Jobb, ha mindenki maga gallyaz, s nem az elektromos művek

Ki takarítsa el a közterületi fák nyesedékét?

2017. június 14. - Magyar Ügyvéd

gallyazas.jpgJó tudni: ha valahol hagyományos légvezetékek segítségével biztosítják a háztartások villamosenergia-ellátását, az ingatlantulajdonosoknak gondoskodniuk kell a vezetékek közelébe nyúló faágak eltávolításáról. Ha ezt elmulasztják, a szolgáltató végezteti el a munkát, amiben esetleg nem lesz sok köszönet.

Egyszer csak megjelentek emlőkosaras autóval emberek, s ötletszerűen elkezdték csonkolni a fákat: volt, amelyiken szinte tarvágást csináltak, egyes fák megúszták néhány gally elvesztésével, másokhoz hozzá sem nyúltak. Nem mellesleg éppen a madarak költési időszakában. A levágott ágakat maguk után hagyták, s mint aki jól végezte dolgát, hirtelen eltűntek.

Mindezt blogunk egy olvasója mesélte, s próbáltunk utánanézni, mi történhetett. Amennyiben a villamosenergia-szolgáltató megbízásából folyt a munka, akkor biztosan jogszerűen jártak el, azt viszont, hogy kellő hozzáértéssel és körültekintéssel dolgoztak-e, legfeljebb egy kertészmérnök tudná megítélni.

A villamos energiáról szól törvény egyértelműen kimondja: a hálózat – a konkrét esetben a légvezeték – üzemeltetője a „vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja”. A nemzetgazdasági miniszter egy 2013-as rendelete pedig azt is megmondja, mekkora is a biztonsági távolság: ez legfeljebb egy kilovolt feszültségig – lakott területen a háztartások energiaellátását szolgáló rendszerek esetén nyilván erről van szó – a vezetéktől egy, az oszlopokon elhelyezett kapcsoló berendezésektől két és fél méter.

A jogszabály szerint a „föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos (…) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert”. A szolgáltatók erre hivatkozva fel is hívják a figyelmet arra, hogy a „biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait a fa tulajdonosa (az ingatlan tulajdonosa, kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát elérik”.

Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy amennyiben az „ingatlan tulajdonosa gallyazási kötelességét nem teljesíti, az elosztói engedélyes a közcélú hálózat működtetésének törvényben előírt kötelezettsége miatt (…) a veszélyt el kell, hogy hárítsa, és a munkálatok elvégzését az ingatlan tulajdonosa (kezelője) tűrni köteles”.

De mindjárt azt is jelzik, hogy az „elosztói engedélyesnek érthető módon a biztonságos üzemeltetés és a legkisebb költségráfordítás az érdeke”. Szóval mindenki jobban jár, ha szeretett fáinak gallyazásáról inkább maga gondoskodik, esetleg saját zsebből fizet meg hozzáértő szakembereket. Ez egyébként egy fa esetében esetleg már néhány ezer forintból is kijön. Ráadásul az időpontot is mindenki maga választhatja meg, s ha télen végezteti el a munkát, azzal talán kevesebbet árt a természetnek, s még a hulladék is kevesebb lesz.

És a madarak? A természetvédelmi törvény szerint „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása”

Aki fokozottan védett élő szervezet egyedét, védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Védett madarak – például sárgarigó vagy egyes bagolyfajták – élhetnek lakott területeken is, s ha ilyenek fészkét pusztítják el, az tehát akár bűncselekmény is lehet.

Mi történjék a hátrahagyott nyesdékkel?

Erről a jogszabályok nem rendelkeznek, bár elvileg szóba jöhetne a szabálysértési törvény: aki közterületen szemetel, illetve települési hulladékot a közterületen elhelyez, szabálysértést követ el. Egy nagy halom gally meg akár lehet települési hulladék is.

Ugyanakkor a helyi önkormányzati rendeletek is adnak némi támpontot. Az önkormányzati törvény lehetőséget ad ugyanis arra, hogy a képviselő-testület rendeletben határozza meg a közösségi együttélés általános szabályait.

Például Zalaegerszegen az „ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlan előtti közterület (járda, zöldsáv stb.) úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról”. Ha valaki ezt nem veszi komolyan, ötvenezer forintig terjedő helyszíni, illetve maximum kétszázezer forint közigazgatási bírságra számíthat.

Ezt egyébként az ország legtöbb településén hasonlókképpen szabályozzák. Szóval olvasónk jobban teszi, ha az ingatlanáról az utcára hullott ágakkal kezd valamit: beviheti azokat a telkére, ami ingyen van, vagy a zsebébe nyúlhat, hogy a gallyakat elszállíttassa.

Az elektromos művek megbízásából a közterületen álló fákat is legallyazthatják, azonban a levágott ágakat gyakran elmulasztják összeszedni. A járdán hagyott nyesedéket aztán az ingatlan tulajdonosa takaríthatja fel, ha nem akarja megkockáztatni, hogy az általa tisztán tartandó járdaszakasz nem megfelelő gondozása miatt az önkormányzat jól megbírságolja a közösségi együttélés általános szabályainak megszegése miatt.

Ez persze teljesen méltánytalan lenne, hiszen a közterületi növényzetet az önkormányzatnak kell gallyaznia, többek között annak érdekében, hogy a föld feletti elektromos vezeték biztonsági övezetét ne sértse. Ha ezt elmulasztja, az elekromos művek lép. Az e tevékenységgel járó hulladékot elsődlegesen az önkormányzat, másodlagosan a gallyazást végző vállalkozás lenne köteles eltakarítani.

(Fotó: egyker.blog)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2512593359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.