Magyar György: A pártok büntetése abszurd, jogállamban elfogadhatatlan  

2017. december 23. - Magyar Ügyvéd

magyar-gyorgy.jpgAz ÁSZ-t egyértelműen arra használják, hogy a Fidesz ellenfeleivel adminisztratív eszközökkel számoljanak le. Ez a jövő évi parlamenti választás tisztaságát is megkérdőjelezi, ezért nem kell csodálkozni azon, ha az ellenzék körében felvetődött: az EBESZ választási megfigyelőinek közreműködését kérik.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – a Jobbik után – újabb pártokról derítette ki, hogy az irodabérleti szerződések és a plakátkampányok kapcsán megsértették a jogszabályokat. A számvevők vizsgálati anyagaiban közös, hogy különösebb indokolást nem fűznek a megállapításaikhoz.

Magyar György ügyvéd a Klubrádióban elmondta: ez az egész több sebből vérzik, és az egyik legnagyobb probléma, mi az, hogy listaár vagy piaci ár, mert szankció akkor szabható ki, ha egy párt a nem bárki számára elérhető, hanem annál alacsonyabb áron jut valamilyen szolgáltatáshoz. (A beszélgetés 14 perc 27 másodperctől itt hallgatható meg, a tiltott párttámogatások ügyéről pedig részletesen itt írtunk.)

Egy politikai párt olcsóbban bérel ingatlant? Másokhoz képest kedvezőbb feltételekkel hirdethet? Ebben az esetben tényleg felvetődhet a tiltott pártfinanszírozás lehetősége, mert csak magyar magánszemélytől fogadhatnak el támogatást, ötszázezer forint felett pedig nevesíteni kell az adományozót.

De miként lehet azt definiálni, hogy mi a mindenki számára elérhető ár, mert egy piacgazdaságban az árakat a kereslet és a kínálat szabályozza – vetette fel az ügyvéd. Hozzátette: a plakáttörvény kapcsán már próbálkoztak ezzel a szabályozással. Csakhogy utánanéztünk: a cégek többnyire nem is közlik az úgynevezett listaárat, hanem a potenciális megrendelőket arra szólítják fel, hogy kérjenek személyre szabott árajánlatot. S ha ez így van, a „bárki számára elérhető ár” teljesen értelmezhetetlen.  

„Magyarországon 20 és 130 ezer Ft + áfa közötti összegért lehet bérelni óriásplakátot egy hónapra. Az egyes óriásplakátok árai azért mutatnak komoly eltérést egymáshoz képest, mert nem mindegy, hogy mikor foglalja le, milyen településen és azon belül milyen frekventált helyen helyezkednek el” – olvasható az egyik cég honlapján. Személyre szóló ajánlatot viszont csak külön megkeresésre adnak.

Ugyanez igaz az irodabérletekkel kapcsolatban is: azt eldönteni, hogy egy lepukkant XIII. kerületi lakásért kevés-e a havi négyszázezer, hasra ütésre nemigen lehet eldönteni. Más az ár, ha valaki hosszútávra bérel, más, ha vállalja, hogy az ingatlanban karbantartási, javítási munkákat végez, de befolyásolhatja a tarifát akár még is, mennyire megbízható a bérlő.

Szokásos piaci árról – valamilyen összehasonlító árról – persze lehetne beszélni, ehhez azonban komoly vizsgálódásra lenne szükség. Például ki lehetne deríteni azt is, hogy hol és mennyibe kerül az a burgonya, amit fideszes politikusok adományként a saját nevükben mázsaszám osztogattak.

A hatályos szabályozás szerint ez ugyanis nem pénzben nyújtott párttámogatás, amelynek értékét a kedvezményezett szervezetnek meg kellene határoznia. Ilyet mellesleg párt jogi személytől, szervezettől el sem fogadhat, hanem ezt be kell fizetnie a kincstár javára. Vagy egyből a kincstárnak kellene átadni a krumplit?

Torzszülött, abszurd, jogállamban elfogadhatatlan szabályozásról van szó, hiszen ezúttal az ÁSZ-t egyértelműen arra használják, hogy a Fidesz ellenfeleivel adminisztratív eszközökkel számoljanak le. Ez a jövő évi parlamenti választás tisztaságát is megkérdőjelezi, ráadásul felvetődhet: vajon mi jöhet még? Ezért nem kell csodálkozni azon, ha az ellenzék körében felvetődött: az EBESZ választási megfigyelőinek közreműködését kérik.

Magyarország kormánya és vezető pártja a demokratikus államok sorából írja ki az országot, ha ilyen kicsinyes, pitiáner módszerekkel lép fel a politikai ellenfeleivel szemben. Ráadásul a Fidesz utcahosszal vezet, egyértelműen győzelemre áll, így még inkább érthetetlen , miért van szükség egy független ellenőrző intézményt felhasználni a saját politikai céljaira.

Az ÁSZ különösebb indokolás nélkül közli a megállapításait a vizsgált szervezettel, amely észrevételt tehet, és utána születik meg a végleges jelentés, majd jöhet a kiszabott büntetés befizetése, ennek hiányában adók módjára történő behajtása. Érdemben fellebbezni sem lehet a döntés ellen, a bíróság azonban elvileg felfüggesztheti a döntés végrehajtását, de akár az alapeljárást is, és az Alkotmánybírósághoz fordulhat, mert olyan „közigazgatási jellegű” határozat születik, amely ellen nincs tisztességes jogorvoslati lehetőség. Amúgy erre a megbüntetett politikai szervezeteknek is van lehetősége, hiszen a bírság ellen nem fellebbezhetnek, ami alkotmányos alapjogos sért, megalapozva az alkotmányjogi panaszt.

Ugyanerre hivatkozva az érintett pártok az emberi jogi bírósághoz is fordulhatnak, mert az emberi jogok európai egyezménye megköveteli a tisztességes eljáráshoz való jogot. Strasbourg mellesleg kivételesen ideiglenes intézkedést is hozhat, megtiltva a nyilvánvalóan jogsértőnek tűnő határozatok végrehajtását. Erre a közelmúltban volt is példa: megtiltották, hogy Fóton, a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők otthonában lévő nyolc gyereket és egy veszélyeztetett terhes, pszichiátriai kezelésre szoruló ugandai nőt a tranzitzónákba szállítsanak át és ott fogva tartsák őket.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr9113520189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.