ez adott esetben valakinek akár még jól is jöhet, mert ha nincs sürgős dolga itthon, kap egy ajándék napot – például Varsóban. Meg még hozzá száz eurót, ami egészen tisztességes napidíj. 

2. Járattörlés (cancellation)

Járattörlésnek minősül:

  • ha a légitársaság a foglaláson szereplő menetrend szerinti járatot nem indítja el, hanem átteszi az utast egy másik menetrend szerinti járatra;
  • a repülő felszáll ugyan, de vissza kell fordulnia a kiindulási repülőtérre, az utas pedig egy másik járattal utazhat tovább;
  • a járat nem arra a repülőtérre érkezik, amely a jegyen úti célként szerepel, kivéve ha:

–  az utas elfogadta, hogy átfoglalással juttassák el az úti céljába vagy bármely más repülőtérre. Ebben az esetben járatkésésről és nem járattörlésről van szó;

– az érkezési repülőtér ugyanazt a települést, várost vagy régiót szolgálja ki, mint a jegyen úti célként szereplő repülőtér (például Fiumicino helyett Ciampinora érkezik a római járat). Ebben az esetben járatkésésről és nem járattörlésről van szó.

Járattörlés esetén az utasnak joga van jegyár-visszatérítésre, átfoglalásra vagy az indulási repülőtérre való visszaszállításra. A segítségnyújtáson kívül az utas kártalanításra is jogosult, kivéve ha a légitársaság legalább 14 nappal a menetrend szerinti indulás időpontja előtt értesítette a járattörlésről, vagy ha a légitársaság bizonyítani tudja, hogy a járattörlésre rendkívüli körülmények miatt került sor, amelyeket észszerű intézkedésekkel nem lehetett volna elhárítani.

Ilyenek tipikusan a kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy a sztrájk. A karbantartás hiányosságai által okozott műszaki problémák, illetve az üzemszervezési nehézségek (például a délutáni Budapest-Brüsszel járatot azért törlik, mert a repülőgép a délelőtti London-Budapest útvonalon a köd miatt nem tudott felszállni) nem tartoznak ebbe a körbe, tehát ilyenkor jár a kártalanítás.

3. Járatkésés (delay)

Ha a légitársaság arra számít, hogy a járat az útvonal hosszától függően két, három vagy négy órás késéssel indul, fel kell ajánlania a segítségnyújtást az utasnak. Tehát egy 1500 km-nél rövidebb út esetén nem kell eltelnie két órának a tervezett indulási idő előtt, a segítségnyújtást már akkor fel kell ajánlani, ha a légitársaság tudja, hogy legalább kétórás késés lesz. Ezen túlmenően az utas jogosult arra, hogy jegyár-visszatérítést kapjon, vagy hogy a légitársaság visszaszállítsa a kiindulási repülőtérre.

Amennyiben az utas több mint három órás késéssel érkezik meg, joga van kártalanításra, kivéve ha a járat rendkívüli körülmények miatt késett (ezzel kapcsolatban a járattörlésre vonatkozó szabályok az irányadók). A repülőgép érkezésének időpontja az ajtó kinyitásának pillanata. A kártalanításra való jogosultság vizsgálatánál a menetrendben szereplő és a tényleges érkezési időpontot kell összevetni.

Hogyan érvényesítheti az utas a jogait?

Első körben érdemes mjnél hamarabb írásbeli panaszt tenni a járatot üzemeltető légitársaságnál. Már ekkor célszerű közölni a konkrét anyagi követelés – kártalanítás, költségtérítés – összegét, valamint az átutaláshoz szükséges banki adatokat. A légitársaságok panaszkezelésre szakosodott egységei általában kifárasztásra játszanak: vagy nem válaszolnak, vagy valamilyen megalapozatlan kifogással megtagadják a kifizetést, a legjobb esetben pedig vouchereket kínálnak.

Újabb panaszt küldeni, telefonálgatni, vitatkozni teljesen felesleges, ezzel ugyanis belemennénk az ő játékukba. Ha néhány hét alatt nem kapjuk meg a nekünk járó összeget, érdemes jogi segítséget igénybe venni. Egy jól irányzott fizetési meghagyás hamar észhez téríti a taktikázó légitársaságot.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr6112576699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.