Jön az új büntetőeljárási törvény: mindenki gyanús, aki csak él?

2018. május 28. - Magyar Ügyvéd

lehallgata_s.gifJúliustól eljárást lehet indítani titokban bárkivel szemben, aki bűncselekmény gyanúsítottjaként szóba jöhet. Ehhez elég lehet egy első körben megalapozatlannak minősített feljelentés, illetve a hatóságok birtokába jutott, jogsértésre utaló bizonytalan információ is. Mi jöhet még?

Érdekes változás következik be július 1-jétől: az új szabályozás szerint a büntetőeljárás megindításának már nem lesz feltétele a bűncselekmény gyanúja. Ehhez elég lesz, ha valaki „bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet”. Ilyenkor úgynevezett előkészítő eljárást lehet folytatni, amelynek célja tulajdonképpen nem más, mint a gyanú gyanújának megalapozása.

Ez valószínűleg hungarikum, mert efféle megoldás a világban nemigen létezik. De idézzük szó szerint a büntetőeljárási törvényt (Be.): az „előkészítő eljárás célja annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e”. Ennek érdekében pedig bevethetik az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök teljes arzenálját.

Aki tehát bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet – ami már önmagában meglehetősen nehezen értelmezhető fogalom –, számíthat rá, hogy a lakását bekamerázzák, a telefonját lehallgatják, az elektronikus levelezését megfigyelik. De lekérhetik az adóbevallását, a bankszámláján szereplő adatokat, az egészségügyi adatait, s annak is utánanézhetnek, kötött-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést.

Ha ez nem lenne elég, mindezt azzal a személlyel szemben is megtehetik, „akiről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart”. Ez meg szinte meghatározhatatlan kör, hiszen belefér az érintett rokonsága, baráti köre, valamennyi szomszédja, mi több, összes munkatársa, de még az alkalmi ivócimborája is. S akkor még nem is beszéltünk arról, mit jelenthet a „közvetve kapcsolatot tart” fordulat. A bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személy apósának összes kapcsolata, barátjának a barátja, a szomszédjának a jó ismerőse ellen is lehet titkos felderítést folytatni? A kérdés nem teljesen megalapozatlan, hiszen a közvetett kapcsolat ilyen esetekben is megállapítható.

Azután van ebben az új szabályozásban még egy rejtett akna. „A törvényben meghatározott mentelmi joggal rendelkező személyt gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és vádat emelni csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet” – írja elő a büntetőeljárási törvény. Annak tehát semmi akadálya, hogy például egy parlamenti képviselő esetében megindítsák az előkészítő eljárást.

Emlékezzünk csak a sukorói telekcsere ügyére, amelynek kapcsán a Fidesz-kormány nagyon szerette volna Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnököt – későbbi országgyűlési képviselőt – is a vádlottak padján ülni. Például az ő esetében a júliustól hatályos szabályok alapján semmilyen akadálya nem lett volna az előkészítő eljárás lefolytatásának.

Amikor ugyanis egy ilyen védett személy esetén felmerül a gyanú gyanúja, megfigyelhetik, lehallgathatják, a zsebében kotorászhatnak, s ugyanezt megtehetik az ismeretségi körébe tartozó bármely más emberrel szemben is. Van-e ingatlana, autója, érdekelt-e cégben, mennyi pénze van a bankszámláján, mennyit költött, tett-e élettársi nyilatkozatot, mikor és kivel beszélt telefonon – a bűnüldöző hatóságok mindezt megtudhatják anélkül, hogy konkrét bűncselekmény gyanúját megállapították volna.

Az ilyen előkészítő eljárást egyébként hat, kivételesen kilenc hónapig lehet folytatni. Amikor azonban a nyomozók lyukra futnak, s nem sikerül a bűncselekmény gyanúját valószínűsíteni, s nem rendelnek el nyomozás, az érintettek semmit nem tudhatnak meg róla, hogy őket fél évig – esetleg kilenc hónapig – megfigyelték, lehallgatták, érzékeny személyes adataikban kutakodtak.

A Be. szerint különben az „előkészítő eljárást az ügyészség vagy az előkészítő eljárást folytató szerv megszünteti, ha (…) az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján a bűncselekmény gyanúja nem áll fenn”. Ennyi van a törvényben, s nem több. Jó, a tényszerűség kedvéért az eljárást megszüntetik a határidő lejártával, s akkor is, ha annak folytatásától nem várható eredmény.

Ez a lényegen azonban mit sem változtat: a bűnüldöző apparátus egyszerű gyanú nélkül is bevetheti szinte a teljes eszköztárát annak érdekében, hogy megállapítsa: szóba jöhet-e valaki bűncselekmény elkövetőjeként. De tessék mondani, ki nem jöhet szóba? Ez a meghatározás nagyjából értelmezhetetlen.

A Be. legfeljebb annyiban segít, hogy előkészítő eljárást

  • a szerv hivatalból tudomására jutott,
  • a feljelentés elutasítását követően a feljelentésben foglalt, vagy
  • az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtést követően a titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezésében foglalt információk alapján lehet elrendelni.

Sokkal beljebb azonban nem vagyunk, mert ha a bűnüldöző hatóságok hivatalból szereznek tudomást bűncselekmény gyanújáról, akkor rendeljenek el nyomozást. Amennyiben az információ ehhez kevés, felejtsék el az egészet. Ugyanez igaz a feljelentés elutasítása esetén is: ha abból nem derül ki, hogy megáll a bűncselekmény gyanúja, mit akarnak még felderíteni? A titkos információszerzésre feljogosított hatóságok esetében pedig még aggályosabb az előkészítő eljárás, hiszen ezek a szervek minden eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy megállapítsák, történt-e jogsértés. Ha nem jártak sikerrel, teljesen értelmetlen az eljárást más néven tovább folytatni.

Ez az egész büntetőjogászok sora szerint egy magyar abszurd. Érdeklődéssel várjuk, mi jön ki belőle. Ami első pillantásra is felmerül: ez jó eszköz lehet a politikai leszámoláshoz. Azt pedig várjuk, mit szól majd egy efféle szabályozáshoz a strasbourgi emberi jogi bíróág 

(Illusztráció: 444.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr714009698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.