Magyar Ügyvéd Blog

Magyar György: Az LMP még meg is nehezíti az ellenzék dolgát

2018. március 31. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2018-03-31_17_28_28.pngAz ellenzék most felesleges vitákba bocsátkozva fecsérli el az energiáit, ahelyett, hogy belátnák: túl kellene lépni végre a pártérdekeken. Vagyis meg kellene nevezni mindenütt a legesélyesebb egyéni jelölteket, listán pedig szavazzon mindenki a számára legkedvesebb politikai erőre.

Alapvető bajok vannak a választási rendszerrel, s az egész magában hordozza a visszaélés lehetőségét – hangsúlyozta az MSZP–Párbeszéd függetlenek által is támogatott képviselőjelöltje, Magyar György az ATV Egyenes beszéd című műsorában péntek este. Vágó Gáborral, az LMP jelöltjével beszélgettek egyebek mellett arról, hogy az ajánlószelvények kapcsán az egyes pártok milyen gyanús ügyletekbe keveredtek.

A zuglói LMP-s Barta János elismerte, hogy a Fidesz gyűjtött és adott át ajánlóíveket tartalmazó aláírásokat neki, bár ő ezt nem kérte. Barta egyébként azt állította, hogy a jogszerűen gyűjtött ajánlásait előbb leadta, mintsem a fideszes „segítség” megérkezett volna.

Vágó a műsorban másként emlékezett: szerinte mindössze annyi történt, hogy egy aktivista elvitt a Barta nevére kiállított ajánlóívekből, amelyeket azután fideszes önkormányzati képviselőkkel is aláíratott. Barta pedig „balfék” volt – fogalmazott Vágó –, hogy ezeket az íveket is benyújtotta a helyi választási irodához, s nem húzta ki azokról a gyanúsnak tűnő aláírásokat. Mindazonáltal az LMP volt az egyetlen párt – jelentette ki –, amely a megfelelő következtetésre jutott: visszavonta a jelöltet és felfüggesztette a párttagságát.

Nem vitatta Vágó Gábor sem, hogy az aláírásgyűjtés kapcsán voltak visszaélések, s a választási rendszert más tekintetben is tényleg meg kell változtatni, de ahhoz a jelenlegi feltételek mellett kell a Fideszt leváltani. Magyar viszont azt emelte ki, hogy aki belement bármilyen szabálytalanságba, annak viselnie kell a felelősséget, mert az ajánlószelvények hamisítása egyértelműen bűncselekmény.

Az ügyvéd álláspontja egyébként az, hogy az ellenzék most felesleges vitákba bocsátkozva fecsérli el az energiáit, ahelyett, hogy belátnák: túl kellene lépni végre a pártérdekeken. Vagyis meg kellene nevezni mindenütt a legesélyesebb egyéni jelölteket, listán pedig szavazzon mindenki a számára legkedvesebb politikai erőre.

Magyar György emlékeztetett rá, hogy közösen harcoltak az előválasztásért, amelyből nem lett semmi, szóval elfuserálták a dolgot. Szerinte nem az utolsó két hétben kellene győzködni a választókat arról, hogy helyben ki a legesélyesebb jelölt, ráadásul az LMP meg is nehezíti az ellenzék dolgát, mert nem hajlandó a visszaléptetésekre.

Vágó ezt persze cáfolta, mindazonáltal kiemelte: a legutolsó hét is fontos, mert erőt kell mutatni, a polgárokat pedig részvételre kell buzdítani, s a akkor van esély a Fidesz leváltására.

Több sebből vérzik ez az egész

A rendszer egyik rákfenéje, hogy egy választópolgár annyi jelöltet ajánlhat, amennyit csak akar.

  • A Fidesz ezt nyilván azért találta ki, hogy az ellenzéki oldalon minél többen indulhassanak, s ez 2014-ben be is jött. Ha nincs ez az ötlet, akkor talán nincs 18 országos lista, s nincs kétharmad sem. A normális megoldás, hogy egy ember egy pártot – egy jelöltet – ajánlhasson, mert annál többre úgysem szavazhat. Egyszerűen elmebeteg ötlet, hogy minden politikai szervezetnek – független jelöltnek – alá lehetett írni, aki szembejött az emberekkel az utcán.
  • Felvetődik az ellenőrizhetőség kérdése is. Az ajánlóíveken csak a személyes adatokat vizsgálják, de az aláírás valódiságát már nem. Miközben a népesség-nyilvántartásban meg lehetne nézni, hogy a szignó rendben van-e.
  • Mellesleg akkor sincs meg a Fidesz azóta megszűnt kétharmada, ha nem vezetik be az új kampányfinanszírozási szabályokat, amelyek szerint az országos lista állítására képes pártok 150-600 milliós kampánytámogatást kapnak (ehhez elég volt 27 egyéni választókerületi jelölt). Nem kis részben ebből jött ki 2014-ben a 18 országos lista. Most meg 23 lesz! És a 106 körzetre lesz vagy kétezer – de inkább még több – egyéni jelölt, egyenként fejenként egymilliónyi kampánytámogatással. Tessék mondani: ez nem egy vicc?
  • Ugyanakkor mi a törvényes következménye annak, ha egy párt embere vagy egy független jelölt hamis adatokat tartalmazó ajánlóívet adott le? Ha ez megtörténik, az választás rendje elleni bűncselekmény és közokirat-hamisítás. 
  • A választási eljárási törvény szerint azonban az esetleges kifogások elbírálására néhány napos határidő áll rendelkezésre, miközben elképzelhető: valaki csalt az ívekkel, de a bíróság ezt csak pár év múlva állapítja meg jogerősen, de ennek vajon mi a következménye?
  • Egészen egyszerűen fogalmazva: X. Y. egy másik párt ajánlóívéről másolt át adatokat, s az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság őt egyéni képviselőjelöltként nyilvántartás vette, s meg is választják képviselőnek, de utóbb a bíróság megállapítja a jogsértést. Akkor kezdődhet a cirkusz: a parlament felfüggeszti-e a mentelmi jogát? De felvetődhet, hogy a képviselő elkövetett-e bármit? Vagy a kampánycsapata a felelős? És ez utóbbi esetben mi van a mandátummal? Ez megint egy megválaszolhatatlan jogi dilemma.
  • Lehet ennél bonyolultabb helyzet is. X. Y. nem lesz képviselő, de utóbb kiderül róla, hogy jelölt sem lehetett volna, mert csalt. Viszont a rá adott töredékszavazatokat a pártlistáján figyelembe vették, s lehet, hogy éppen azon a párezer vokson múlott, hogy a politikai szervezet elérte a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékot. Akkor mi történik? A mai szabályok szerint ezt sem tudja senki.

