Ha Schmidt Mária bocsánatot kér, nem bukik pert

2018. június 02. - Magyar Ügyvéd

pruck.jpgCsupán bocsánatkérést várt volna Pruck Pál lánya Schmidt Máriától, mert az édesapjáról 1956-ban készült fotó alá Dózsa László színművész nevét írták. Per lett belőle, s első fokon a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány elbukta az ügyet. Ha a verdikt jogerőssé válik, az asszony sérelemdíjat fog követelni.

Megállapítja a bíróság, hogy az alperes – a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány „megsértette néhai Pruck Pál emlékét azzal a magatartásával, hogy az őt ábrázoló, Michael Rougier által készített, az amerikai Life magazin 1956. november 12-i számának 36. oldalán megjelent fényképfelvétel többszörözése és nagy nyilvánosság előtt történő felhasználása során Pruck Pál képmásához Dózsa László nevét és születési adatait csatolta” – mondta ki első fokon a Fővárosi Törvényszék. A pert kegyeleti jog megsértése miatt az azóta elhunyt fiatalember lánya kezdeményezte, miután az 1956-os emlékév kapcsán 2016-ban számos helyen megjelent egy Pruck Pált ábrázoló fotó, amelyen Dózsa László színművész neve szerepelt. Az ítélet egyelőre nem jogerős.

Miután a képen szereplő fiú 2000-ben elhunyt, így a lánya tette szóvá, hogy plakátok és kiadványok sora tartalmazta a róla készített felvételt, de mindenütt Dózsa László színművész nevét tüntették fel. Csőkéné Pruck Erika ezért a közalapítványhoz fordult, kérve, helyesbítsék a tévedésüket, de nem járt sikerrel. Pedig nem akart ő semmi mást, mint halott édesapjának annyi elégtételt, hogy a fotón az ő neve szerepeljen.

Sokra azonban nem ment vele, mit több, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária 2016 novemberében nyilatkozatot tett közzé, amely szerint „Dózsa László minden kétséget kizáróan ’56-os hős”, miközben „Pruck Pál többszörösen büntetett köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására”.

„Sok mindent gondoltam erről az országról, a politikusokról, de ezt nem. Mondják, hogy a legjobb védekezés a támadás, de nem gondoltam volna, hogy ezt Önök is így gondolják”reagált akkor Pruck Erika. Szerinte „mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk. De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert”. Nyilván ezzel telt be a pohár, s az asszony úgy döntött, jogi útra tereli az ügyet.

Itt lépett be a történetbe a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda, amely pro bono vállalta az asszony perbeli képviseletét. Május 31-én pedig megszületett az elsőfokú ítélet, amelyben elismerték Pruck Pál kegyeleti jogának megsértését. Erről az iroda munkatársa, Komáromi Viktória ügyvéd az ATV Egyenes beszéd című műsorában számolt be pénteken.

A Terror Háza Múzeumot is üzemeltető közalapítvány feladata volt az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadig évfordulójára szervezett emlékév eseményeinek megvalósítása. Ennek keretében a kifogásolt fényképet is felhasználták például közterületi plakátokon, de még hűtőmágnesen is. Komáromi Viktória hangsúlyozta: Pruck Erika csupán azt szerette volna elérni, hogy a jogsértő állapotot szüntessék meg, s a kiadványokon az édesapja neve szerepeljen. Tehát az asszony semmiféle anyagi elégtételt nem követelt, csupán egy bocsánatkérést várt volna el.

Ám nem járt sikerrel, ezért került az ügy a bíróság elé. Az ügyvéd a felperes képviseletében bizonyítékként több felvételt – így családi fotókat, de a férfi katonai igazolványában, illetve vezetői engedélyében szereplő későbbi képeket – is becsatolt, amelyeken Pruck Pál szerepel. Ez utóbbi kettő a bíróság szerint is kétséget kizáróan hitelesen tanúsítja, hogy kiről van szó. Mindezek alapján az antropológus szakértő nagy valószínűséggel megállapította, hogy az 1956-os felvétel nem Dózsa Lászlóról, hanem Pruck Pálról készült.

Az alperes szerint a „valószínűség ezen szintje nem éri el kétséget kizáró bizonyosságot”, de a bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján mégis arra a meggyőződésre jutott, hogy az 1956-ban készült fotón Pruck Pál látható. Az ítélet indokolásában hivatkoztak egyebek mellett arra, hogy a férfi vajon miért vállalta volna 26 évvel később – 1982-ben – nyilvánosan az 1956-os szerepét, ami akkor csak hátrányos lehetett a számára. Mellesleg a törvényszék szerint felvetődhet az is, hogy az egykori forradalmárok vagy tudósítók bizonyára észlelik, ha „két egyforma kinézetű, Pruck Pálként bemutatkozó fiú van jelen a Corvin közben”. Ezt mellesleg maga Dózsa László is észrevételezhette volna akár később is.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az alperes közalapítvány elfogadja-e az ítéletet. Magyar György ügyvéd szerint ez lenne a legszerencsésebb megoldás, mert szerinte teljesen felesleges az újabb közpénzeket felemésztő további pereskedés. Maga egyébként üdvözli a döntést, amely azt bizonyítja, hogy a bíróságok politikailag érzékeny ügyekben is a jog talaján állnak.

Komáromi Viktória ugyanakkor utalt arra is, hogy az alperes a bírósági eljárás során bármikor visszakozhatott volna, s akkor készek peren kívüli egyezséget kötni. Miután erre nem került sor, s a fotó felhasználásával okozott kegyeletsértés már érdemben nem orvosolható – a plakátokat eltávolították –, így Magyarék álláspontja szerint a felperesnek sérelemdíj jár. Amennyiben jogerősen is hasonló ítélet születik, ennek összegét a bíróságnak kell majd meghatároznia. S nem mellesleg: a közalapítvány vezetőjének magánlevélben kell majd bocsánatot kérnie az ügy miatt.

(Fotó: index.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2514019094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.