Sikerült Fehéroroszországgal egy platformra kerülni: Magyarország sem hajlandó nyilvánosságra hozni az Európa Tanács korrupcióellenes testületének jelentését. Van viszont egy 2015-ös dokumentum, amelyből kiderül, mi volt akkor a baj velünk. Vélhetően a helyzet azóta sem változott, nyilván ezért nem szeretné a kormány, hogy az újabb jelentést is megismerhessük.
Magyarország azon nagyon kevés tagállam közé tartozik, amely nem járult hozzá, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) korrupcióellenes testülete közzétegye az útmutatásainak végrehajtásáról készült országértékelést – írta pénteken a Népszava.
Gianluca Esposito főtitkár a lapnak nyilatkozva „nagyon sajnálatosnak” nevezte, hogy a magyar szervek nem engedélyezték a beszámoló nyilvánosságra hozatalát.
A Korrupcióellenes Államok Csoportja (angol rövidítése: GRECO) azt vizsgálta, hogy az ET tagállamai milyen intézkedésekkel igyekeznek megelőzni a korrupciót az országgyűlési képviselők, a bírák és az ügyészek körében. Magyarországon kívül például Fehéroroszország tiltotta meg a róla készült értékelés publikálását, igaz a minszki vezetés mindig is ezt teszi – mondta a főtitkár, aki a GRECO 2017-es jelentésének csütörtöki brüsszeli bemutatóján válaszolt a Népszava kérdéseire.
A tavaly lezárult vizsgálat során a szakértők megállapították, hogy Magyarország – másik nyolc európai állammal egyetemben – nem hajtotta végre az érintett csoport esetében a visszaélések, megvesztegetések megelőzésére vonatkozó ajánlásokat. Hogy az illetékes magyar szervek pontosan mit és hogyan nem teljesítettek, az egyelőre rejtve marad a nyilvánosság elől.
Érdekes viszont, hogy a legutóbbi, 2015 márciusában született értékelő jelentés hozzáférhető. Az ugyancsak országgyűlési képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupciós ügyek megelőzősének lehetőségeiről szólt, és a terjedelmes elemzés végén két oldalban foglalták össze az ET ajánlásait. A magyar kormánynak 2016 szeptemberéig kellett jelentést tennie arról, hogy a fenti ajánlások végrehajtása érdekében milyen intézkedéseket tettek, de ennek nem találtuk nyomát.
Így ha tudni nem is, de sejteni azért lehet, hogy mi a baja a GRECO-nak Magyarországgal. Például az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatban 2015-ben azt javasolták: „biztosítani kell, hogy minden jogalkotási javaslatot megfelelő szintű átláthatósággal és konzultációval kezeljenek”. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy írják elő, miként kezeljék a képviselők a lobbistákat, s tegyék kötelezővé a számukra, hogy jelezzék, ha valamilyen törvénytervezet esetében személyes érdekeltségük van. Nálunk viszont időnként kifejezetten a haverok érdekében terjesztenek be módosító javaslatokat (például ilyen volt a trafikmutyi, a szerencsejáték-törvény vagy az iskolaszövetkezetekkel kapcsolatos szabályozás, amikor baráti vállalkozásokat igyekeztek helyzetbe hozni).
„Tegyenek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen felügyelni és érvényesíteni a meglévő és létrehozandó szabályokat az országgyűlési képviselők magatartásával, összeférhetetlenségével és érdekeltségi nyilatkozataival kapcsolatban, valamint megfelelő és arányos szankciókat vezessenek be e célból” – ez is olvasható a korábbi jelentésben.
A bírákra vonatkozóan egyebek mellett az vetődött fel, hogy „vizsgálják felül az Országos Bírósági Hivatal elnökének azon jogosultságát, amelynek alapján beavatkozhat a bírói pozíciókra pályázó jelöltek kinevezési és előléptetési eljárásaiba, s ehelyett olyan eljárást alakítsanak ki, amelyben az Országos Bírói Tanács erősebb szerepet kap”.
Sok minden ebből sem lett, s éppen a napokban feszült egymásnak emiatt az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatalt vezető Handó Tünde. Kölcsönösen azt állítják egymásról, hogy törvénysértően működnek. Egy biztos: az ET ajánlásának nem felel meg Handó jelenlegi kinevezési gyakorlata.
Az ET szerint felül kellene vizsgálni „a határozatlan időtartamra alkalmazott bírók értékelésének rendszerét a célból, hogy minden bíró számára egyenlő bánásmódot biztosítsanak, és ezeket az értékeléseket válasszák el az olyan következményektől, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a bírói függetlenségre és integritásra – például a fegyelmi eljárások, az elbocsátás és a fizetés módosítása”.
„Mérlegeljék a legfőbb ügyész újraválasztásának a lehetőségét, valamint a magyar hatóságok vizsgálják felül azt a lehetőséget, amely szerint egy kisebbség elérheti azt, hogy a legfőbb ügyész a mandátuma lejártát követően is hivatalban maradjon azáltal, hogy a Parlamentben megakadályozza a legfőbb ügyész utódjának a megválasztását” – hívja fel egy másik anomáliára a figyelmet a GRECO-jelentés.
Jelezték emellett, hogy „az ügyek alárendelt ügyésztől történő átvétele szigorú kritériumok alapján, a vonatkozó döntés írásbeli indoklása mellett történjen”. Javasolták továbbá, hogy „az ügyészeket érintő fegyelmi eljárások lefolytatása a közvetlen ügyészi hierarchián kívül valósuljon meg”.
Nem tudni persze, hogy a kormány miért titkolózik, de vélelmezhető, hogy oka van: semmit nem fogadtak meg az ET ajánlásaiból.