Egy lehetséges megoldás

Az egész cirkusznak elejét lehetne venni, ha mindenki csak egy jelöltet ajánlhatna. Meg azzal is, ha az állam nem akarná megfizetni a kamupártokat. Például aki a semmiből indul, tegyen le kauciót: ajánljon fel bizonyos összeget a jelöltjei után, s ha azok nem érnek el egy meghatározott támogatottságot, akkor ezt a pénzt bukják el. Ám ha megugorják a küszöböt – ami lehet egy-két-három százalék –, akkor kapják vissza, amit igazolhatóan befektettek a kampányba. Szóval nem előre, hanem utólag kellene az államnak fizetnie a pártok kampányköltségeit.

Nyilván azt is érdemes lenne tisztázni, mi van akkor, ha egy képviselő jogellenesen jutott a mandátumához. Például mert a bíróság egyszer megállapítja, hogy a választás rendje elleni bűncselekmény történt azzal, hogy hamisították az ajánlóíveket vagy a párt kampányemberei krumplit osztottak a választóknak, ami kampányidőszakban a választói akarat jogellenes befolyásolására irányuló tevékenység. 

Választási csalások eddig – a teljesség igénye nélkül

  • Hamisított aláírásokat talált az LMP kisvárdai ajánlóívein a helyi választási bizottság, amely emiatt rendőrségi feljelentést tesz – közölte a bizottság elnöke március 4-én az MTI-vel. Két esetben találtak hamisított aláírásokat, s az egyik a választási bizottság stábjában dolgozó számlálóbiztosé, aki ezt azonnal jelezte is.
  • Az LMP-s Barta János meg magától ismerte el Fiala János rádióműsorában, hogy a Fidesz gyűjtött és adott át ajánlóíveket tartalmazó aláírásokat neki.
  • Szintén Zuglóban a Jobbik tett feljelentést választási csalás miatt, mert a Lendülettel Magyarországért jelöltjének, az egykori MSZP-s miniszter Lévai Katalinnak az ajánlásai megegyeznek a fideszes íveken szereplő adatokkal: 27 esetben teljes volt az egyezőség. Ebben az ügyben a rendőrség eljárást indított, és a két párt ajánlóíveit lefoglalta.
  • A mosonmagyaróvári választási bizottság büntetőfeljelentést tesz, mivel felmerült a gyanú, hogy többen jogszabálysértően gyűjtötték az aláírásokat. A március 22-i hír szerint felmerült a gyanú, hogy az Iránytű Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, A Mi Pártunk, a Kell az Összefogás Párt, a Családok Pártja, a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja, illetve az Összefogás Párt ezen választókerületben indulni szándékozó jelöltjei jogszabálysértő aláírásgyűjtési gyakorlatot folytattak
  • Lefoglalta a rendőrség az Együtt egyik budapesti képviselőjelöltjének több ajánlóívét, mivel azokon több hamis aláírás volt, illetve egy már két éve halott emberé is – értesült a Zoom.hu egy hete. 
  • A Heves megye 3. számú országgyűlési egyéni választókerületi bizottság március 29-i határozata szerint hamis magánokirat felhasználása miatt feljelentést tesz ismeretlen elkövető ellen, mert az LMP számára, valamint az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt számára kiadott ajánlóíveken szemrevételezéssel megállapítható, hogy néhány választópolgár aláírása a két dokumentumon különbözik. 
  • A bizottság ugyancsak feljelentést tesz a március 29-i határozata szerint, mert a Közös Nevező 2018 jelölőszervezet által leadott több mint húsz íven szemrevételezéssel megállapítható, hogy egyes, személyükben különböző ajánlók aláírásai ugyanazon személytől származnak. 
  • Összesen 849 esetben nem azoknak a polgároknak az aláírása szerepel a Fenyvesi Zoltán tapolcai fideszes képviselőjelölt által leadott ajánlóíveken, akiknek az adatait felvezették rájuk – állítja egy feljelentő. A Tapolcai Rendőrkapitányságnak címzett, a Magyar Nemzet március 19-én megjelent híre szerint a feljelentésben az áll, hogy az aláírásokat a helyi Fidesz-irodában másolta az ívekre négy ember, az adatok pedig korábbi, a rezsicsökkentés melletti, a „betelepítés” elleni aláírásgyűjtésekből származnak.

És akkor most mi van? Semmi, mert akit jogerősen nyilvántartásba vettek, szerepel majd az április 8-i választási szavazólapon. Ha pedig meg is választják, a mandátumától legfeljebb igen bonyolult és hosszadalmas eljárásban lehet megfosztani – talán csak a következő parlamenti ciklus végére.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr113796942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása